Andráshida román kori temploma

Rejtőzködő Magyarország

2009. január 13., kedd 00:00

Andráshida román kori templomaZalaegerszeg az elmúlt évszázad során a mesebeli kisgömböc étvágyát lepipálva tizenegy kisebb-nagyobb környező települést nyelt le. Az első falat – még 1887-ben – Ola község volt, majd 1933 és 1981 között Kaszaházát, Besenyőt, Csácsbozsokot, Pózvát, Bazitát, Andráshidát, Szenterzsébethegyet, Ebergényt, Ságodot és Botfát kapta be a város. 2008 nyarán az utolsó gombócnak kiszemelt Pethőhenye lakói népszavazáson utasították el a „csatlakozást” a megyeszékhelyhez, ez a szép civil kurázsi reményteli fordulatot jelez a kisközösségek megmenekülésében.
Andráshida 1969-ben lett a megyeközpont településrésze. A Zala folyó bal partján, alacsony dombháton fekvő, szemlátomást igényesebb megjelenésű városnegyed máig megőrizte régi utcaszerkezetét. Csendjét, nyugalmát is csak a Körmend felé vezető országút erős forgalma zavarja. Nevét – Andreashyda alakban – viszonylag kései forrásból idézi a névetimológiai szótár a Zalai Oklevéltár 1426. évi adatára hivatkozva. Ebből annyit tudhatunk meg, hogy a Zala hídja mellett keletkezett Árpád-kori falu egyik valamikori birtokosát Andrásnak hívták. Templomát – az 1979-es kiadású megyei műemléklajstrom szerint – 1278-ban említi első ízben írás; egy azóta közzétett forrásmunka szerint a község 1269-ben a Kutasi és Terjék családok birtoka volt. Hogy a XIII. századi templom építése az ismert nevű földesurak közül melyikük személyéhez köthető, alighanem a középkor titka marad.
A folyó árteréből épphogy kiemelkedő lapályon, a község régi főutcája melletti öreg temetőkertben találjuk a román kori templomot. Egyhajós, nyugati tornyos, keletelt tengelyű épület. Bejárata a nyugati oldalon nyílik, a befalazott déli kaput az 1973-ban történt műemléki helyreállítást megelőző régészeti kutatás tárta fel. Ekkor tisztázódott az is, hogy a sokszögzáródású barokk szentélyfal magában rejti a román kori apszist, a déli homlokzat utolsó harmadánál jól látható a XVIII. században történt hosszabbítás határa az eredeti szentélyszűkület vonalával. A Mindenszentek titulusú, téglából épült andráshidai templom legérdekesebb része a harangtorony. Homlokfal elé kilépő, magas, karcsú építmény, a tetején kő gúlasisakkal, amelyet a sarkain négyszögű oszlopocskák fognak közre. Ez a megoldás a Dunántúlon sok helyütt látható gótikus fióktornyokra emlékeztet, a torony XIII. századi mivoltát azonban az emeletén látható román stílusú, faragott kőoszloppal osztott ikerablak bizonyítja. A toronytest formája haránt irányba fordított téglalap, ehhez hasonló „lapos” tornyot eddig egyedül a közeli Dobronhegy Szent Ilona-kápolnájánál láttunk a magyarországi rokon emlékek között (Magyar Nemzet, 2002. február 9.).
Zala vármegye népét 1531-től másfél évszázadon át a török háborúk gyötörték, a községek legtöbbjét alig lakta néhány család. 1600-tól – Nagykanizsa elestétől – Egerszeg állt a hódítók útjában; 1690-ben, amikor a régi megyeszékhely felszabadult, Andráshidát elhagyottként, a mezőn álló templomát tető nélkülinek írták le. 1697-ben és 1713-ban pusztakápolnaként szerepelt a vizitációs jegyzőkönyvben. 1746-ban részlegesen, 1785-ben egészében helyreállították az épületet, ekkor toldották hozzá az új szentélyt és az északi sekrestyét.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.