Górcső alatt a magyarok egészségtudatossága

MNO,

2011. február 7., hétfő 13:03

Januárban egészséggazdasági monitort indított a GfK Hungária Piackutató és a Tárki, aminek célja, hogy a döntéshozók, a civil szervezetek és a piac számára információkat szolgáltasson arról, hogy a lakosság mire fordítja az idejét és a pénzét az egészségével kapcsolatban – számolt be a vizsgálat megindításáról Rudas Tamás, a Tárki tudományos igazgatója és Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a hétfőn tartott budapesti konferencián.
Az egészséggazdaság a teljes egészség iránti igényt kiszolgáló ágazat, amibe beleértendő az egészségügyi ellátás is.

A konferencián felszólalók a jelenlegi egészségügyi költésekről szólva kiemelték: az országos egészségbiztosítás büdzséje megközelíti az 1500 milliárd forintot, és ehhez járulnak a lakosság közvetlen kiadásai évi több mint ezermilliárd forint értékben. További évi 570 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit a magánszemélyek alternatív gyógyászatra fordítanak.

Lantos Zoltán, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója előadásában hangsúlyozta: ma már az egészség megvásárolható és példaként a különböző protéziseket, a pacemakert, valamint a testszobrászatot említette. Véleménye szerint a következő tíz évben mintegy 1500 milliárd forintos piac nyílik meg Magyarországon, és az ezt megalapozó változásokat kísérik figyelemmel az egészséggazdasági monitorral. Kifejtette, hogy az emberek hetven százaléka nem az orvost keresi fel tüneteivel, hanem más típusú szolgáltatást vesz igénybe. Példaként az allergiás tünetek kezelését hozta fel, ami jellegzetesen önkezelési stratégia, és része egyebek között a gyógyszer és az inhalálás mellett a lelki segítségkérés is.

A jövedelem alapján nyolc fogyasztási kategóriába soroltak közül a legmagasabb várható élettartama a legmagasabb jövedelműeknek van, és csak a felső egyharmad egészségfogyasztó. Az alsó kétharmad kényszerből veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatást, és ők fogyasztják a legtöbb gyógyszert.

Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, aki maga is érdekelt egészségügyi szolgáltatás nyújtásában a Működhet-e hatékonyabban az egészségügy a magántőke bevonásával című előadásában, azt javasolta, hogy a kormány általános egészségügyi reform helyett egy-egy részterületet változtasson meg alapjaiban. A jelenlegi helyzetben a közfinanszírozást nem lehet tovább növelni, és nem lehet arra számítani, hogy bármelyik kormány szűkítse a fizetett ellátások körét, az alapcsomagot. Szerinte egy kormányzati ciklusban egy terület lényegi változtatása lehet reális cél. Emlékeztetett arra, hogy a fogászat már megvalósult reformja jelentős beruházásokat eredményezett, és ma már Magyarországnak exportképes fogászata van.

A szülészet-nőgyógyászat területén lehetne nagyon szigorúan szabályozott versengő feltételeket teremteni – javasolja Lantos Csaba. Meg lehetne szüntetni a nőgyógyász orvosok és a szülésznők – de nem a védőnők, nővérek, műtősök – közalkalmazotti viszonyát, és ezt követően a kismamákra bízni, hogy kinél költik el az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a terhességre-szülésre „kapott” pénzt. Nem intézményt, hanem tevékenységet finanszírozna az OEP – magyarázta Lantos Csaba. Ma ugyanis az orvosnál maximalizálódik a bevétel és az intézménynél a kiadás. Az OEP például 2009-ben 12,4 milliárd forintot költött el 92 331 élveszülésre és 2,5 milliárd forintot a terhesgondozás költségére, és további négymilliárd forint körül volt a hálapénz. Figyelembe véve a többi kiadást is – védőnői hálózat, gyógyszerek, komplikációk kezelése, mesterséges megtermékenyítés –, az összeg eléri a harmincmilliárd forintot.

Lantos Csaba a javaslat előnyei között az átláthatóságot, a fejlesztések ösztönzését, a magánrendelések bevételeinek és a hálapénznek a kifehérítését említette. Hátránynak és kockázatnak ítélete az esetleges túlszabályozást, a területi koncentrációt és azt, hogy közalkalmazotti státuszban nincs adóelkerülési lehetőség. Lantos Csaba azt is elismerte, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol másként kell kezelni a kérdést.

Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára az egészségügyben szükséges korszerű infokommunikációról beszélt. Rengetek adat van az egészségügyben, de azok nem összekapcsolhatók. Pedig a betegnek a szabad szolgáltatásválasztáshoz, az orvosnak pedig a gyógyításhoz szüksége lenne megfelelő információkra. A betegközpontú gyógyítás lényege ugyanis: a képzés és tudásmenedzsment, az integrált és együttműködő csoportok léte, az ellátás menedzselése, a beteg szükségleteinek elismerése, a beteg tájékoztatása és aktív bevonása a gyógyítás folyamatában, de ez nem lehetséges megfelelő infokommunikáció nélkül. Ugyanakkor az ennek alapján összegyűjtött adatok segíthetik a kutatást, a prevenciót, és hatékonyabbá tehetik a szolgáltatást, mert nem a beteg követné a pénzt, hanem a pénz a beteget.

Lukács Marianna, a Patika csoport egészségpénztár vezetője a betegek által fizetett költségek közül a hálapénzt emelte ki. A 2008-ban a Corvinus Egyetemmel közösen végzett kutatás eredményét felidézve elmondta: összességében mintegy 76 milliárd forint hálapénzből a legtöbbet a kórházi orvosok kapták.

Dénes Ferenc sportközgazdász szólt arról, hogy az Európai Unióban nagy viták vannak a sport, illetve a fizikai aktivitás meghatározásáról. Magyarországon mindössze öt százalék azoknak az aránya, akik hetente legalább öt alkalommal sportolnak, és ezzel az EU–27-ek között a huszonkettedik helyen állunk. Ugyanakkor a fizikai aktivitást tekintve – beleértve a bicikli napi használatát és a kutyasétáltatást is – már 41 százalék az arány, amivel a negyedik helyet foglaljuk el az EU-ban, ahol az átlag 27 százalék. Ezek a számok jelzik, hogy baj van a sportszektorral, mert a fizikai aktivitásnak is van szerepe a betegségek megelőzésében. Ezért erre érdemes áldozni az egészségügynek is.

(MTI)

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.