A Károly körút

Gazsó Rita

2002. január 23., szerda 01:00

A Kiskörút – az egykori Országút – mentén húzódó városfal Károly körúti szakasza számtalan névváltoztatáson ment keresztül. Mai nevét először 1874-től használták és 1991-ben, a rendszerváltozás után kapta vissza.
A XV. században védelmi céllal épült Pest körüli városfal mellett vezetett a hajdani pesti Országút, amely mentén és a környező telkeken zajlottak a nagy vásárok. A XVIII. század közepétől egyre terjeszkedő fővárosban elkészült az Erzsébet híd, lassan végig kiépült a Kossuth Lajos utca és időközben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa két részre osztotta az Országutat, amelynek a Deák tértől az Astoriáig húzódó szakasza a Károly körút nevet kapta. A III. Károly királyunkról elnevezett út az aktualitásoknak megfelelően a későbbiekben gyakran sarkallta névváltoztatásokra elődeinket. A második világháborút követő öt évben a Népszava kivégzett főszerkesztőjéről Somogyi Béla út, majd az itt működő Fővárosi Tanácsról a Tanács körút nevet kapta, amelyet csak 1991-ben változtattak vissza ismét Károly körútra. A Károly körúti házak többsége a régi városfal maradványaira épült. Ilyen többek között a 22. szám alatti velencei reneszánsz stílusban épült Röser-ház is, amely az árkádok alatt üzemelő bazárjáról volt nevezetes. A Károly körút képen látható pontja ma az Erzsébetváros, a Terézváros és a Belváros találkozási pontja. A jobb oldali sarki, valamikori Huszár ház helyén ma szecessziós bérház áll, amelynek földszintjén 1938-ban kapott helyet a Broadway mozi. A Bécsben elterjedt, pincemozik alapján kiképzett filmszínház 1957-től Filmmúzeumként, majd a kilencvenes évektől – bezárásáig – ismét Broadway moziként üzemelt.

A szemközti tornyos sarki épület a ma is létező egykori Dreher-bérpalota. A valamikori Tabakgasse 1874-től szerepel Dohány utcaként, és a Wesselényi utcai sarkán épült ki a magyar zsidóság legjelentősebb vallási és világi központja. Az 1841-re emancipálódott, polgárjogot nyert és egyre tehetősebbé váló pesti zsidóság az 1850-es évekre már harmincezer főt számlált, és hamarosan saját templom építését határozta el. A Schwab főrabbi vezette templomépítő bizottság – többek között Hild József klasszicista és Feszl Frigyes romantikus, kupolás terveivel szemben – Ludwig Förster bécsi építész elképzeléseit kívánta megvalósítani. Az 1859-re elkészült mór hatású, romantikus templom öntöttvas szerkezete Morvaországból, külső kerámiaburkolata pedig Lechner téglagyárából származott. A közel háromezer ülőhelyes zsinagóga ma már műemlék, amelyet belül számos iparművészeti mestermunka díszít. A Dohány utca sarkán lévő épületben ma Zsidó Múzeum működik. A tömb Wesselényi utcai részén az első világháború zsidó hőseinek emlékére emelt félgömb alakú kupolával díszített Hősök temploma áll. Kertjében temették el a második világháború idején itt létrehozott gettóban elpusztultak ezreit. Emlékükre készült 1991-ben az itt felállított Magyar zsidó mártírok emlékműve. A szomszédos épület földszintjén kapott helyet az imaház, valamint emeletén egy színház- és hangversenyterem. A zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, amelyet elképzelhető, hogy rövidesen a világörökség részévé nyilvánítanak. (G. R.)

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.