Nádfedél és padlófűtés – Magazin-ajánló

MN

2017. november 3., péntek 09:10, frissítve: péntek 09:57

Kádár János kikozmetikázott gyerekkora. Pléh Csaba-interjú. A Lenin-kártya. Egészségügyi kalandok a ma Magyarországán. Neander-völgyiek vagyunk? Szombaton Magazin!

„Kádár János kapolyi fabulái és az első titkár düledező, a Google térképén is jelzett emlékháza kapcsán tényleg számos, a legelemibb dolgokat is megkérdőjelező kételyt kell megfogalmaznunk. Az MSZMP vezetője ugyanis gondosan építgette saját puritanizmusának mítoszát. Ma is gyakran emlegetik, hogy Kádár rezidenciájának udvarán bizony tyúkok kapirgáltak, a főtitkár elvtárs pedig nem volt rest hokedlin ülve fogyasztani a káposztás cvekedlit. Ez mind igaz, csak azt már kevesebben teszik hozzá a nosztalgiázó hozsannázók, hogy a tyúkok egy (1956 után) betemetett, korábban fűthető(!) medence helyén kapirgáltak. Ennek a legendának talán ott van a genezise, hogy amikor Kádár 1918-ban Kapolyról a fővárosba költözött, saját, ma már persze ellenőrizhetetlen állítása szerint annyira hiányzott neki a vidéki élet, és olyan kitaszítottnak érezte magát, hogy pesti lakásukban is baromfikat tartott.”

Ez csak néhány erős mondat a sok közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív – hetilap a napilapban. Keresse minden szombaton!

 

Hosszú évek után gazdára talált Kádár János emlékháza, pedig Kapolynak, ennek a parányi Somogy megyei falunak sokáig ingyen sem kellett. Ami nem csoda. Egyrészt csak vitte volna a település pénzét a romos épület helyreállítása, és tulajdonképpen most is így áll a helyzet. Másrészt a szóban forgó ingatlant hiába rendezte be a pártfőtitkár emlékházának a nyolcvanas évek végén nagy gonddal az MSZMP vezetése, attól még az eredetileg Csermanek János nevű első ember nem ebben az épületben nevelkedett. Kapolyon járva megtudtuk azt is, hogy mindaz az idilli parasztromantikával vegyített marxista mítosz, amelyet Kádár János visszaemlékezéseiben költött gyermekkoráról, ugyanúgy hazugság, mint az ő állítólagos puritánsága.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási elnöki bizottságának élére nevezték ki Pléh Csaba pszichológus-nyelvészt, a Közép-európai Egyetem kognitív tudományi tanszékének vendégprofesszorát. Az akadémikus nem szívesen használja a válság kifejezést a közoktatás jelenlegi állapotára, inkább feszültségeket gerjesztő változásról beszél, amely átgondolt beavatkozással kezelhető.

A Neander-völgyi ember emléke folytonos fejvakarásra készteti a modern embert. Vajon a saját fajunkhoz hasonlóan értelmes embernek kell-e tekintenünk kihalt unokatestvéreinket, vagy a többi elbukott, „alacsonyabb rendű” emberelődcsoport egyikének? A legfőbb kérdés pedig: valóban kihaltak-e minden nyom nélkül, vagy mi magunk valójában a Neander-völgyiek és a Homo sapiens hibridjei vagyunk? Nemrégiben három genetikai vizsgálatot is publikáltak, amelyek utóbbi forgatókönyvet erősítik.

A kétnyelvű emberek gondolkodási folyamatainak vizsgálata gyakorta kutatott területe a pszichológiának. Mára kiderült, hogy ha valakinek nem az anyanyelvén kell gondolkodnia és kommunikálnia, az jelentős hatást gyakorol a gondolataira is. Ez nem meglepő – gondolhatnánk –, hiszen ha valakinek keresnie kell a szavakat, nem tud arra koncentrálni, hogy racionális döntéseket hozzon. Csakhogy nagyon nem ez a helyzet.

Témák a Magazinból

Nádfedél és padlófűtés
Kádár János állítólagos gyerekszobája a nem is annyira finom múlthamisítás iskolapéldája (17., 20. oldal)

Recsegés-ropogás
Pléh Csaba a remélt megkeresésről, a provokatív CEU-ról és az utcán beszélt svábról (18–19. oldal)

A vásár fiai (2.)
A gábor cigányok és a cigodák esztétikája (21. oldal)

Jobbak a felnőtteknél
Elszálló pofonok helyett szeretetet és odafigyelést kínálnak a vajdasági Lurkóházak (22. oldal)

Kőkorszaki kuzinok kálváriája
A Neander-völgyiek génjeiből bármelyikünknek juthatott – A rég elfeledett rokon emléke számos betegségünkben vagy hajlamunkban tetten érhető (23. oldal)

Gyaloghíddilemma
Kétnyelvűség és racionalitás (24. oldal)

A Lenin-kártya
Elkerülhetetlen volt a bolsevikok hatalomra kerülése – vagy csupán a véletlen műve? (25. oldal)

Ezek ugyanazok
Kórházi kalandok a ma Magyarországán – „Ott álltam fél lábon a János-kórház traumatológiáján, kissé tanácstalanul, mitévő legyek” (26. oldal)

Zsidó lónak lenni
Egy ország pusztulásának története a német megszállástól az ostrom végéig (27. oldal)

Brit tanmesék magyar politikusoknak
Nyerő helyzetben ne pánikoljunk be, mert káosz és bukás lesz a vége: könyv a brexitről, érdekes párhuzamokkal (29. oldal)

Tárgyak mint írásjelek
Vörösváry Ákos különös, egy tapolcai malomban berendezett látványtára a régi eszközök becsületéről beszél (32. oldal)

Pethő Tibor egy hazug vasárnapról. Gazda Albert az amerikai borkultúráról. Plusz Hegyi Zoltán, Lackfi János, Fecske Csaba és Győrffy Ákos tárcái

Szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.