Mi lesz így jövőre egy palack borban?

2017. február 12., vasárnap 09:52

Lovas, Alsóörs, Paloznak, Csopak, Füred, Aszófő, Udvari, Akali, Zánka, Szepezd, Balatonrendes, Ábrahámhegy, Badacsony, Szigliget, Györök, Keszthely. A Balaton kirakata. A déli parton is az a bonmot járja: „Mi a szép a déli parton? Az északi part.” Aki látta már Konyári Jánosék hátsó balkonjáról, amint lebukik a nap a vízen túl, a vulkáni kúpok mögött, az tudja, miről beszélek.

A 71-es út mentén elhagyott vagy csak elhanyagolt szőlőültetvények bedőlt oszlopai, csipkebogyó, mandulahusángok és szamárkóró. Köztük egy-egy tisztességesen művelt tábla emlékeztet az elmúlt idők szépségére. A part menti községek összesen talán 1400 hektárnyi, még szőlőként nyilvántartott területének harmadát telepítették 1990 után. A szőlő, ha rendesen gondozzák, ezeken a nagyszerű minőségre különlegesen alkalmas, kivétel nélkül a szőlőkataszter első osztályába tartozó területeken 30-50 évig is terem. Mostani állapotában 25-30 év után biztosan újra kéne telepíteni.

Ki telepítse újra? A harmada van gondos gazdák kezén. A kárpótlás során szőlőhöz jutott emberek egy része meghalt, másik része visszavonhatatlanul megöregedett. A legtöbben évek óta nem is jártak a három–öt ezer négyzetméteres birtokon. A gyerekek azt tervezik, eladják építési teleknek, ha meghal a papa. A fejlődést nem lehet megállítani. A szőlőnek nincs ára, és építési telekként amúgy is többszörösét éri a föld.

Ha minden szőlőt beépítenek, és minden szőlőbeli nyaraló teraszáról a szomszéd fürdőszobájába látni, akkor már semminek nem lesz itt értéke. A nagy, sekély tó kényes környezete sem bír el több embert.

A Genfi-tó partján senkinek nem jut eszébe, hogy a szőlőben építkezzen. Pedig a tó mély, és fizetőképes kereslet is lenne a panorámás telkekre. Itt meg már a kádári időkben nyaraló lett a kis parasztpincékből, és a helyzet azóta is csak annyit változott, hogy a kis vityilló helyén most kacsalábon forog az alpesi villa. Előtte feszített tükrű tűzivíz-tározó.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Jogszabályok és hatóságok sora védi a szőlőt ezen a tájon. Földhivatal, hegybírók, önkormányzatok. Egyetlen tőkét sem szabad kivágni engedély nélkül. Új házat csak akkor lehet használatba venni, ha előtte a tulajdonos igazoltatta, hogy újratelepítette a szőlőt. Beköltözik. Másnap kivágja, füvesíti, rendbe rakja a telket. Ez már nem tartozik senkire. Legalábbis így gondolják az érintett hatóságok. A külterületi szőlők művelését is jogszabály teszi kötelezővé. Hiszen a művelési kötelezettség megszegői nem csak a tájképet rontják. Kártevőkkel fertőzött ültetvényeik azok munkáját is veszélyeztetik, akik egész évben dolgoznak a szőlőben, és próbálnak belőle megélni. Az illetékes hatóságok minimalista felfogásban érvényesítik a kötelezettséget. Hogyan büntetném meg, hiszen idén egyszer lekaszálta a sorközben a gazt? Meg igazán azt sem tudom, hol lakik.

Valami talán mégis elindul. A Balatoni Kör, a füredi Rizlinggeneráció és a csopaki kódex zömmel saját szőlőt művelő, fiatal borászai vállalták, hogy amennyiben közös, új termékükhöz, a „Balaton bor”-hoz szőlőt vásárolnak föl, betartják a fair trade szabályait. Olyan árat fizetnek, amely fedezi a szőlőbeli munka és a növényvédelem költségeit, és ösztönöz a kiöregedett ültetvények újratelepítésére is. A csopaki önkormányzat védetté nyilvánította a község megmaradt szőlőit. Perek tucatjaiban kell elérnie, hogy a tulajdonhoz való – nálunk egyelőre parttalannak tekintett – jogot legalább árnyalja a termőföldre vonatkozó művelési kötelezettség. Csopak példáját már követi Paloznak, és rövidesen talán más balatoni önkormányzatok is így tesznek majd. Kész tervek vannak az érintettek feladatainak összehangolására és a megoldásra.

De egyidejűleg működnek a másik oldalon is. Miniszteri rendelettel hosszabbították meg a zártkerti ingatlanokra vonatkozóan a szőlő engedély nélküli kivágásának lehetőségét. Előtte nem mérték fel, mekkora területet érint az intézkedés. A Káli-medence szőlőtermő Fekete-hegyén úgy hetven százalékot. Az Európai Unió szőlőtelepítésre adott tízmilliárdjait meg döntik a fagyzugos, már ötven éve termesztésre alkalmatlannak minősített területekbe.

Ez a piac törvénye! Ez a piac törvénye?

A szerző borosgazda Csopakon

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.02.11.

Legolvasottabb cikkek

Szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.