Arany János és a Kapcsos könyv

Kákonyi Péter

2006. augusztus 21., hétfő 01:00

A Margitszigeten írta versciklusát a Gyulai Páltól kapott Kapcsos könyvbe az idős Arany János. Hosszú hallgatás után szakadt ki belőle a versfüzér, melyből csak néhány darabot engedett át közlésre, azt egészében csak a fia, Arany László publikálta már édesapja elhunyta után.
A Kapcsos könyvről, illetve annak tarka utóéletéről elmélkedik a debreceni Alföld legújabb számában Eisemann György. Tudni kell, hogy alig akad irodalmunknak olyan remekműve, melynek eredeti kézirata annyira elválaszthatatlan a mű hatásától, mint Arany öregkori ciklusának. Magyarán szólva: az Őszikék versei igazán csak akkor hatnak, ha az olvasó látja a költő keze vonását, kunkorgó betűit, pacáit és törléseit-javításait. „Nem véletlen – írja Eisemann –, hogy a kézirat emlékezetének ápolása mint az íráskép fenntartása, a kötet hatástörténetének textológiai-filológiai rétegében is gőzerővel munkál, hasonmások kiadása révén…”
A vers eredendően hangzó művészet, elmondásra és nem olvasásra született. Később, főként a könyvnyomtatás feltalálását követően, lehetett már sokszorosítani, s ezáltal nemcsak megszólalása, hangzása egyszeriségét veszítette és veszíti el, ám azt a személyességet is, mely egy-egy eredeti kéziratból sugárzik. Más egy-egy vers „aurája”, ha a költő keze vonásával és más, ha bármilyen nyomdai betűből kiszedett változatával találkozik az olvasó. Utóbbinak, mint a szerző megjegyzi, „saját hangja nincsen, beszéde kölcsönzött beszéd, mint a play back előadási trükkje, vagy a szinkronizálás. De sohasem képes eltitkolni önnön álságos és illuzórikus mivoltát, amellyel csak megerősíti a nyomdai betűkészletekből gyártott szövegek olvasásába kódolt információt…”
Eisemann ezután újabb érdekes kérdést vet fel: „Különösen éles fényt vet minderre a gutenbergi szférából kilépő informatikai forradalom eredményeit kihasználó, a világhálón lehívható »fakszimile« kiadás. Kokas Károly és Tóth Margit munkája nem véletlenül mutatja be – igen helyesen – a Kapcsos könyv reprodukcióit mint múzeumi tárgyakat”.
Bár csak lazán tartozik ide, talán mégis ideillik: a híres amerikai zeneszerző, John Cage – aki úgy volt a modern zene apostola, hogy a legősibb hangzásokat próbálta feleleveníteni –, hangversenyeire saját kezűleg körmölte a meghívókat, megőrizve ezzel a művész személyességének némi maradékát.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.