A kisapáti Szent Kereszt-templom

2004. augusztus 28., szombat 01:00

Rejtőzködő Magyarország
Pontosan a Tapolcai-medence közepéből púposodik ki a Szent György-hegy. A 415 méteres, csonka kúp alakú magaslat akár a kissé távolabbi – szintén a dunántúli vulkánok tanújának számító – Somló-hegy ikertestvére lehetne, úgy hasonlítanak egymásra. Az évmilliókkal ezelőtt kialudt tűzhányókból kiömlött forró láva bazaltkővé dermedt, amely a Szent György-hegyen negyvenméternyi vastagságban takarja a pannon tengeri agyag- és homoktalajt. Különösen szépek az orom északkeleti oldaláról párhuzamosan lefutó, 20–25 méter magas, 1,5 méter vastagságú szürke bazaltoszlopok, amelyek ha leomlanak, egyforma vastagságú szeletekre töredeznek szét.
A Szent György-hegy szőlőskertektől zöldellő lejtőin három kisközség osztozik: az edericsi Meleg-hegy felé néző Raposka és Hegymagas, illetve Kisapáti a Badacsony felőli oldalon. A falu fölött, a szőlők lábánál áll Kisapáti régi temploma. Titulusa Szent Kereszt, amelyet egy 1245-ben kelt oklevél említ első ízben, azonban lehet, hogy nem e templomra, hanem egy közeli s még a közpkorban (1422 előtt) elpusztult templomra vonatkozott. A ma látható épület azonban formajegyei alapján is a a XIII. században, alighanem a tatárjárás utáni évtizedekben keletkezhetett. Tengelyét keleti irányba tájolták. A kicsiny belméretű, téglány alakú hajóhoz keskenyebb, egyenes záródású szentélyt kapcsoltak. A szentélyt bordás keresztboltozat fedte, látható benne a román kori oltár kőalapja is. Az 1500-as évek első felében építették a hajó északi oldalához a sekrestyét, azonban még ugyanebben az évszázadban súlyos kár érte a templomot a törökök ismétlődő hadjáratai folytán. Csak az elmenekült lakosság kései viszszatérte után, a XVIII. század végén renoválták. Feljegyzések szerint 1772-ben készültek az ablakai és déli bejárata, ekkoriban magasították meg tetőpárkányzatát, és borították be a hajót csehsüveg boltozattal.
A falutól kissé félreeső templomot a XIX. század végétől elhanyagolták, teteje beázott, falai romlásnak indultak, megrepedeztek. 1945 után boltozata is berogyott, majd bontani kezdték, tégláit elhordták. Végül 1958-ban állíttatta helyre a műemléki felügyelőség Sedlmayer János építész rekonstrukciós terve alapján, s azóta viselik gondját a magyar középkor e rejtőzködő tanújának.
A Balaton-felvidék e varázslatos táján, a Szent György-hegyhez kapcsolódó Diskai-hegyen is áll egy kicsiny, fehérre meszelt falú barokk kápolna (Szent Antal tiszteletére), amelyet az 1785-ben készült első hazai katonai térkép már jelöl. E két kis templom, a szőlőhegyen sok helyütt látható, a környékre jellemző stílusú régi présházak és a bazaltorgonák festői látványával búcsúzunk az idei, különös időjárású és hangulatú balatoni nyártól.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.