Árt-e a szappan?

Rácz Judit

2002. július 13., szombat 01:00

Sok mindent megváltoztat életünkben a technika fejlődése, még tisztálkodási szokásainkat is. Nem is olyan régen a víz és a szappan nélkülözhetetlen volt a higiéniához, az utóbbi évtizedben azonban a szappan kezd kiszorulni a háztartásokból. Mosáshoz már nemigen használják, felváltotta a mosópor és -gél. Mosakodáshoz folyékony kézmosót kínálnak, zuhanyozáshoz tusfürdőt. A kozmetikusok és a bőrgyógyászok kollektíve hadat üzentek a szappannal való arcmosásnak, főként a hölgyek arcát óvják tőle.
Pedig a szappan a természet ajándéka. Ázsia, Amerika trópusi és szubtrópusi területein, illetve a csendes-óceáni szigeteken élő emberek fedezhették fel nagyon régen a szappanfa és a szappanfű érdekes tulajdonságait. A szappanfa (Sapindus) tizenkét cserje- vagy fatermetű fajt magába foglaló, elterjedt növényfajta. Bogyótermése, amelynek szaponintartalma akár 37 százalékos is lehet, vízzel szétdörzsölve habot képez. A trópusokon ma is használják szappan helyett. A szappanfű a szegfűfélék családjába tartozik. Európában és Ázsiában gyomnövényként terem, illetve dísznövényként termesztik. Észak-Amerika keleti részén az orvosi szappanfű honosodott meg, amelynek gyökerét a népi gyógyászatban régóta használják, habzó nedvével pedig a szappant helyettesítik.
A természet kincseivel kevésbé megáldott, északabbra fekvő országokban kezdték mesterséges úton előállítani a szappant. Az ókorban állati zsírokból és fahamuból készítették, s csak orvosi célokra használták. Mosószerként a II. századtól alkalmazták. A házi szappanfőzés a középkorban és az újkorban is elterjedt volt. A tömbszappan – még ma is létező formájában – olyan luxuscikk volt, amely csak a XIX. században terjedt el általánosan.
A szappan a lexikonok meghatározása szerint zsírsavak vízben oldódó sóiból álló mosószer. Hatása azon alapul, hogy a benedvesített felület felveszi a szappant, a piszok a felületről szétterjed a vízben, amely szuszpenzió formájában megtartja, s nem engedi újra lerakódni a felületre. Az első szappanfőzők vízbe növényi hamut tettek, a keverékhez zsírt adtak, majd ahogy a massza sűrűsödött, hamut adagoltak hozzá. A szappanfőzés akkor vált ipari folyamattá, amikor 1790 körül bevezették a sóoldatból szódát előállító Leblanc-eljárást. Ma már a gyárakban csupán néhány órás folyamat a szappangyártás, a zsírt zsírsavakra bontják, majd ezeket desztillációval különválasztják, és lúggal semlegesítik.
Naponta látunk-hallunk reklámokat, amelyek szerint kizárólag arclemosóval és tonikkal szabad tisztítani az arcbőrt. E jó tanácsok egy része üzleti meggondolásból fakad. Az azonban igaz, hogy sok helyen túl kemény víz folyik a csapból, a vízben lévő fertőtlenítők – például a klór – erős fizikai igénybevételt jelentenek a bőrnek, a bőr vízzáró rétege megsérülhet. Ha ehhez még a szappan lúgos hatása is társul, akkor valóban gyorsan kiszárad, megrepedezik a bőr. A szappanok illatosítóanyaga is sokaknál vált ki allergiás reakciót. Orvosi vélemény szerint egészséges emberek nyugodtan mosakodhatnak vízzel, arcmosáshoz nem fontos viszont szappant használni, mert a víz önmagában is lúgos. Az érzékeny arcbőrűeknek érdemes arclemosót használniuk, de jó alaposan ki kell tisztítaniuk a pórusokat, amelyek – főleg városban – megtelnek a levegő porával, füstjével.

A szerkesztő ajánlja

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.