A Danubius-kút története

Külön kocsit kellett készíteni a gigantikus medencekő szállításához

2002. június 20., csütörtök 01:00

A fővárosi műemlékek közül a mai napig az egyik legsúlyosabb darab a valamikor a Kálvin, ma pedig az Erzsébet teret díszítő Danubius-kút medenceköve. A kút darabjainak szállítását annak idején külön e célra tervezett kocsival oldották meg, amellyel a második világháború után a Hősök terén felállított hősök emlékművét is a helyszínre juttatták.
Hosszú ideig falusias jellegű terünk, a Kálvin tér a XIX. század utolsó harmadára öltött modern, nagyvárosi arcot. Orell Füssli 1885-ben készült fametszetén már a lóvasút, a konflis és a fiáker is megjelenik, a tér közepén pedig egy díszes szökőkutat látunk.
A közterek szökőkutakkal való díszítése nagy hagyományokra tekint vissza Európa-szerte, ám több nagyváros évszázadokkal megelőzött minket. A kutak – melyek számáról nyugodtan kijelenthetjük, hogy ma sem túl jelentős fővárosunkban – felállítása azonban egyenesen ritkaságszámba ment az 1800-as évek Budapestjén. Ybl Miklós, a neves építész sokat foglalkozott a gondolattal, hogy a főváros tereit művészi kivitelű kutakkal díszítsék. A kutak, csobogók ugyanis azon kívül, hogy szép műtárgyak, kellemes csobogásuk megnyugtat, tikkasztó nyári napokon friss vizükkel a levegőt is üdítik. 1869-ben vélhetően Ybl sugalmazására indítványozta az újonnan nyílt Pesti Első Hazai Takarékpénztár Kálvin téri fiókjának megnyitásakor Steiger Gyula vezérigazgató egy díszkút felállítását. Az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút így került az öt utca találkozásánál fekvő Kálvin térre, arra a pontra, ahonnan minden irányból kiválóan lehetett látni. A díszkút terveit Cziegler Gyula pályaművének felhasználásával Ybl Miklós jegyezte, kivitelezésével pedig a Ney Ede és Társa céget bízták meg. Szobrait Fessler Leo mintái alapján Brestyánszky Béla, a többi díszt pedig Marchenke Vilmos készítette el.
Az ötlet kipattanásától a megvalósulásig, a tér rendezése és a felállítás nehézsége miatt hosszú idő, több mint tizennégy esztendő telt el. A felállítás idején legendák születtek a hatalmas méretű darabok szállításáról, amelyek egy része igaz volt, hiszen valóban külön kocsit kellett készíteni például a gigantikus méretű – mintegy száztonnás – medencekő szállításához. A Danubius-kutat, amelynek négy szobra hazánk négy folyamát, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolta, 1883 októberében adták át a fővárosnak. Oszlopának törzsét domborművű delfinek, kagylók és csigák ékesítették.
Rohamosan fejlődő nagyvárosunknak azonban a Kálvin tér rövidesen egyik tömegközlekedési gócpontjává vált. Néhány évtized múlva naponta már sok ezer jármű és számos gyalogos haladt át rajta. Rengeteg itt történt baleset is borzolta a kedélyeket, aminek a tér rossz beosztása volt az oka. Már a két háború között elhatározták átalakítását, köztük a forgalmat akadályozó szökőkút máshova telepítését is. Megvalósítására mégis a második világháborút követő évtizedekre maradt. Az 1949-ben kialakított felszíni körforgalmi rendszert a metró hármas szakaszának a föld alatt kialakított állomása változtatta át teljesen.
A Danubius-kút, amelyet a háború során bombatalálat ért, felújítása után, 1959-ben került a mai Erzsébet térre. Az 1800-as évek építészeti stílusát őrző kút azóta a hangulatos, rendezett belvárosi teret díszíti.

Legolvasottabb cikkek

1

Pethő Tibor, Szathmáry István

Megszólalt az egyik utolsó élő csendőr

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.