A badacsonyi Klastrom-kút

Rejtőzködő Magyarország

2010. szeptember 7., kedd 00:00

Klastromkut_tt.jpgTizedik esztendejét taposó sorozatunkban először szerepel olyan emlékhely, ahol az egykor létezett épületnek – egy XIII. századi pálos kolostornak – csak a helye látható. Lakói – még a középkorban – elhagyták, falaival végzett a török és az idő, a XX. században még a maradékait is elsöpörte a nemtörődömség, szívtelenség. A Badacsony bazaltsziklái alatt, sűrű erdőben rejtőzködő régi Klastrom-kútnál mégsem a rendház „hűlt helyét” találja a látogató: az alapító barátok szelleméhez méltó, igazi szakrális emlékhely fogad bennünket a fenséges természetben.
A Remete Szent Pál nevére keresztelt szerzetesrendet Özséb – Eusebius – atya alapította. Özséb esztergomi kanonok a tatárjárás után pár évvel lemondott rangjáról, vagyonáról, és a pilisi remeték jámbor életét választotta. 1250 táján közösségbe szervezte őket, és – a pálos rend történeti hagyománya szerint – megépítette első rendházukat a mai Klastrompusztán. Ezzel egy időben a Mecsekben, a Bakonyban és a Zemplénben is létrejöttek testvéri közösségek, a következő évtizedben legkevesebb nyolc kolostor épült az országban. 1261-ben Özséb felkereste IV. Orbán pápát, hogy áldását kérje az új rend működésére, az egyházfő azonban előzetes egyházlátogatáshoz kötötte a jóváhagyó döntést. A hivatalos vizitációt annak megvizsgálására, hogy alkalmasak-e a közösségek az ágostoni regulák követésére, Pál veszprémi püspök – e néven a második – folytatta le 1263-ban. Szemleútjáról, amely a Pilistől a Bakonyerdőn és a Balaton-felvidéken át Somogyig vezetett, pontos és részletes jegyzőkönyvet készített. Ebben – a Sáska melletti Szent Jakab titulusú és a salföldi (később átépített) rendház mellett – szerepel a badacsonyi: „Fratres heremitae habitabant in claustro Beati Emerici de latere montis Bodochun.”
II. Pál püspök útinaplója szerint Tapolcáról, Tóti és Gulács falvak érintésével jutott el Badacsonyba, ahol az átlagosnál kisebb, szegényebb kolostor lakói fogadták. XIX. századi szűkszavú tudósítások és egyetlen vázlatos felmérés alapján mindössze annyi tudható, hogy a keleti oldalán félköríves szentélyű, mintegy 12 méter hosszú templomának északi oldalán volt a közösségi épületszárny: két, egymáshoz L alakban kapcsolódó, egymásra merőleges hossztengelyű terem. Alapja és falai nyilván a helyben korlátlanul rendelkezésre álló, építésre kiválóan alkalmas bazaltkőből készültek, a testvérek épület- és tűzifában sem szenvedhettek hiányt. Alapítói és támogatói a Lád nemzetség birtokközpontja, Lábdihegy nemes urai lehettek, titulusát Szent István királyunk fia, a XII. században szentté avatott Imre herceg után kapta. Sajnos ennél többet nem tudunk e rendházról és történetéről. Csak egy ízben, 1313-ban szerepel oklevélben – az 1263. évi összeírás nyomán –, az idézett latin szöveg átvételével. Amikor fráter Gyöngyösi Gergely 1520 és 1522 között végigjárta, összeírta a magyarországi pálos rend „objektumait”, lajstromán a megszűntek közé sorolta Badacsony klastromát. A Bakonyt és a Balaton-felvidéket 1861-ben végigjáró és tüzetesen végigkutató Rómer Flóris megmaradt naplóiban nem szerepel Badacsony, a helyről sok mindent elmesélő Eötvös Károly figyelmét is elkerülte e régi história. Rómer követője, Ádám Iván veszprémi pap tanár az 1880-as években tizenöt dunántúli pálos kolostort, romot és puszta helyszínt látogatott meg és mért fel, köztük a badacsonyit. A pálos rend építéstörténeti adatait egybegyűjtő Guzsik Tamás 2003-ban megjelent munkájának szintén egyetlen forrása az 1888-ban készült Ádám-féle ceruzarajz. Az 1903-ban megalakult Esterházy-féle Bazaltbánya Rt. egyik hatalmas kőfejtőjét a Klastrom-kút fölött nyitották meg, és üzemeltették egészen az 1960-as évekig: a lerobbantott bazaltsziklák széttöredező kövei lavinaként sodorták el és borították be a csekély maradványokat.
A kőtengerben elmerült kolostor helye azonban nem holt helyszín. Sőt újraéledt. Badacsonytomaj főutcájáról, a hősök emlékműve mellől vezet a kocsi- és gyalogút föl a hegynek. Elhaladunk a település öreg és új temetője mentén, majd a sárga turistajelzést követve a bányatelep – az 1950-es években politikai foglyokat is dolgoztatott –, a kolónia elgazosodott épületromján túl, negyedórás sétával megérkezünk a Klastrom-kúthoz. A 200 méteres szintmagasságon fakadó, nyáron is csak négy-öt fokos vizű forrással szemközt, az egykori rendház helyén nemrég szabadtéri szentély épült. Bazaltkő oltára fölött az erdő fái alkotnak boltozatot, mögötte – a pálos rendtörténet régi magyar–lengyel kapcsolataira és a czestochowai zarándoklat hagyományára is utalva – kicsiny kápolnát emeltek II. János Pál pápa emlékére. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képét – Udvardi Erzsébet festőművész alkotását – üvegablak óvja a rontó kezektől. Tomaj 1932-ben épült híres „bazalttemploma” Szent Imrét választotta patrónusául; a főoltár gyönyörű, ihletett utolsóvacsora-festményét szintén a Badacsonyban élő Kossuth-díjas művész asszony készítette.
A XIII. századi alapítású pálos kolostor, mint a hely szelleme, romlással és rontással dacolva, tovább él.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.