Visszavonnák Ang Szán Szu Csí emberi jogi díját

MN

2017. szeptember 14., csütörtök 17:13, frissítve: péntek 06:14

Az Európai Parlament képviselői a nem uniós polgároknak és szervezeteknek az emberi jogok védelméért odaítélhető Szaharov-díj visszavonhatóságát fontolgatják olyan esetekben, amikor a díjazott a kitüntetését követően megsérti a díj feltételeit.

Az EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésükön a mianmari rohingja kisebbséget érő támadásokkal kapcsolatban kijelentették, az egyebek mellett Nobel-békedíjas és az Európai Parlament Szaharov-díjával kitüntetett Ang Szán Szu Csí állami tanácsadónak (miniszterelnök) határozottan el kell ítélnie a faji és vallási gyűlölet alapján kirobbant konfliktust, az érintett rohingja kisebbség tagjainak megkülönböztetését és az ellenük folytatott harcot.

Véleményük szerint Ang Szán Szu Csí felelős az országában kialakult, a kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetés és konfliktus miatt.

Arra emlékeztettek, hogy a Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítéli oda az uniós parlament, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban arra szólították fel a mianmari katonai és biztonsági erőket, hogy vessenek véget a rohingja kisebbség tagjai elleni támadásoknak, gyilkosságoknak, zaklatásoknak és a sorozatos nemi erőszaknak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A mianmari hatóságok minden visszaéléstől kötelesek megvédeni minden civilt megkülönböztetés nélkül és azonnali hozzáférést biztosítani a humanitárius segélyszervezeteknek a konfliktus sújtotta területekhez – húzták alá.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülésen kijelentette, a biztonsági erőknek tartózkodniuk kell a fegyvertelen civil lakosság ellen folytatott erőszaktól, az elkövetőket a jogállamisággal összhangban felelősségre kell vonni, és biztosítani kell a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit.

Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák, írja összefoglalójában az MTI.

 Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.

A katonaság és a rendőrség az ENSZ álláspontja szerint is etnikai tisztogatást hajt végre Mianmarban, elüldözik falvaikból a rohingjákat, felégetik falvaikat, és teljes családokat mészárolnak le, a gyerekeket sem kímélve.

A szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.

A helyzet feszült az északnyugati országrészben a humanitárius szervezetek számára, amióta a gyakorlatilag az Ang Szán Szu Csí Nobel-békedíjas egykori ellenzéki vezető által irányított kormány megkérdőjelezte a működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában élelmiszercsomagokat találtak.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.