Adósunk a miniszterelnök

Súlyos gyanú árnyékában a kormányfő · Hallgat a kormánypárti média

Magyar Nemzet

2005. szeptember 24., szombat 00:02

A Magyar Nemzet szerda óta cikksorozatban foglalkozik a Gyurcsány-villa ügyével. A cikkek a magyar miniszterelnök és családja vagyongyarapításának egyik lényeges epizódját tárták föl. Az alábbiakban összefoglaljuk a balliberális sajtó által elhallgatott tényeket.

• Közpénz az élményuszodában
• Fitneszpark a kormányfő rezidenciáján
• Gyurcsány kapcsolata Fittelinával

• Gyurcsány-villa: Szijjártó szerint nem kizárt, hogy feljelentést tesznek
Dobrev Klára és édesanyja, Apró Piroska 1995-ben megvásárolta az önkormányzattól a pártállami idők kezdetétől általuk lakott rózsadombi villa három lakását, majd a házat társasházzá alakították át. Ugyanebben az évben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként létrehozta a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. Arra nem találhatók adatok, hogy a kft. foglalkozott-e más ingatlan bérbeadásával, forgalmazásával, hasznosításával, vagy ez a tevékenységük kizárólag a Gyurcsány– Dobrev–Apró-villára szorítkozott. Amennyiben nem foglalkozott üzletszerűen ingatlan-bérbeadással,
-hasznosítással – bár a cégbírósági nyilvántartásból kiderül, hogy fő- tevékenységként ezt jelentették be –, úgy felmerül a lehetőség, hogy a céget fiktív tevékenységre hozták létre. És ha Dobrev lakásának sem voltak bérlői, akkor a Dobrev– Gyurcsány-megállapodás színlelt szerződésnek minősülhet.

Az alapítással szinte egy időben a cég kétfajta „tevékenységet” biztosan megkezdett: egyrészt elkezdte a bérbeadási jog értékcsökkenési leírását, amellyel évente 2,6 millió forinttal csökkentették a cég társaságiadó-alapját. Másrészt a kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe, bár a cég csak Dobrev lakásának felújítására, átépítésére lett volna jogosult.

Nagyításhoz kattintson a képreA Fittelina a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre. A rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházás, szauna-, szoláriumkialakítás történt, továbbá a villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. A 1995-ben megszigorított adójogszabályok szerint ha valaki magánszemélyként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót nem igényelhette vissza az államtól. A társaságoknak azonban teljesen visszatérítették az áfát, feltéve, ha a beruházás a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódott. Ennek a több mint 58 milliós beruházásnak az áfája meghaladta a 14 millió forintot. Gyurcsányék magánszemélyként ezt nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben az építkezésre a cég érdekében volt szükség. Ha az uszoda, a szauna, a szolárium vagy a konditerem kialakítása mégsem a kft. napi üzletviteléhez kapcsolódott, hanem a relaxációs központot az épületben lakó személyek és családtagjaik használják, akkor vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték ennek is az értékcsökkenési leírását, így további több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. A kft. székhelye az alapításkor Gyurcsány lakcímeként megjelölt, Budapest, III. kerület, Táborhegy u. 9/B szám alatt volt, de mivel az 1995-ös mérlegen a vállalkozás címeként az Altus székhelyét, a Szalay u. 4. számot tüntették fel, valószínűsíthető, hogy a cég ténylegesen itt működött.

Az átépítést követően – szintén még 1997-ben – áthelyezték a Fittelina Kft. székhelyét a szemlőhegyi villába. A kft. székhelyének módosítására feltehetően nem azért került sor, mert a „nagy létszámú” – egy ügyvezetőből álló – cég elhelyezése nem volt megoldható az Altus-központban. Ennél valószínűleg racionálisabb indok állhat a háttérben. A kft. székhelyeként a cégnek lehetősége nyílt arra, hogy a villa rezsiköltségének (medence, fűtés, villany, gáz, telefon) egy részét a vállalkozásban költségként elszámolhassák, és ezzel szintén csökkenthessék a társaság adóalapját. Nem találhatók adatok arra vonatkozóan, hogy az átépített Dobrev-lakást bérbe adta-e valakinek a felújítást követően a Fittelina.

