A Déri Múzeum kezdetei

Debrecen kulturális életében különösen jelentős helyet foglal el az 1920. június 4. és 1930. május 25. közötti időszak. Amikor az ország a trianoni szerződés okozta veszteség bénultságában élte mindennapjait, Debrecenben a város arculatát évszázadokra meghatározó oktatási és művelődési intézmények kezdték meg működésüket: a Tisza István Egyetem és a Déri Múzeum. A szomorú emlékű diktátum hatására az oktatás és a múzeumügy is súlyos veszteséget szenvedett. Az egyetemektől több intézményt elcsatoltak, a múzeumok közül pedig több mint hatvan került Magyarország határain kívülre, felbecsülhetetlen értékű műkincseikkel együtt. 
Ennek fényében különösen jelentős lépés volt Déri Frigyes nagylelkű felajánlása, amellyel Debrecent választotta a gyűjteményét bemutató múzeum helyszínéül. Támogatása nemcsak az ajándékozásra terjedt ki, a múzeum felépítésére is jelentős összeget különített el. Sajnos, a helyszín kijelölése elhúzódott, s eközben az építkezésre szánt pénz elértéktelenedett, így végül Debrecen városa vállalta magára a múzeum felépítését.

A helyszín kiválasztása

Több körülményt is figyelembe kellett vennie a múzeumi bizottságnak a helyszín kijelölésekor. Déri Frigyes ragaszkodott a belvároshoz, azt kívánva, hogy a múzeum a Nagytemplommal és a Kollégiummal alkosson kulturális központot. Így esett a választás az egykori Füvészkert a XIX. század második felének modern, 1923-ra megkopott üvegházának és növénykertjének helyet adó telekre. Miután a város megoldotta a Füvészkert áttelepítését, tervezhetővé vált az új kultúrpalota épülete. Alapkövének letételét hatalmas ünnepély kísérte, a helyi lapok vezércikkben számoltak be az országos jelentőségű eseményről.

Az ünnepélyes alapkőletételt követően még hosszú évek munkájára volt szükség ahhoz, hogy a Déri Múzeum 1930. május 25-én, az ország legmodernebb múzeumaként megnyílhasson. A szervezési és tervezési munkákban résztvevők közül sokan nem élhették meg ezt a pillanatot, így fájdalmas veszteség volt, hogy maga Déri Frigyes sem tudott jelen lenni. Álmai mégis valóra váltak, hiszen nagyszerű gyűjteménye Debrecen kulturális életének szerves részévé vált. Alábbiakban a múzeum őszi-téli újdonságaiból válogatunk.

Ősz és tél a Cívisek világában

A Déri Múzeumban új állandó kiállítás nyílt ez év júniusában, amely hét fejezetre bontva meséli el a cívisváros történetét. A kiállítás a Magyar géniusz program pályázatán elnyert támogatásból valósult meg. A helytörténeti tárlat – amelyet nyitása óta egyre növekvő érdeklődés kísér – éveken át stabil kiindulási pontot jelent majd változatos programok szervezéséhez, sőt a kiállítás tartalmi megújításához is. Tervezésekor cél volt, hogy bár 2023 nyarán átadták, a kiállítás fejlesztését és tartalmas bemutatását az év végéig fenntartják. E vállalás szellemében a következő hónapok rendkívül sokszínű programokat ígérnek.

Múmiapor és bezoárkő? Nekünk van!

Az izgalmas kísérleti projekt anyagi fedezetét a Magyar géniusz program biztosítja. A Föld alatti Debrecenben, egy virtuális valóság (Virtual Reality) eszköz segítségével a látogatók már most testközelből tanulmányozhatják egy kora középkori veremház felépítését. Az Arany Egyszarvú Gyógyszertár kiállítási egységben pedig a kiterjesztett valóság (Arugmented Reality) keretrendszerét használják fel arra, hogy az érkezők játékos és interaktív módon ismerjék meg egy cívis gyógyszertár gyógynövénykertjének történetét, és néhány fontosabb gyógynövény képét, használatát, javaslatát. A saját okoseszközök segítségével megjeleníthető tartalmat november végén már érdemes keresni a kiállításban.

Így éltek ők…

A fejlesztések között említhető, hogy a Lassú városiasodás egységben – mely XIX. századi jellemző cívis történeteket mesél el animációs filmek segítségével – a már meglévő videókat kiegészítik, és összesen tizennyolc történetet vetítenek le, hozzájuk pedig egy-egy tárgyat rendelnek. A videók feltöltése folyamatos, érdemes ellátogatni a tárlatra, különösen az adventi időszakban.

Pacsirták és birkák 

A Föld című egységben eddig is bevonták a múzeumi élménybe a látogatók hallását, az egykori debreceni puszták világának hanghatásait játsszák le a térben. A látogatók hallására ezután is szükség lehet, hiszen október végére elérhetők lesznek a személyes kurátori tárlatvezetések hanganyagai, emellett néhány régi, visszatérő tárgy leírása is újra hallgatható lesz az audioguide rendszer segítségével.

Az érték a mérték

A Megmaradás városa című egység új idővonallal egészül ki, mely Debrecen kora újkori történeténél veszi fel a fonalat, és egészen a XIX. század közepéig kíséri el a látogatót. Az út során társukká szegődnek az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok, akiknek tallér típusú érmeveretei – a Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteményből – megjelennek az idővonalon. Ezzel ismét látható lesz a vidéki múzeumok egyik legnagyobb numizmatikai gyűjteményének értékes szelete.

Debrecen kora újkori története összefonódott az Erdélyi Fejedelemségével, így a helytörténeti attrakciók sorába illik majd az a könyvbemutató, melyen az Erdélyi pénzek a Déri Múzeumban című pénzkatalógus debütál majd. November 28-án lesz 395 éve (1628), hogy Bethlen Gábor támogatásának köszönhetően felavatták az újjáépített Szent András-templomot Debrecen főterén. Erre emlékezve rendezik meg a könyvbemutatót és adják át az idővonalfalat.

Borítókép: A múzeum sajtótájékoztatóján ismertették a következő hónapok programjait (Fotó: Déri Múzeum)