A szamosújlaki református templom

Rejtőzködő Magyarország

2007. október 16., kedd 01:00

Szamosújlak az 1970-es éves elejének pusztító árvizei óta megzabolázott Szamos partján fekszik. A gátak közé szorított folyó élő medre és a kanyargós holtágai között ma már csak a település délkeleti végében lévő zsilip révén van kapcsolat, ám a vidék még így is buján zöldellő vizes élőhely. A tószerű Holt-Szamos horgászparadicsom hírében áll, nem ritkán fognak belőle hatalmas csukát, harcsát.
A Fehérgyarmattól 15 kilométerre található, négyszáznegyven lelkes település írott története a XIV. század elejéig nyúlik vissza: az Újlak név 1314-ben bukkan fel először oklevélben, Wylok alakban. 1332-ben ott találjuk nevét a pápai tizedjegyzéken, ami működő plébániájáról tanúskodik. Három évvel korábbról, 1329-ből egy irat már Keresztelő Szent János titulusú templomának elkészültéről is tudósít, amelynek építtetője minden bizonnyal a községet a XIII. század óta birtokló Gut-Keled nemzetségből származó Zombok család volt. A falut az 1400-as évek derekán is Zombok-Újlaknak nevezték, földesurai közt a Gacsályi, Maróthy és a szentmiklósi Pongráczok nevei is felbukkannak. A helység jámbor népe a XVI. század közepén átállt a protestáns hitre, 1590-ben visszatért a katolikus egyház kebelére, majd végül a XVII. század végén a református vallás mellett döntött. A templomot ezután alakították egyterű, deszkamennyezetes épületté.
A kora gótikus stílusú templom a Szamos töltése mögött, a falu szélén áll. Későbbi átépítései ellenére tisztán megmutatja az 1300-as évek elejéről származó alaprajzát és korhatározó formáit: a nyolcszög három oldalával záródó szentély diadalívvel kapcsolódik a négyszögletes, torony nélküli hajóhoz. A gondosan rakott téglákból készült épület egyszerű gótikus metszésű ablakait korábbi, tölcsér formájú, falazott bélletek keretezik, csak a nyugati homlokzat tengelyében lévő bejárat és a sekrestyeajtó keretét faragták kőből. A régi szentélyt fiókos dongaboltozat fedte, amelyet valamikor a XVI. század elején alakítottak át csúcsíves keresztboltozattá. Ekkor megemelték az épület párkánymagasságát, s másfél méterrel nyugatabbra új diadalívet húztak fel. Mögötte két boltszakaszossá nyújtották a hajót, és új ablakokat nyitottak a déli oldalon, aztán következtek az újkori renoválások: 1828-ban, majd – a nagy tűzvészt követően – 1867-ben.
Mindebből azonban mára nem sok látható. Az 1990-es évek műemléki helyreállítása során a tervezők túlságosan laza kézzel fogták a ceruzájukat, s korunk divatos alkotói szabadságát viszszavetítették a feudalizmus korába. Lebontották a gótikus boltozat helyébe készített régi födémet, és a gyülekezeti teret egybenyitották a fedélszékkel. „A szakemberek úgy döntöttek, hogy ezt a szép és látványos tetőszerkezetet belülről is meg kell mutatni” – olvashatjuk Beregi-Nagy Edit riportjában a helyreállítás szóbeli kommentárját. „Sok-sok vita volt a nyitottan hagyott fedélszék miatt. A szakemberek azonosultak vele, és nagyon büszkék rá, a laikusok nem értik, hogy miért kellett ide beengedni a madarakat, és miért ilyen furcsa, kékre festett fából készült erdő van felettük” (Múltunk meséi – korunk emberei, Bp., 2006). 1997-ben a szakma Europa Nostra-díjjal jutalmazta a kétségkívül merész műszaki és esztétikai elképzelést, azonban a templomot továbbra is rendszeres istentisztelet céljából látogató helybeli hívek nemcsak a megszokott liturgikus tér önkényes megváltoztatását fájlalják, de az épületnek az utóbbi években emiatt drámai mértékben megnőtt fűtési költsége sem lelkesíti őket az efféle formabontás iránt. Szamosújlakon jelenleg alig 25 embernek van megélhetést jelentő, állandó munkája.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.