Nagyításhoz kattintson a képreA kft. állítólagos bérlői ügyfélköréről a Fittelina jogutódjaként a Gyurcsány-cégbirodalom vezérhajójának számító Altus Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné azt nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-cégcsoport cégei vették bérbe üzleti céllal az ingatlant a kft.-től. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a Gyurcsány-birodalom egyik cégének sem volt cégbíróságon bejelentett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a villa (márpedig üzleti céllal csak ebben az esetben lehet ingatlant bérbe venni), kérdéses, hogy az esetleges bérleti szerződések – hasonlóan a Gyurcsány– Dobrev bérbeadási megállapodáshoz – színlelt szerződések-e. Önmagában nehéz elképzelni, hogy egy lakást – amelyben egy hattagú család él, s elvileg a Fittelina Kft. működik benne – még egy vagy több cég üzleti alapon bérbe vesz, és mondjuk a gyerekszobában végzi tevékenységét. Az uszoda és a konditerem üzleti célú bérbevétele szintén nehezen hihető.

Annyi bizonyosan elmondható, hogy a cégnek 1995-ben ötmillió forint árbevétele volt, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag semmi.

A cég működésének és a villa átépítésének pénzügyi fedezetét nem a Dobrev lakásának bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították, hanem magánkölcsönök és tulajdonosi hitelek. Gyurcsány saját maga is már 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta, hogy szükség szerint további kétmilliós összegeket fog a társaságnak hitelezni. 2000-ben a Gyurcsány és Dobrev vezetésével már teljesen eladósított cég tartozása a 78 millió forintot is meghaladta. Gondjaikon 2001-ben a villa másik tulajdonosa – és egyben Gyurcsány anyósa –, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. segített. Az Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a kft. számlájára be is fizettek. Az Altus 40 milliójában közpénz is volt, hiszen a cég bevételei között szerepelt az az évi 12 millió forint, amit a képviselői klub bérbeadásából kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Azaz a Fittelina tőkeemelésében állami forrás is szerepet játszott. A közpénz felhasználásából feltőkésített kft. vissza tudta fizetni Gyurcsánynak is a többmilliós tartozását. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás természetbeni juttatásként nagyrészt Dobrev Klára, valamint – a társasházi közös tulajdonú részek esetében – Dobrev és Apró Piroska magánvagyonába került. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság könyvelésében nincs nyoma.

A hasznosítási szerződés megszüntetésekor a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg, sőt a luxusjavakat tovább amortizálta.

2002 novemberében a miniszterelnök lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt, saját tulajdonában lévő cégtől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában lévő uszodát, liftet, öntözőrendszert és csillárt. A lízingszerződés megkötését megelőzően azonban – még egy rendkívüli értékcsökkentés következtében – a Fittelina több mint húszmillió forinttal 22 millió forintra értékelte le a luxusjavakat, így Gyurcsánynak lényegesen kevesebb lízingdíjat kellett fizetnie. A lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, mert ezzel akarták palástolni, hogy ténylegesen Dobrev és Apró Piroska – ellenérték nélkül – jutott javakhoz, amelyek után adózniuk kellett volna.

2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, és így a Gyurcsány tulajdonában lévő milliárdos bevételű Altus Rt. mind a mai napig értékcsökkenési leírást alkalmaz a könyvelésébe jogellenesen nyilvántartott luxusjavakra, és csökkenti több millió forinttal a cég társaságiadó-alapját.

Mi számít adócsalásnak? Az Európai Unió részét képező Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve szerint adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

(Folytatjuk)

Ítéljen a vizsgálóbizottság

Tóth Károly, az Apró–Gyurcsány-érdekkör állami forrásokból történő meggazdagodását vizsgáló bizottság MSZP-s tagja: a testület feladata megállapítani, hogy Gyurcsány Ferenc közszereplőként szert tett-e gazdasági előnyre posztja miatt, állami forrásból. Mivel a Magyar Nemzet által közölt cikkek egy cég ügyeivel foglalkoznak, a bizottságban nem fogja kezdeményezni a Fittelina Kft.-vel történtek ellenőrzését, bár nincsenek kételyei, hogy ezt az ellenzéki elnök meg fogja tenni. Úgy véli, hogy a társaság adóbevallásait az APEH ellenőrizhette, és – amennyiben szükségesnek tartotta – eljárást is indíthatott volna vele szemben. Magyarországon minden vállalkozás eredményes működésre törekszik a törvények betartásával, illetve a felmerült költségek lehetőség szerinti elszámolásával. Pedagógusként, magánemberként általánosságban az a véleménye, hogy a vállalkozásoknak elég nagy szabadságuk van költségelszámolás tekintetében, ezt szigorítani lehetne.

