Szombaton Los Angelesben kap óriási lehetőséget a magyar animáció. Két remekművünket is meghívták ugyanis az Annie Awards gálára, amelyen idén összesen 32 kategóriában díjazzák azokat az alkotásokat, amelyeket az elmúlt évben mutattak be bárhol a világon. A dolog érdekessége, hogy a maga kategóriájában mindössze öt film jutott be a végső válogatásba, köztük Gauder Áron a Kojot négy lelke című animációs filmje és Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása, a Műanyag égbolt.
Miután eddig nem sok magyar film jutott el a nagyszabású amerikai gálára, a rendezvény elismerései nem is szerepelnek a hazai köztudatban a jelentős filmes díjak között. Érdemes tehát elmondani, hogy az Annie-díjátadó gálát évente rendezi meg a Nemzetközi Animációsfilm-szövetség (ASIFA-Hollywood), amelyet 1960-ban Annecyben alapítottak. Az 1972-ben létrehozott és a filmeket 1992-től díjazó gála arra akarta, illetve akarja felhívni a figyelmet, hogy az animációs filmek éppen olyan értékes alkotások, mint a sokszor és sokféleképpen elismert klasszikus, élőszereplős filmek. Úgy is mondhatjuk, hogy a Nemzetközi Animációsfilm-szövetség tagjainak egyszerűen elegük lett abból, hogy az Oscar-gála mindössze két kategóriával elintézi a műfajt, miközben ők, mármint az animációs szövetség tagjai csak a zsáneren belül harminckét kategóriát tudtak elkülöníteni. A gálán díjat kap a legjobb zene, a legjobb karakter, a legjobb forgatókönyv, a legjobb rendezés, a legjobb tévéfilm, a legjobb diákfilm, a legjobb gyermekfilm és a legjobb felnőtteknek készült alkotás. Nem sorolom tovább, mert elfogy a papír, és hol leszünk még a harminckét címkétől…
A magyar animációkat a független filmek közé válogatták be. A Kojot négy lelke és a Műanyag égbolt mellett az Ernest és Celestine: Utazás Gibberitiába, a Robotálmok és A feltaláló került be a legjobb öt közé.
Gauder Áron a Kojot négy lelke című animációja lenyűgöző indián teremtésmítoszokból hoz létre fantasztikus történetet, beleszőve a nagyszerű legendába korunk meglehetősen lapos és bárgyú narratíváit az elnyomó fehérekről, a környezetpusztítás veszélyeiről és hasonló aktualitásokról, amely beleszövés egyesek szerint súlyosan ront a csodálatos teremtésmítosz erején, mások szerint viszont éppen ez teszi kortárs nézőpontból is kiemelkedően értékessé a filmet. Nem kizárt, hogy az aktualizált elbeszélés éppen aktualitása miatt nyerte meg a zsűri tetszését.
Hasonlóan erős jelenidejűséggel operál Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta különleges atmoszférájú alkotása, a Műanyag égbolt. A mese olyan jövőben játszódik, ahol bolygónk növény- és állatvilága már elpusztult, s a tudomány az ember ellen fordul. Egyszóval ez is olyan film, amely a jelen disztópiáira reagál. Persze, hogy tetszik az amerikaiaknak.
Modern civilizációnk más típusú problémáit veszi górcső alá a Robotálmok című alkotás. Ez arról szól, hogy robotunk egy tengerparti kirándulás során berozsdásodik és a homokban ragad, majd miután legjobb barátja, egy kutya kénytelen őt elhagyni, álmaiban talál enyhülést magányára.
Ugyancsak izgalmas lett A feltaláló, amelyben Leonardo da Vinci, a francia királyné, Navarrai Margit segítségével az élet értelmét kutatja. És persze nem lóg ki a sorból az Ernest és Celestine: Utazás Gibberitiába című film sem, amely az elromló társadalmak helyrehozásának esélyét járja körül. Ernest, a rosszkedvű, zenélő medve és Celestine, a kreatív egér történetéről már készült egy film, amely Oscar-jelölést is kapott.
Úgy tűnik, minden szempontból erős mezőnyben fognak szerepelni a magyar filmek. A hétvégén megtudhatjuk azt is, milyen eredménnyel.
Borítókép: Jelenet Gauder Áron filmjéből (Forrás: Vertigo Média Kft.)
