Milliárdos üzlet volt a kamupárt, de lehet, hogy ennek most vége?

Kovács Áron

Kovács Áron

2017. november 14., kedd 17:00, frissítve: kedd 18:40

Kedden módosította a parlament a kampányfinanszírozási törvényt, hogy megakadályozza a csak a támogatás kedvéért induló pártok működését. De mitől lesz egy párt kamupárt, miért éri meg, és mit lehet ellenük tenni? Elmagyarázzuk.

Mi az a kamupárt?

A kamupárt nyilván csak egy sajtóban használatos kifejezés, nem hivatalos. Nagyjából azokra a szervezetekre értjük, amelyeknek nincs valódi politikai céljuk – és tagságuk vagy támogatottságuk sem igazán –, csak a kampánytámogatás kedvéért indulnak el a választáson.

Mitől lesz egy párt kamupárt?

Ezt nehéz megmondani, főleg, hogy a rendőrségi eljárásokat megszüntették, de ajánlunk egy módszert: ha egy párt kevesebb szavazatot kap, mint amennyi ajánlást adott le, hiszen akkor még azok sem szavaztak rájuk, akik elvileg ajánlották a jelöltjeiket. Az országos listaállításhoz legkevesebb 27-szer 500, vagyis 13 500 ajánlás szükséges, vagyis ha egy párt ennél is kevesebbet kapott, szinte biztosan valós támogatottság nélküli szervezetről van szó. Erősen gyanús az is, ha egy párt 2014-ben 82 egyéni jelöltet állított: ehhez legalább 41 ezer ajánlást adott le, de végül csak 15 ezer szavazatot kapott.

Hogy jöttek ezek elő?

A kamupártok indulásának lehetőségét a Fidesz–KDNP teremtette meg 2013-ban, amikor egyszerűbbé tette a jelöltállítást: eltörölték a kopogtatócédulákat, egy jelöltnek elegendő 500 aláírás, és egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Ha valakinek legalább 27 egyéni jelöltje van – megfelelő földrajzi elosztásban –, már állíthat országos listát, amit állami kampánytámogatással jutalmaz a rendszer: már 27 jelölttel is 149,25 millió, de 106 egyéni jelölt esetén akár 597 millió forint kampánytámogatást is lehet kapni – plusz az egyéni jelöltek egy-egymilliója – aminek felhasználását eddig lényegében nem ellenőrizték.

És ezt ki is használták?

Természetesen. A 2014-es parlamenti választásokon összesen 18 párt vagy pártszövetség állított listát, ebből csak négy érte el az ötszázalékos küszöböt. Sőt, igazából a 14 közül a fél százalékot is csak egy, a Munkáspárt haladta meg. Ezek a pártok összesen 3,4 milliárd forint kampánytámogatást kaptak (plusz az egyéni jelöltjeik egymilliói). Igazából az lett volna a meglepő, ha nem próbálnak meg sokan akár csalás árán is listát állítani: több párt esetében is felmerült, hogy cserélgették az ajánlóíveket és átmásolták az adatokat, illetve aláhamisították az aláírásokat, de ezekben az ügyekben indult nyomozásokat végül megszüntették.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

És miért rossz ez?

A kamupártokkal csak az egyik gond, hogy konkrétan lopják a közpénzt. A másik, hogy aláássák a politikai rendszerbe vetett, amúgy sem túl izmos bizalmat, illetve torzítják a választási eredményt: ha túl sok párt van szavazólapon, egyes szavazók eltévedhetnek, különösen, ha szándékosan megtévesztő a párt neve – mint például az Összefogás, amit a baloldali pártszövetséggel, vagy az Együtt 2014, amit a Bajnai Gordon által alapított Együtt-tel lehetett összekeverni. Összességében ez nem jelentett sok szavazatot – a tizennégy, 1 százalékot sem elérő pártlistára 2014-ben összesen kicsit több mint 182 ezer ember szavazott, vagyis az összes listás szavazat 3,6 százalékát kapták –, de egy kiélezettebb helyzetben ez is döntő lehet.

Ha egyszer megcsinálták, megcsinálják megint?

Megpróbálják, az biztos. A szeptember végi adatok szerint rekordszámú, 222 bejegyzett párt van, és további 177 áll éppen bejegyzés alatt. Nem tudjuk biztosan, de feltételezhető, hogy ezek egy része kizárólag a kampánytámogatásra hajt. Ugyanakkor jövőre már egy fokkal kockázatosabb lesz, köszönhetően egy friss törvénymódosításnak.

Miért, most mi változik?

2013-ban a Fidesz – pontosan a mai frakcióvezető, Gulyás Gergely – még azt mondta, hogy nincs probléma, nem lehet a rendszerrel visszaélni. Most ő volt az egyik benyújtója annak a törvényjavaslatnak, amely megpróbálja elvenni a csalók kedvét attól, hogy csak az állami támogatás megszerzéséért induljanak a jövő évi választásokon. A módosítás értelmében annak a pártnak, amely nem éri el listán az egy százalékot, vissza kell fizetnie az állami támogatást, ha pedig másként nem megy, a pártok vezető tisztségviselőitől mint magánemberektől hajtaná be a pénzt a NAV. Ez vagy visszaszorítja a csalást, vagy oda vezet, hogy a kamupártok vezetői teljesen vagyontalan strómanok lesznek.

Nem üt ez vissza valakire?

De, lehet. Vannak olyan pártok, amelyeknek nincs ugyan túl nagy támogatottságuk, de nem nevezhetők kamunak, valóban képviselnek valakiket, még ha ők nincsenek is sokan. Ilyen például a Munkáspárt, amely 1989 óta létezik, 2014-ben 0,56 százalékot szerzett. Vagy ilyen lehetne a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt, ha önállóan indulna. Számukra a törvénymódosítás után dilemma lehet, hogy el merjenek-e indulni, hiszen könnyen csődbe mehetnek, ha nem sikerül elérni az egy százalékot. Az eredeti javaslatban egyébként 0,5 százalékos határ szerepelt, de ezt később, az ellenzék helyeslése mellett 1 százalékra módosították. 

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.