Alkalmazkodunk, vagy meghalunk - Magyar Nemzet

Alkalmazkodunk, vagy meghalunk

Foglalkozni kell a klímaváltozással

,

2009. november 6., péntek 11:02

Világszerte egyre több a megváltozott időjárással kapcsolatos katasztrófa; a Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint 2008-ban több mint 200 ezer ember halt meg természeti katasztrófák következtében. Még szeptemberben indult globális kampány annak érdekében, hogy a decemberi klímacsúcson a klímaváltozás szempontjából kedvező döntéseket hozzanak az ott résztvevők.

• Forró nyarak, hatalmas viharok jöhetnek
A 2005-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv alapján a fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A legtöbb klímakutató szerint azonban valamilyen mértékű felmelegedés akkor is bekövetkezik, ha a kibocsátást az előre meghatározott módon sikerül visszaszorítani. A megváltozott éghajlat következtében világszerte többen hagyják el lakhelyeiket, mint politikai-gazdasági okok miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a klímaváltozást nem kerülhetjük el, és valószínűleg arra is számítani kell, hogy gyakrabban fordulnak majd elő különböző természeti katasztrófák. Az ENSZ által létrehozott Éghajlat-változási Kormányközi Bizottság 2007-ben megerősítette, hogy a klímaváltozás nem a képzelet szüleménye.

Az MNO arra volt kíváncsi, Magyarországot milyen típusú természeti katasztrófák fenyegethetik leginkább, s hogy hogyan kellene ezekkel szembenézni.

A klímaváltozás egyes hatásai hosszabb távon jelentkeznek majd, ám egy sor intézkedést már most meg kell tenni ellenük; más részük pedig rövid távon, vagyis már most érzékelhető – mondta el az MNO-nak Bukovics István, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tudományos tanácsának elnöke. Mint kifejtette, hazánkban olyan lokális „extremitásokra” kell számítani, amelyeket az utóbbi időkben már tapasztalhattunk is: erős viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullámok, szárazság. A megváltozott éghajlat ráadásul a biológiai rendszert is módosíthatja, tehát olyan kórokozók, kártékony élőlények is megjelenhetnek, amelyekkel eddig itt nem találkozhattunk. A jövőben mindezek a jelenségek fokozódhatnak, így fel kell készülni a nagyobb károkra is.

Bukovics – aki tűzoltóként az országban egyedül rendelkezik MTA doktori címmel – hangsúlyozta: a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása mellett nagyon fontos az alkalmazkodás és a védekezés is. Ezzel, úgy véli, világszerte kevesebbet foglalkoznak, mint az indokolt lenne, egységes dokumentum – mint amilyen a kiotói jegyzőkönyv – még nem született ezzel kapcsolatban.

A szakember bizakodó, úgy véli, az éghajlatváltozásra való felkészülés elmozdult a holtpontról. Mint mondta, az egyik legfontosabb feladat kialakítani a lakosság biztonságtudatát. Fel kell készíteni az embereket a védelemre, hiszen egy új kihívást régi módszerekkel nem lehet megoldani. Mindehhez elsősorban politikai konszenzusra van szükség, és megfelelő jogszabályi háttérre. Olyan stratégiai terveknek kell készülniük, amelyek a biztonsági összefüggésekre is kellő figyelmet fordítanak. S mivel a klímaváltozás egy globális probléma, így fontos a nemzetközi együttműködés is. A lakosság bevonására, támogatásának elnyerésére szintén nagy hangsúlyt kell fektetni, és mindezek mellett a tudományos kutatásokat is fokozottan támogatni kell.

Göröngyös út vezet a megoldásig

Decemberben tartják meg az ENSZ 15. klímakonferenciáját. A koppenhágai csúcsot nagy várakozás előzi meg; a résztvevők többek között a kiotói jegyzőkönyv folytatásáról, s egy új klímaegyezmény létrehozásáról tárgyalnak majd. A cél ugyanaz, mint korábban: csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Kérdés, hogy mire jutnak a résztvevők, hiszen egy rendkívül komplex problémakörről van szó. Igen nehéz volt tető alá hozni a kiotói jegyzőkönyvet is, hiszen kifejezetten erős gazdasági érdekek fűződnek az energiafelhasználás jelenlegi módjához. Az erős gazdasággal bíró nagyhatalmak – az ő szempontjukból logikusan – idegenkednek bármilyen „csökkentéstől”. 

A hülyeség kora címmel futó dokumentumfilmmel indult még szeptember végén egy globális kampány, aminek éppen az a célja, hogy felhívja a világ vezetőinek a figyelmét a klímaváltozás okozta problémákra. A „Ne légy hülye!” címmel startoló megakampány elindult Magyarországon is.

Az utóbbi években egyre több az aggódó hang, születnek a témában filmek is. A Föld című alkotás nem mindennapi eszközökkel mutatja be a planéta élővilágát, s az emberiség arra gyakorolt negatív hatását. Persze a bajok észrevételéhez nem kellenek filmek; eléggé borzasztó a valóság a számos természeti katasztrófával.

Magyarország 2055-ben: sivatag, ivóvízhiány 

Az éves átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal megemelkedett, és gyakoriak a hőhullámok – akár ez is megvalósulhat 2055-re Magyarországon. A kampányanyag ismertetjőjáben az áll: nyáron hónapokon át nehezebb lesz dolgozni és pihenni a melegtől. Az alföldi homokhátság az utóbbi évtizedekben teljesen elsivatagosodott, az egykor termékeny Magyarország túlnyomó része mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, és sok helyen nincs elegendő ivóvíz sem. A nyári szárazságokat óriási téli esőzések váltják fel. A folyók gyakran kilépnek medrükből, és az özönvízszerű eső több helyen elmossa a termőtalajt. Legalábbis ez is benne lehet a pakliban.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.