Egyesek úgy érzik, rossz lóra tettek

Több istállótulajdonos is elégedetlen a Kincsem Park minőségével · A takarmányozást csak egy kft. oldhatja meg

Török László

Török László

2004. június 29., kedd 01:00

A szakma egyes képviselői szerint félkész állapotban vette át az állami tulajdonban lévő Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. a kivitelező francia Bouygues cégtől a galopp- és ügetőversenyeknek is helyt adó Kincsem Parkot. A társaság ügyvezető igazgatója elismeri, hogy vannak apróbb hiányosságok, ugyanakkor állítja: a többség elégedett a létesítmény infrastruktúrájával.
Tavaly rendezték meg az első galoppversenyt a másfél hónapja átadott, felújított Kincsem Parkban, a kombinált pályán két hete már ügetőfutamokat is tartanak. A létesítményben 12 istálló 300 ló elhelyezését teszi lehetővé, ezen kívül száznegyven boxbeálló áll rendelkezésre. Bár az ügető lovak tulajdonosainak kilencven százaléka már elhagyta a Kerepesi úti versenypályát – ahol bevásárlóközpontot fognak létesíteni –, egy részük mégis komoly szakmai kritikákat fogalmazott meg a Kincsem Park minőségével, illetve biztonságával kapcsolatban.
Több istállótulajdonos, idomár és hajtó is nehezményezi, hogy nem készült el a tribün, ami miatt a fogadók nem tudják élvezni a futamokat, és ez – szerintük – komoly bevételkiesést eredményez. Galambos Iván, az NL Kft. ügyvezető igazgatója elismerte: a szerdai ügetőversenyek a korábbiakhoz képest jóval kisebb forgalom mellett zajlanak – a megszokott 8–11 millió forint helyett a legutóbbi bevétel nem érte el a hatmillió forintot –, de ez részben annak köszönhető, hogy zajlik a labdarúgó Európa-bajnokság, illetve ezek az első versenyek. A tribünnel kapcsolatban megemlítette, hogy azt a szerződés szerint csak 2005-re kell elkészítenie a kivitelező Bouygues-nak. Az egyébként banki szektorból érkezett szakember úgy véli, hogy a 4000 ember befogadására alkalmas lelátót már a jövő év eleji futamokon megtölthetik az érdeklődők.
A kivitelező és a tulajdonos egy XXI. századi elvárásoknak teljesen megfelelő versenypályát ígért a lovassport kedvelőinek, az elkészült infrastruktúra használatba vétele után azonban a szakma egyes képviselői több hiányosságot fedeztek fel, amely megkérdőjelezi a várakozások megalapozottságát. A kritikusok (akik nevük közléséhez nem járultak hozzá) érdeke is az, hogy minden rendben legyen a pálya környékén, azonban a minőségi problémák miatt jelentős pluszkiadásaik vannak.
Kifogásolták például, hogy a trágya elszállításáról sem gondoskodtak idáig az üzemeltetők, az ürüléket jelenleg az új istállók között tárolják. A legsúlyosabb gond – mondták a lovasok –, hogy a pálya, valamint az istállók csatornázása is problematikus: az utóbbi hetek esőzései miatt elárasztott a víz egyes épületeket és az istállók környékét, a kiszolgálószemélyzet saját maga ácsolta pallókon volt kénytelen megközelíteni az állatokat, ami hosszú távon tarthatatlan. A lótulajdonosoknak egy, az NL Kft. által meghatározott vállalkozástól kell szalmát rendelniük, aminek minősége – szerintük – igen gyatra, annak nagy részét kénytelenek kidobni. Az is veszélyes lehet – vélekednek –, hogy az épületek között jelentős szintkülönbségek vannak, s ha télen megfagy a csapadék, az állatok hatalmasakat eshetnek. Az istállók környékén egyébként nincs térvilágítás és hangosítás.
A kombinált pálya a galopp- és az ügetőlovak számára egyaránt biztosít homokos és gyepes versenyfelületet, valamint edzőpálya is van a komplexumban. Ügető- istálló-tulajdonosok nincsenek megelégedve ezzel sem, mert lassúnak tartják azt. Mindent egybevetve az egyik istállótulajdonos elárulta, hogy amióta beköltözött az új helyre, 2,5 millió forintot költött a hiányosságok pótlására.
A kritikákkal természetesen szembesült az NL Kft. vezetése is. Galambos Iván azok egy részét megalapozottnak tartja, de állítja: az istállótulajdonosok nagy többsége elégedett a létesítménnyel. Való igaz, hogy a Magyar Nemzet munkatársa is találkozott olyan istállótulajdonossal, aki csak a beköltözés utáni átmeneti jelenségnek tartja a kritikákat, a csatornakérdést azonban ő is kifogásolta.
Az átadás utáni tulajdonosok által kezdett, folyamatban lévő építkezésekről és átalakításokról elmondta: az NL Kft. adott ki engedélyt azoknak, akik kértek, hogy speciális igényeiknek is (például légkondicionáló beszerelésére vagy további lovászöltözők kialakítására) megfeleljen a létesítmény. A vízelvezetéssel összefüggésben megemlítette, hogy az utóbbi 50 év legjelentősebb esőzése valóban eredményezett pár tócsát, tapasztalataikat hasznosítani fogják és kijavítják a hibákat. A pálya minősége szerinte kifogástalan, annak építése során svéd és francia szakemberek véleményét is kikérték, a hajtók meghallgatása után újra alapozták az egészet. Az ügyvezető azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kifogástalan minőségű felület évek munkájának eredményeként, folyamatos karbantartással alakul ki.
Galambos Iván érdeklődésünkre elmondta, hogy versenynaponként ezer fogadó szokott kijárni a Kincsem Parkba, a lovas sport fenntartása azonban így is éves szinten 600 millió forintjába kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. – Az ÁPV Rt. egyébként most dolgozza ki a lovassport közép- és hosszú távú stratégiáját, amelyben felmerülhet az esetleges privatizáció vagy koncesszióba adás is, mint lehetőség – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Galambos Iván.
Komoly nehézséget jelent a lótulajdonosoknak az is, hogy a versenydíjakat hónapok múlva kapják csak meg. Az anyagi problémák rendezésére óriási összegekre lenne szükség, elsősorban az országos fogadási hálózat kiépítésétől, illetve a jelenlegi évi tízmillió forintos marketingtevékenység jelentős emelésétől lehetne várni eredményeket. A lóversenyzés népszerűsítését az is akadályozza, hogy a köztelevízió sportért felelős vezetői közül egyesek nem látnak fantáziát a loviban, inkább – ahogy egyik informátorunk fogalmazott – a jégtánc közvetítése mellett kardoskodnak.
Galambos Iván elárulta, hogy térségünkben Ausztriában, Csehországban Szlovákiában veszteségesen tartják fenn a sportot, Romániában ugyanakkor már tönkrement a működtető társaság. Az ügyvezető igazgató egyedüli pozitív példaként Szlovéniát tudta felhozni, ahol ismerete szerint nyereséges a fogadásszervezés. Az NL Kft. vezetője emellett kiemelte Törökország példáját, ahol óriási üzletet sikerült csinálni a lóversenyzésből.



