Regőczi István vehette át a Parma fidei-díjat + Képriport

Az egyház többet szenvedett 1944 után, mint előtte ezer évig

MNO

2010. február 27., szombat 14:58

Regőczi István plébános kapta az idei Parma fidei – a hit pajzsa elnevezésű díjat, amelyet Mádl Dalma, a korábbi köztársasági elnök felesége nyújtott át a kitüntetettnek szombaton Budapesten. A díjazottnak Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek levélben gratulált.
A Batthyány téri Szent Anna-plébániatemplomban a díjátadáson Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hangsúlyozta: az egyház többet szenvedett 1944 után, mint előtte ezer évig. A kommunizmus alatt államosították intézményeiket, feloszlatták a szerzetesrendeket, s ezzel több mint tízezer rendtagot utasítottak ki a kolostorokból – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a két diktátor, Hitler és Sztálin egyaránt lebecsülte az egyház jelentőségét. A történelem csodájának nevezte a pártelnök, hogy az egyház túlélte az üldöztetéseket.

Az ünnepségen Bolberitz Pál apostoli protonotárius, egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje laudációjában a mostani kitüntetettről, Regőczi Istvánról elmondta: 1915-ben született, a teológiát Belgiumban végezte, ahol 1943-ban pappá szentelték. 1945-től Máriaremetén volt hittanár és káplán, majd Vácon megalapította a Sasfiókák elnevezésű gyermekotthont, ahol több mint 300 hadiárvát gondozott. Intézményét 1949-ben államosították, őt pedig a kistarcsai internálótáborban tartották fogva 1953-ig. Ezután Máriabesnyőn lelkipásztori szolgálata mellett illegális gyermekotthont létesített, amiért 1957-ben újra bebörtönözték. 1969-ben politikai fogolyként újabb 23 hónapot töltött fegyházban, ezzel összesen 6 évig volt a kommunizmus börtöneiben. Szabadulása után Pestszentlőrincen volt kisegítő lelkész, majd zarándokházat alapított. Vácon 1992–2002 között teljesített szolgálatot, ahol börtönmissziót is végzett – folytatta. Hozzátette: Regőczi István 11 magyar és 5 flamand nyelvű könyvet írt, és ma is aktív, az általa létrehozott zarándokhelyen, a kútvölgyi főkápolnában szolgál.

A Hit pajzsa díjat – amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja, február 25-e alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben – Gyurkovics Tibor író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismerést tavaly Kuklay Antal körömi plébános kapta, aki az 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás után segített menekülni az ELTE joghallgatóinak, 1957 májusában ezért letartóztatták, és tíz év börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. A kitüntetéssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész, míg az arany érdemérem Bozó József éremtervező munkája.

(MTI)

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.