Nem álom, lesz Budapest–Balaton bringaút

2014. február 27., csütörtök 05:51, frissítve: szerda 10:48

A legfontosabb: lesz Budapest–Balaton bringaút, a tervek az asztalon, a hossza pedig nem lesz több 120 kilométernél.

Na, emberek! Nem álom, össze fogják rakni ezt a Budapest–Balaton bringautat, és amikor csak erre gondolok, nem titkolom, gyorsabban ver a szívem. Akinek beszélek róla, hogy ez lesz, és látott már „túl közelről” biciklit, mindenkinek felcsillan a szeme, azoknak különösen, akik csináltak már Balaton-kört, és most új kihívásokat keresnek.

Még az első kapavágás előtt fontos tisztázni, hogy nem a festékszóróval kezdik – és fejezik be – a munkát, a bringaút biztosan meg fog felelni az útügyi műszaki előírásnak, elkülönített, szilárd burkolatú lesz, elfér rajta három bringa egymás mellett, nem lesz 6 százalékosnál meredekebb emelkedője, figyelembe vesz kapcsolódó közlekedési infrastruktúrát, 30 kilométerenként érinteni fog élelemszerzési lehetőséget, 50 kilométerenként szállás-, 150 kilométerenként pedig közösségi közlekedési lehetőséget. (Ez utóbbiba most ne menjünk bele, reméljük, nem kanyarog 150 kilométert a bicikliút, míg eléri a Balatont…)

A Budapest–Balaton bringaút terve (Horváth László projektbemutatója alapján)
A Budapest–Balaton bringaút terve (Horváth László projektbemutatója alapján)
Fotó: Magyar Kerékpárosklub

A projektösszegző (a másik három nagyszabású tervet is bemutató) tanulmány szerint egyébként jelenleg zajlik az útvonalváltozatok közötti döntés. No de nézzünk bele a Horváth László (Főmterv–Utiber konzorcium) által komponált szimfóniába!

Kiegészítő információk
Cikkünk megjelenése után felvette velünk a kapcsolatot a fejlesztési tárca bringásinfrastruktúra-fejlesztési osztálya. Munkatársuk, Borbély Anita a lelkünkre kötötte, hogy mindenképp hangsúlyozzuk, a Budapest–Balaton vonal a másik három projekttel együtt kerül „tervezésileg” - és mint eredetileg is írtuk: mindennel együtt - csaknem 800 millióba (egész pontosan bruttó 768 096 000 forintba), nehogy tévedés legyen ebből. Természetesen figyelmes Olvasóink számára ez az információ a szövegben másutt hozzáférhető, nem csak ITT. Arról is tájékoztattak, hogy a pénzből nemcsak a nyomvonalváltozatok rajzai jönnek ki, hanem tartalmazza a munka a megvalósíthatósági tanulmányokat is, plusz még más egyéb anyagok is születnek, és még mielőtt valamit kihagynánk, álljon itt ez: stb. Köszönjük, a mérnököknek, tervezőknek pedig szívből jövően kívánunk jó munkát!

Horváth úr tanulmánya úgy teszi egymásra az útvonalterveket, ahogy azok a jelenlegi állapotokba (OtrT) leginkább „beleillenek”, a térképen látható A–F vonal (Budapest–Budaörs/Törökbálint–Biatorbágy–Etyek–Alcsútdoboz–Vértesacsa–Lovasberény–Sukoró–Pákozd–Székesfehérvár–Polgárdi–Balaton-Dél) tehát a legkisebb bonyodalommal összerakható. És az össztáv? 120 kilométer, a domborzati nehézségeket figyelembe véve ez egy nap tekerés túramotyóval reggeltől estig, rendes pihenésekkel.

Ha a B szakasz valósul meg az A helyett, Etyek után kicsit nehezebb lesz az építkezés Gyúróig, igaz, ez a táj nagyon szép, autó pedig egyáltalán nem jár errefelé, mert van, ami kiváltsa azt a részt, ami a térképen naranccsal jelölve van. Távolságban mondjuk nincs nagy differencia. Ha sem A, sem B, akkor C lesz: egyszerűen felhúznak egy betonszalagot a 7-es út mentén, az persze nem világos, hogy a településeken beszűkülő főút mellett hogyan fér el a kerékpárút, de azt majd kitalálják. Mellette szól, hogy rövidebb Budapestről és hogy szereléskor nem lehet nagyon bajba kerülni, mert egymást követik a nagyobb települések.

És akkor a Balatonig

Eddig a Székesfehérvárig érő szakaszról értekeztünk, itt érnek egy pontba a változatok. Ami Fehérvár és a Balaton közt van, már kicsit leegyszerűsödik. Az F betűjelű vonal a 7-es út mellé van kötve, 40 kilométer sincs, de ide is igaz, ami a C-re: büdös lesz a sok autótól. Az E jelzésű vonal alacsony forgalmú utak mentén jön ki Székesfehérvárról Sárszentmihály felé, majd Nádasdladánynál fordul balra Polgárdi felé, ahol azonban nem megy el a 7-esig, hanem a település határában dob egy jobbost Füle, Balatonfőkajár és Balatonakarattya felé. Papírforma szerint ez 6-7 kilométerrel lehet majd hosszabb.

Aki az északi partot akarja elérni minél gyorsabban, a D vonalnak örülne leginkább Nádasdladány után (jobbra) Berhida felé, itt is 50 körüli kilométer-mennyiségről volna szó Fehérvártól a Balatonig.

A terveken mindenesetre jól látszik, hogy az A, a B és a C közül választanak egyet, illetve a D, az E és az F közül ugyanígy.

A beillesztett térképmellékleten bárki tervezgetheti kezdő- és célállomás megadásával a balatoni kerékpárutat, már most…

Itt most csak a felszínén kapirgáltunk a nagy egésznek, de a tanulmányosdi mindennel együtt (lásd keretes írás) bruttó szűk 800 millióba került, de be van lőve az is például, hogy melyik szakasz volna a legolcsóbb, s melyik a legdrágább. Az A, B és C közül a 7-es úti megoldás volna a legolcsóbb (C), a D, E és F közül szintúgy (F). De ha drágán akarunk építkezni, az A, E kombót kell kiválasztani.

A fejlesztésre egyébként biztosan leesik eléggé sok EU-s pénz is a 2014–2020-as finanszírozási ciklusból, úgyhogy ha Horváth László nem feleslegesen dolgozott, egy-két év, és lebringázhatunk a Balatonra Budapestről!

A pénzből még az eddig csak pofozgatás szintjén kezelt Kenyi.hu körüli rendrakás is kijön; a nem is olyan régi nyilvántartó most sem aktuális igazán.

Legolvasottabb cikkek