Hogyan lehet szabad, akit Mengele jelölt ki az életre?

Ficsor Benedek

Ficsor Benedek

2017. október 18., szerda 14:40, frissítve: szerda 17:08

„Magyarországon a mai napig nincsenek kibeszélve a történelmi traumák. Képtelenek vagyunk elfogadni a másik fájdalmát, azért harcolunk, hogy bebizonyítsuk: a mi veszteségünk a nagyobb” – mondta a lapunknak adott tavaly év végi interjúban S. Takács András, a Cseke Eszterrel közösen készített On the Spot dokumentumfilm-sorozat alkotója. A sokszorosan díjnyertes széria 2015-ben indult, 9 hónap alatt a Föld körül című hetedik évada a születés misztériumát járta körül, legfőbb kérdése az volt, mennyire határozza meg az ember életét, hogyan és hová születik. Választ akkor szükségképpen nem adhattak, hiszen a születés még háborús övezetben is szakrális esemény, amely ha csak egy pillanatra is, de felfüggeszti a környezet tragédiáját, bizonyítva azt az elsőre talán túl idealistának tűnő tételt, hogy amikor a világra jövünk, még mindannyian egyenlők vagyunk. Hogy mi történik az élet első pillanatait követően, miként robbantja szét a világ az alapvető harmóniát, arról Az ellenség gyermekei című új évad epizódjaiból értesülhetünk.

Cseke Eszter és S. Takács András ezúttal olyan emberek történeteit mutatja be, akiket a környezetük idegennek, bűnösnek bélyegezve kitaszított magából. Ez a kirekesztés a történelem legsötétebb óráiban százezrek, milliók pusztulását eredményezte, és még azok élete is visszavonhatatlanul elveszett, akik túlélték a borzalmakat. Traumáik nemzedékeken keresztül vetnek árnyékot a békés együttélésre, a kibeszéletlen, feldolgozatlan múlt pedig a pusztítás újabb lehetőségét hordozza magában. A remény azonban mindig megvan a változásra, és Az ellenség gyermekei első, ma 22.25-től a Duna tévén vetítendő epizódjának tanulsága, hogy a traumák feldolgozása nem pusztán illúzió, de valós lehetőség, sőt mindannyiunk számára erkölcsi kötelesség.

Edith Eva Eger pszichológus a kaliforniai La Jollában él, San Diego közelében. Kilencvenévesen is praktizál, és élvezi az életet. Így döntött évtizedekkel korábban. 1944-ben családjával együtt Kassáról Auschwitzba deportálták, ahol Josef Mengele jelölte ki, melyik sorba álljon. A másik sor a gázkamrába vitte az embereket, köztük az édesanyját is. Később több koncentrációs tábort is megjárt, mielőtt kiszabadították volna az amerikai csapatok. 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált. Nyelvtudás, ismeretségek és pénz nélkül érkezett New Yorkba, de egy pillanatra sem adta fel, gyárakban dolgozott, egyetemre ment, pszichológusdiplomát, majd doktori fokozatot szerzett, egyetemi oktató és az amerikai hadsereg tanácsadója lett. A háborút megjárt katonáknak segített a poszttraumás stressz feldolgozásában. És eközben döbbent rá, hogy a saját traumájával elmulasztott szembenézni, és hiába döntötte el, hogy élvezni fogja az életet, erre csak akkor van lehetősége, ha feldolgozza mindazt, amin keresztülment. Az On the Spot stábja tíz napot töltött Edith Eva Eger otthonában – mesélték az alkotók az epizód premier előtti vetítésén a Puskin moziban. Ami kétéves gyermekük társaságában kihívásokkal is járt, tekintettel az idős hölgy a lakás minden pontján fellelhető porcelánkészletére, ám ez a másfél hét közös lét lehetőséget adott számukra, hogy igazán közel kerüljenek – a gyermekkori beceneve után Edie-nek szólított – házigazdájukhoz.

A távolság folyamatos felszámolása pedig egy újabb nehezen felejthető On the Spot-epizóddal ajándékoz meg bennünket. A páros eddigi alkotásairól sokan sok helyütt írtak már a felsőfokok halmozásával, ezt elkerülendő maradjunk annyiban, Az ellenség gyermekeinek első részét nem ártana minden csatornán főműsoridőben leadni. Cseke Eszterék giccs, hamis pátosz és erőltetett nevelő szándék nélkül mutatnak be egy embert, aki a számunkra felfoghatatlan szenvedésekből az élet mindenekfeletti szeretetét szűrte le magának. Edith Eva Eger tartózkodva a nagy szavaktól, tudományának eredményeit felhasználva, de tökéletesen közérthetően beszél arról a stratégiáról, amelynek köszönhetően a haragtól, rettegéstől és bosszúvágytól fortyogó mindennapjainkba a szelíd örömvágy ismeretlen hangjai is beszűrődhetnek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Ahogy Edith Eva Eger az immár magyarul is olvasható A döntés című könyvében is hangsúlyozza, a kamerák előtt is arról beszél, hogy nem élhetünk fájdalom nélküli életet, de a múlt feldolgozásával választhatjuk a szabadságot. És ha valakit Mengele választ ki az életre, annak a traumákról és a megbocsátásról szóló szavait nehéz figyelmen kívül hagyni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.18.

A szerkesztő ajánlja

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.

Arday Attila

Felelősei most sincsenek a kézilabdakudarcnak, „csak Vranjes tehet róla”

Alárendelt helyzetbe került a magyar válogatott a Veszprémhez képest, pedig lehetne másképp is. Elemzés.