Szijjártó Péter, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke: véleménye szerint a Fittelina Kft. tevékenysége a bizottság hatáskörébe tartozik, ugyanis ha egy, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó társaság nem fizet be adót, vagy esetlegesen jogszabályokba ütköző módon kerüli el befizetési kötelezettségét, és ezáltal nem vesz részt a közteherviselésben, akkor az állami forrásokból gazdagodik. Erre való tekintettel az elnök be fogja kérni a témakörben használható dokumentumokat, amelyek alapján tájékoztatót fog készíteni a vizsgálóbizottság számára. Véleménye szerint ha egy politikus arról szónokol, hogy a tehetősebbektől nagyobb társadalom iránti felelősségre van szükség, akkor elvárható, hogy kijelentéseinek legyen erkölcsi alapja is.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője: ha jogsértő magatartást tanúsított a miniszterelnök, akkor annak remélhetőleg jogi következményi lesznek. Amennyiben „csak” etikátlanul járt el Gyurcsány Ferenc, akkor a választópolgárok vonják le a megfelelő tanulságokat. Az Apró–Gyurcsány család meggazdagodását vizsgáló bizottság kitérhet a luxusjavakkal kapcsolatos pénzügyi ügyletek áttekintésére is, hiszen a testület feladatkörébe, elnevezésébe – amit a parlament hagyott jóvá – beleillik ezen megbízások, szerződések vizsgálata is.

Fodor Gábor (SZDSZ): nem ismeri pontosan a miniszterelnök villájával kapcsolatos cikksorozatot, de az kijelenthető, hogy amennyiben gyanú merül fel egy közszereplő vonatkozásában, azt tisztázni kell. Legyen az akár Orbán Viktorral, vagy pedig Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos. A vizsgálóbizottságoknak – amelyek jelenleg is teszik a dolgukat – az a feladatuk, hogy az ilyen jellegű ügyeket ellenőrizzék, áttekintsék.

Elhallgatják a villaügyet. Az Apró–Gyurcsány család Szemlőhegy utcai villájának titkairól íródó cikksorozatunk eddig nem érte el a közpénzekből fenntartott, közszolgálatinak nevezett televízió ingerküszöbét, és a mai napig egyetlen hír sem számolt be például a több tíz millió forintos uszodaépítésről, vagy a miniszterelnök családjának trükkös adóelkerülési praktikáiról. A szintén közpénzekből fenntartott, szintén közszolgálati Magyar Távirati Iroda csupán egy kormányszóvivői cáfolat leközléséig jutott el. Ugyancsak hallgat a témáról a két legnagyobb kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 közszolgálati híradója.

Nincsenek válaszok. Mint eddig minden alkalommal, ezúttal is szerettünk volna több kérdést föltenni a cikkünkben érintett személyeknek. Dobrev Klárától ma sem kaptunk választ korábbi kérdéseinkre. Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját (ebbe a Gyurcsány-cégbe olvadt bele a villaügyből ismert Fittelina) többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni, elektronikus levélben föltett kérdéseinkre pedig lapzártáig nem érkezett reagálás. Többek között arra voltunk kíváncsiak, kik vagy mely cégek vették bérbe 1995 és 2002 között Dobrev Klára lakását, mire használták az ingatlant, mekkora bérleti díjat fizettek. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy átfogó vagy célirányos adóellenőrzést végeztek-e a Fittelinánál, illetve hogy a Fittelina befizette-e a Dobrev–Gyurcsány-lakás melletti másik két lakás értéknövekedése utáni személyi jövedelemadót.

Kormányszóvivői és pártelnöki reagálás. Képzelt riportban megjelent butaságokra nem érdemes jogi lépéseket tenni – reagált Batiz András a Magyar Nemzetben az Apró–Gyurcsány-villa felújításával kapcsolatos ellentmondásokat bemutató cikksorozatunkra. Hozzáfűzte: az APEH 2000-ben részletesen megvizsgálta a Fittelina Kft.-t, és mindent rendben talált. Hiller István MSZP-elnök Miskolcon azt mondta: a Magyar Nemzetben megjelent cikkek ellenére a szocialista párt bizalma töretlen Gyurcsány Ferencben.

