Elnézést kért a Facebook, mert letiltotta az egyik leghíresebb festményt

2018. március 19., hétfő 16:45, frissítve: hétfő 19:31

Elnézést kért a Facebook, amiért korábban meztelenkedés címszóval letiltotta a világ talán egyik legismertebb festményét, Eugène Delacroix 1830-as, A Szabadság vezeti a népet című alkotását – számolt be a kínos ügyről a francia AFP hírügynökség.

The Japan Times által is idézett szabadkozásra azután került sor, hogy egy párizsi színházi rendező az egyébként a szabadságot jelképező, a zsarnokság elleni elnyomással szembeni szimbólumnak számító képpel akart meghirdetni egy darabot. Az amerikai közösségimédia-óriás azonban negyedórával a posztolás után leállította és letiltotta, ugyanis a szabadság allegorikus alakjának, a kezében a francia trikolórral a barikádon álló Marianne-nak fedetlen a keble. Miután Jocelyn Fiorina észlelte a letiltást, újra posztolta a hirdetést úgy, hogy „A Facebook által cenzúrázva” felirattal eltakarta a festmény központi alakjának mellét. Az külön érdekes, hogy a francia festő alkotása akár még meg is felelhet annak az internetes direktívának, amely tiltja a mellbimbó ábrázolását, ugyanis a nőalaknak nincs is ilyen körülhatárolt kontúrja.

„A Szabadság vezeti a népet című alkotásnak természetesen ott a helye a Facebookon… Azonnal jelezzük a felhasználónak, hogy a fizetett hirdetését a továbbiakban elfogadjuk” – állt a közösségi oldal párizsi irodáját vezető Elodie Larcis közleményében. Mentségképp azt hozta fel, hogy a körültekintés és az elővigyázatosság miatt hetente sok-sok millió Facebook-hirdetés fotóját kell átnézniük, majd jóváhagyniuk, és sajnos előfordulhatnak hibák. 

A meztelenkedés tiltásával egyébként tényleg mindenki egyetért, a gond azonban azzal van, hogy sokszor nem tesznek különbséget művészet és magamutogatás, pornográfia között. S amint látszik, egyre többször futhatunk bele a Facebookon olyan ügyekbe, mint amilyen Delacroix világhíres alkotásával is történt. Nemrég így járt egy franciatanár is, akinek az oldalát azért tiltották le, mert egy olyan Gustave Courbet-festményt rakott ki, amelyen szintén meztelen alakok szerepelnek. A tanár hiába akarta beperelni a közösségi oldalt, a bíróság indoklás nélkül elutasította a keresetét, elismerve ugyan, hogy a Facebook hibázott.

A Zuckerberg-birodalom immár több mint egymilliárd felhasználója józan ésszel szinte követhetetlen adatmennyiséget tölt fel percenként a világhálóra, s nincs az a munkatársmennyiség, amelyik képes a tartalmat rendesen, figyelmesen moderálni. Ezért állítólag már vannak olyan algoritmusok, belső programok is, amelyek a folyamatot, a szűréseket végzik, a problémákat jelzik. Így az is előfordulhat – már ha nem egy konkrét, a művészeti alkotást nem ismerő munkatárs járt el az ügyben –, hogy az „okosprogramok” nem elég okosak ahhoz, hogy felismerjék, mi a művészet és mi a magamutogatás vagy épp illegális pornográf tartalom. Nos, Delacroix mindenképpen előbbi halmazba tartozik, leghíresebb képe pedig nem mellesleg rajta volt a francia fizetőeszközön, a frankon is.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az ilyen esetek is mutatják, egyre komolyabb az igény arra, hogy a két halmazt jól és sikeresen külön lehessen választani, mert bosszantó, ha egy művészeti alkotás a túlzott korrektség áldozatává válik. Épp ezért vették le nemrég a Manchesteri Művészeti Galéria faláról John William Waterhouse angol preraffaelita művész 1896-ban festett, Hülasz és a nimfák című alkotását. Az olajkép – ahogy arról lapunk is beszámolt – végül visszakerült, egyúttal közösségi diskurzust sürgettek a művészet és a meztelenség kérdéséről. Amint látjuk, időszerű lenne. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.20.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.