A Károly körút

2002. január 23., szerda 01:00

A Kiskörút – az egykori Országút – mentén húzódó városfal Károly körúti szakasza számtalan névváltoztatáson ment keresztül. Mai nevét először 1874-től használták és 1991-ben, a rendszerváltozás után kapta vissza.
A XV. században védelmi céllal épült Pest körüli városfal mellett vezetett a hajdani pesti Országút, amely mentén és a környező telkeken zajlottak a nagy vásárok. A XVIII. század közepétől egyre terjeszkedő fővárosban elkészült az Erzsébet híd, lassan végig kiépült a Kossuth Lajos utca és időközben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa két részre osztotta az Országutat, amelynek a Deák tértől az Astoriáig húzódó szakasza a Károly körút nevet kapta. A III. Károly királyunkról elnevezett út az aktualitásoknak megfelelően a későbbiekben gyakran sarkallta névváltoztatásokra elődeinket. A második világháborút követő öt évben a Népszava kivégzett főszerkesztőjéről Somogyi Béla út, majd az itt működő Fővárosi Tanácsról a Tanács körút nevet kapta, amelyet csak 1991-ben változtattak vissza ismét Károly körútra. A Károly körúti házak többsége a régi városfal maradványaira épült. Ilyen többek között a 22. szám alatti velencei reneszánsz stílusban épült Röser-ház is, amely az árkádok alatt üzemelő bazárjáról volt nevezetes. A Károly körút képen látható pontja ma az Erzsébetváros, a Terézváros és a Belváros találkozási pontja. A jobb oldali sarki, valamikori Huszár ház helyén ma szecessziós bérház áll, amelynek földszintjén 1938-ban kapott helyet a Broadway mozi. A Bécsben elterjedt, pincemozik alapján kiképzett filmszínház 1957-től Filmmúzeumként, majd a kilencvenes évektől – bezárásáig – ismét Broadway moziként üzemelt.

A szemközti tornyos sarki épület a ma is létező egykori Dreher-bérpalota. A valamikori Tabakgasse 1874-től szerepel Dohány utcaként, és a Wesselényi utcai sarkán épült ki a magyar zsidóság legjelentősebb vallási és világi központja. Az 1841-re emancipálódott, polgárjogot nyert és egyre tehetősebbé váló pesti zsidóság az 1850-es évekre már harmincezer főt számlált, és hamarosan saját templom építését határozta el. A Schwab főrabbi vezette templomépítő bizottság – többek között Hild József klasszicista és Feszl Frigyes romantikus, kupolás terveivel szemben – Ludwig Förster bécsi építész elképzeléseit kívánta megvalósítani. Az 1859-re elkészült mór hatású, romantikus templom öntöttvas szerkezete Morvaországból, külső kerámiaburkolata pedig Lechner téglagyárából származott. A közel háromezer ülőhelyes zsinagóga ma már műemlék, amelyet belül számos iparművészeti mestermunka díszít. A Dohány utca sarkán lévő épületben ma Zsidó Múzeum működik. A tömb Wesselényi utcai részén az első világháború zsidó hőseinek emlékére emelt félgömb alakú kupolával díszített Hősök temploma áll. Kertjében temették el a második világháború idején itt létrehozott gettóban elpusztultak ezreit. Emlékükre készült 1991-ben az itt felállított Magyar zsidó mártírok emlékműve. A szomszédos épület földszintjén kapott helyet az imaház, valamint emeletén egy színház- és hangversenyterem. A zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, amelyet elképzelhető, hogy rövidesen a világörökség részévé nyilvánítanak. (G. R.)

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.