Átadták az Artisjus-díjakat – Azahriah most sem maradt elismerés nélkül

Tabár István alkotói életműdíjat kapott, az év könnyűzenei szövegírója Beton.Hofi lett, elismerést vehetett át mások mellett Azahriah és Pogány Induló a zenei Artisjus-díjak átadásán. A komolyzenében posztumusz Eötvös Pétert is díjazták.

2024. 05. 07. 9:00
Forrás: Artisjus Egyesület
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerzői egyesület 24. alkalommal díjazta a kortárs zeneszerzőket és szövegírókat, idén tizenhárom alkotót ismert el. A díjakat hétfőn a Magyar Zene Házában adták át a korábban bejelentett irodalmi Artisjus-díjakkal együtt. Idén is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság készítette elő.

A könnyűzenei alkotói életműdíjas Tabár István zeneszerző, dalszövegíró, zenei producer lett. Háromszáz szerzeményt és 140 klipet jegyez, játszott az Exotic zenekarban. 

Magát nem sorolja a legjobbak közé a dalszerzésben és szövegírásban sem, de a legkisebb közös többszörös nála egyedülállóan kimagasló

 – írta méltatásában Szabó Áron.

Az év könnyűzene-szerzője Kovács Adrián. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés színészmesterséget oktat, 2023-tól a Vígszínház zenei konzulense, tíz színházi darabot jegyez. Az év könnyűzenei szövegírója Schwarz Ádám (Beton.Hofi) hiphop előadó. Két sikeres albumon – comic sins, Playbánia – van túl, Hundred Sinsszel közös Bagira című dala minden idők harmadik legtöbbet játszott magyar dala a Spotifyon. 

Az év produkciója a Stúdió 11 hatvanéves koncertje lett. A zenekar a Magyar Rádióban Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével 1963-ban alakult.

 A mai Stúdió 11 Ensemble a dzsesszben és a könnyűzenében alkot. Tagjai: Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel. – Munkásságukat a folytonosság, az önállóság, a magas szakmai felkészültség és kreativitás jellemzi – méltatta a produkciót Bágyi Balázs.

Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést hárman kapták. Baukó Attila 2019-ben publikálta első dalait Azahriah néven. DESH-sel közös száma, a Rét 2020-ban felkerült a slágerlistára, 2021-ben megnyerte az MTV EMA legjobb magyar előadója díját, 2022-ben a Sziget nagyszínpadán lépett fel, tavaly telt házas koncertet adott a Sportarénában, ősszel Európában turnézott. 

Szintén elismerést kapott Cseri Hanna, azaz cserihanna bábszínházi rendező, dalszerző és énekes. Debütáló albuma, a Kikötő tavaly jelent meg. Három díjat nyert a Színikritikusok díjátadóján, 2023 tavasza óta a Budapest Bábszínház zenei vezetője. – Közhelymentes és önironikus dalaival úgy enged betekintést a hétköznapjaiba, mintha csak a naplójából olvasna fel nekünk – fogalmazott méltatásában Major Eszter.

A harmadik díjazott Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló 2022-ben robbant be az underground rap színtérre Zártosztály című dalával. Nagylemezei: Megáll az idő (2023), Vagy mindent vagy semmit (2024). Az év komolyzenei műve kategóriában három alkotást díjaztak. Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája című művéért kapta az elismerést. Az Erkel-díjas zeneszerző a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének vezetője, alkotásai hazai és nemzetközi hangversenyeken szerepelnek. 

Szintén az év komolyzenei műve lett Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve című oratóriuma. Dargay Marcell számos színházi kísérőzenét komponált, volt a Radnóti Miklós Színház zenei vezetője. Dinyés Dániel a Magyar Állami Operaház operastúdiójának korrepetitora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Futó Balázs dolgozott színházakban, szólistaként számos új magyar mű bemutatója fűződik nevéhez. 

Posztumusz lett az év komolyzenei műve Eötvös Péter Valuska című alkotása. Az idén márciusban elhunyt kétszeres Kossuth- és Prima Primissima díjas zeneszerző vezényelte a világ legnagyobb zenekarait, zenekari műveit és operáit világszerte rendszeresen játsszák. 

Eötvös Péter tizenhárom operát komponált, de csak az utolsót, a Valuskát magyar nyelven. Krasznahorkai László kisregényéből szövegíró szerzőtársaival azokat a szálakat emelte ki, melyek a kisemberek kiszolgáltatottságát érzékeltetik

 írta Mózes-Szitha Tünde.

Az év junior komolyzenei alkotója Oláh Patrik lett, aki a Bartók Világverseny döntőse, nevéhez fűződik a zenetörténet első lovári nyelvű miséjének megkomponálása. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József, aki negyven ilyen darabot komponált egyedül és másokkal közösen. Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és (posztumusz) Reményi József Tamás.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.