Eseménynaptár

1995. január: szigorodnak az adójogszabályok: lakásuk átépítése után magánszemélyek nem igényelhetik vissza az áfát.
1995. kora tavasz: az Apró–Gyurcsány családban felmerül a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villa átépítésének terve.
1995. június: Apró Piroska megvásárolja az önkormányzattól a villa két lakását, amelynek területe összesen 322 négyzetméter. Dobrev Klára szintén megveszi a villa 159 négyzetméteres lakását 8,6 millió forintért. Az épülethez tartozó garázs önkormányzati tulajdonban marad. A villát társasházzá alakítják.
1995. július: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc létrehozza a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek székhelye a III. Táborhegyi lépcső 9/B szám alatt található, és leendő feladata a villa átépítése. A cég ügyvezetője Dobrev Klára. Dobrev és Gyurcsány szerződést köt, hogy a feleség a villában lévő lakásának kizárólagos bérbeadási jogát 16 millió forintos értéken átadja a közös cégüknek. A vállalkozás megkezdi a megszerzett vagyonértékű jog évenként 2,6 millió forinttal történő értékcsökkentését, ezáltal a kft. társasági adóalapjának csökkentését.
1995. ősz: megkezdődik a közel 60 millió forintos luxusberuházás előkészítése.
1996: a Fittelina Kft. végrehajtja a villa átépítését. Megnyílik a lehetőség a kft. előtt a beruházás utáni, több mint 14 millió forint áfa visszaigénylésére.
1997. február: Gyurcsány 17 milliós tagi kölcsönt ad a Fittelinának, és vállalja, hogy határozatlan ideig – szükség szerint – további kétmillió forintos összegeket fog a cégnek hitelezni.
1997. május: a Fittelina Kft. székhelyét átteszi a Szemlőhegy utca 42. szám alatti villába.
1997. ősz: befejeződik az építkezés a társasház közös tulajdonában álló területén, az 58 milliós beruházást bevezetik a cég könyvelésébe, és megkezdik az évente többmilliós értékcsökkenési leírást, azaz a társaságiadó-alap csökkentését.
1997–2000: a cég folyamatosan alkalmazza az értékcsökkenési leírást a 16 milliós bérbeadási jog és az 58 milliós luxusberuházás után. Évente tehát több millió forinttal csökkenti a cég társaságiadó-alapját. A társaság 2000-re teljesen eladósodik, ekkor már több mint 78 millió forintos, nagyrészt magánkölcsönökből és tagi hitelekből létrejövő tartozása keletkezik.
1999. április: a cég új ügyvezetője Gyurcsány Ferenc.
2000. december: a Fittelina teljes egészében leírja értékcsökkenéssel a 16 millió forint értékű bérbeadási jogot.
2001. március: a Gyurcsány tulajdonában lévő és Apró Piroska vezette Altus Rt. 40 millió forint törzstőkeemelést hajt végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a társaság számlájára befizetnek. Ezzel az Altus Rt. a cég tagja lesz. Mivel az Altus bevételei között állami bevételek is vannak, így a Fittelina tőkeemelésében közpénzek is szerepet játszanak.
2001. december: az Altus 40 milliós tőkeemelését követően a kft. vissza tudja fizetni – mások mellett Gyurcsány Ferencnek is – a magánkölcsönöket.
2002. október: Dobrev Klára eladja üzletrészét férjének, egyben megszüntetik a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű beruházás természetbeni juttatásként Dobrev Klára tulajdonába kerül, amely után nem fizeti meg a személyi jövedelemadót a kft. A Fittelina székhelyét áthelyezik a Szalay utca 4. szám alatti Altus-központba. A Fittelina Kft. rendkívüli értékcsökkenéssel leszállítja a beruházás értékét 22 millió forintra, és jogellenesen továbbra is nyilvántartja és amortizálja azt.
2002. november: Gyurcsány lízingszerződést köt a Fittelinával, amelynek következtében az uszoda, a lift, a szauna, a szolárium és a csillárok Gyurcsány tulajdonába fognak kerülni.
2003. október: a Fittelina Kft.-t Gyurcsány jogellenes tulajdonosi meghatalmazásával beolvasztják az Altus Rt.-be, amely így a beolvadó kft. jogutódja lesz.
2003. október–2005. szeptember: az Altus mint a Fittelina jogutódja változatlanul értékcsökkentést alkalmaz a jogellenesen nyilvántartott beruházásra, és így csökkentik a milliárdos bevételű Altus Rt. társaságiadó-alapját.


