Árpád-kori templom Bagodon

2009. július 21., kedd 00:00

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G
Nem könnyű szabatosan megjelölni a helyet, ahol a Dunántúl egyik legérdekesebb Árpád-kori téglaépítménye rejtőzködik. A települések nevei összekapcsolódtak és egybemosódtak az újkorban, az érintett falurész elpusztult a török háborúk alatt. A Zalaegerszeg közelében található Bagod község az 1944-ben egyesített Alsó (vagy Egyházas)-Bagodból és Vitenyédszentpálból, majd a hozzájuk kapcsolt Felsőbagodból keletkezett 1977-ben. Bagod-Vitenyédet 1306-ban említi oklevél – Wythened formában –, Zenthpal neve 1371-ben szerepel először írásban. Körmend felé autózva a 76-os főúton a Bagod tábla után északnak fordulunk, és végighaladunk a Vitnyédi-patakot követő főutcán. A boldogfai elágazás után két-három kilométerrel a régi szentpáli temetőhöz érkezünk, megpillantjuk a festői tájban fehérlő kápolnát a domb tetején. Gyönyörű, kettős törzsű hársfa őrködik mellette több száz éve. A kör alaprajzú templom eredeti védőszentje Szent István király (Szent Pál apostol a barokk renováláskor lett a templom patrónusa). Épült az 1260-as évek végén, elhagyatva romladozott a hódoltság idején, a XVIII. század elején újratelepült falu egyházaként 1755-ben állították helyre. Keleti oldalához előcsarnokot, fölé harangtornyot építettek, 1860-tól újra magára hagyták, a XX. század végéig csupasz téglaromként dacolt az idővel. Ebben az állapotában láttam először 1997 szeptemberében.
Kalauzunk, Valter Ilona régész 1967-ben közölt műemlékvédelmi cikke és Gervers-Molnár Vera művészettörténész 1972-ben megjelent munkája a középkori Magyarország rotundáiról. E forrásokban az olvasható, hogy Szentpál falu birtokosa a középkorban a Szentpáli család volt, plébániája és papja szerepelt az 1333. évi pápai tizedjegyzékben – ez bizony ellentmondást mutat a Szent István-titulussal. A vörös, lapos téglából épült kerek templom falkutatása és felmérése 1963-ban történt. Hajójának belső átmérője 5,1 méter, falvastagsága 1,25 és 1,50 méter között váltakozik. A kelet felé tájolt, patkóívű szentély sugara 1,8 méter, a falvastagság itt 0,75 méter volt, az apszist az 1750-es években – az előtér építésekor – lebontották. A centrális alaprajzú hajó nyugati bejáratát befalazták, láthatóak voltak azonban a körfalba mélyedő fülkék. Ezek enyhén csúcsíves formájából is következtetnek az idézett szerzők a rotunda XIII. század végi elkészültére. Ismert a szentpáli körtemplomnak két, időben, térben és formában közeli rokona Zalában: Kallósdon és Nagytótlakon (mindkettő szerepelt már sorozatunkban). Az előbbi 1263-ban épült, a másik elkészültét 1265 utánra datálják a kutatók. A kallósdi téglatemplom hajójának falfülkéi szintén enyhe csúcsívben zárulnak, ezen ismérvek alapján pontosítható tehát a szentpáli rotunda építése az 1260-as évek végére.
Kilencvenkilencig megdöbbentő látványt nyújtott a rom. Román stílusú körfalai álltak, belül a fülkék, kívül függőleges falszalagok tagolták, sok érdekes részlet, befalazás, bontás színesítette a téglafalszövetet. Kupolája beszakadt, a barokk kori toldalék egy téglaíve azonban egyben maradt, bizarr kontrasztjaként az ötszáz évvel korábbi építménynek. Állt a torony is, téglából készült sisakostul, de ablakok és ajtó nélkül. 2001-ben a millenniumi „Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok” helyreállítási program keretében megtörtént a szentpáli körtemplom teljes műemléki restaurálása. Tervezője Káldy Gyula volt, aki 1982-ben újra elvégezte az épület felmérését és falkutatását. Amikor újra megpillantottam a frissen elkészült Árpád-kori kápolnát, nem ismertem rá: friss piros cseréppel borított gúlasisakjával, simára vakolt, hófehérre festett falaival olyan volt, mint egy manapság divatos ravatalozó. Azt, hogy valójában egy nyolc és fél évszázados, remek téglamű rejtőzik a vonalzóléc mellett simított lizénák alatt, az emlékeimből tudhatom, a régi fényképeimen láthatom. Aki most látogatja meg, talán arról kaphat szimatot, hogy a lábazat felett elkezdett lehullani a diszperziós vakolat, kezdenek előtűnni a román kori téglasorok.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.