A tribün megmarad. Hat évvel ezelőtt, 1998-ban kötött szerződést az ÁPV Rt. a francia Bouygues cégcsoporttal az 1933-ban átadott, 200 ezer négyzetméteres Kerepesi úti ügetőpálya hasznosításáról. A megállapodás értelmében a pályázatra egyedüliként érvényes ajánlatot tevő társaság vállalta, hogy a korábban csak galoppfutamoknak otthont adó Kincsem Parkot 2,5 milliárd forintért alkalmassá teszi az ügető befogadására is. A szakmai csoportok, illetve a Kerepesi úton található műemléki védettséget élvező épületeket féltők ellenezték a francia vállalat bevásárlóközpont és szálloda építésére vonatkozó terveit, annak megvalósulása mégsem miattuk halasztódott éveket. A szerződés szerint a Bouygues addig nem kezdhette meg harmincmilliárd forintos beruházását, amíg be nem fejezte a Kincsem Parkban lévő lóversenypálya-komplexum építését. A létesítmény építése azonban sorozatos akadályokba ütközött. Először a francia cég terveiről értesülő Ficsór Autóház Kft., a Kincsem Park 0,2 százalékos résztulajdonosa pereskedett az építkezés miatt a többségi tulajdonos Nemzeti Lóverseny Kft.-vel. Ficsór János – önkormányzati MSZP-s képviselő – ugyanis fitneszcentrumot akart építeni ingatlanán, amit zavart volna a szerinte túl közelre tervezett lóistálló. A jogvita miatt az NL Kft. kénytelen volt módosítani a Bouygues-gal kötött megállapodását, amely szerint a Kincsem Parkban két ütemben fognak építkezni. Első lépésként a pálya és az ahhoz tartozó infrastruktúra készült el, ami újabb vitát eredményezett, ezúttal a megrendelő és a kivitelező között. Az NL Kft. műszaki és jogi kifogások miatt nem volt hajlandó átvenni a pályát a Bouygues-tól. A kormányváltás után sikerült megállapodni a terület kisebbségi tulajdonosával (Ficsór csaknem egy hektárra vételi opciót kapott), a kifogásolt hibákat pedig a franciák kijavították, így aztán megnyílt az út, hogy Budapest egy újabb plazával gazdagodhasson. A régi versenypálya Bauhaus stílusban épült vasbeton tribünje felújított állapotban a bevásárlóközpont árnyékában a jövőben is megtekinthető.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.