Idézetek Gyurcsány Ferenctől

Mutyi: „A száz lépés programja a leginkább polgári program. Arról szól, hogy polgári viszonyokat teremtünk-e. Tudniillik a polgári viszonyok azt jelentik, hogy betartjuk a közös normáinkat, sőt büszke vagyok arra, hogy egy országnak adófizető polgára vagyok, az adófizetésem okán vannak jogaim, hogy én gondoskodom önmagamról, fizetem a járulékokat. Nem összekacsintós ország ez, nem mutyi ország ez, nem trükkös ország ez, hanem polgári Magyarország. Egy kis Németország, egy kis Svédország. Azt kell eldönteni, hogy komolyan hiszünk-e abban, hogy (…) vannak szabályok, azokat be kell tartani. Mindig azzal szokták vádolni a baloldali politikusokat, hogy nincsenek eszményeik és ideáik. Kérem szépen, vannak eszményeink és ideáink, egy szabad, nyugodt, polgári világ, amelyben nem a kiskapukat keressük, hanem amelyben egyenes utakon járunk (…).” Magyar Rádió, Háttér, 2005. május 10.

Csalódás. Gyurcsány Ferenc csalódott a politikai elitben, mert olyan szerződéseket rángat most elő, amelyek tisztességességét politikai karrierje előtt senki sem kérdőjelezte meg: „Ha tudtam volna, hogy én valaha politikusa leszek annak a politikai elitnek, amelynek az a kultúrája, amit itt látok, akkor távol tartottam volna magamat mindentől, aminek az államhoz köze van, és azt válaszoltam volna akkor is valamennyi üzletembernek: jól vigyázzon, mert az üzletben szokásos tisztesség és erkölcsösség a politika világából hiányzik”. Magyar Rádió, Krónika, 2005. június 29.

Tisztesség. „Az nem működik, hogy azok maradnak alul ezekben a küzdelmekben, akik befizetik az adót, befizetik a járulékot. Verseny kell, de tisztességes verseny. A tisztességesen adót fizető, tisztességesen járulékot fizető vállalkozások érdekeit kell védeni.” Sajtótájékoztató a 2005. május 4-i kormányülés után.
Élelmesek. Sportminiszterként a kilencvenes évekről: „Már nem a régi, de még nem az új, a régi leépülésének sok mocskával és a még nem létező új sok tekintetben szabályozatlan világával. (…) Látom a történet egyik oldalát, ahogy elveszik az állami háló, megjelenik sok százezer ember, aki ebben az új világban nem rendelkezik eladható, értékes tudással, munkaerővel; de látom azokat is, akik meglátják a lehetőségek sorozatát, és élni tudnak velük. (…) Határozottan azt állítom, téves az a beállítás, hogy politikai kapcsolataimnak köszönhetem üzleti sikereimet. Nagyon sokat nyertem a politika által, de nem ilyesmit. Azt tudniillik, hogy a nyolcvanas évek elejétől, közepétől az akkori egyetemi KISZ-ben zajló nyilvános vitákban megtanultam gondolkodni, vitatkozni, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni, koncepciót gyártani.
Amikor ’89-ben Pestre jöttem, egy tanácsadó cégnél kezdtem dolgozni, ahol rajtam kívül politikából érkezett ember nem volt, csak bankár. Azokat a politikusokat, akiket később velem kapcsolatba hoztak – az egyetlen Szilvássy Györgyöt kivéve –, mind később ismertem meg. Milyen politikai kapcsolataimat használtam ki? Mondjanak egyetlen esetet, amikor valamilyen politikai kapcsolatom egy konkrét üzletben előnyt hozott számomra! És akkor meg lehet vitatni a dolgot. De mondjuk abból sem lesz Pulitzer-díj, ha valakinek annyi az összes állítása, hogy a Gyurcsány feleségének nagypapája volt politikai bizottsági tag. Mondjon egy ügyet, amelyet nekem szégyellnem kellene, vagy nem bírná ki a nyilvánosság próbáját!” Index, 2003. október 16.

A szerkesztő ajánlja

B. Kovács Gergely

Petike fülfolyása és állandó pittyegésterror a vonatokon

A csend manapság luxuscikk, de a MÁV tájékoztatása szerint 2019-től itthon is üzembe helyezik a csendes kocsikat.