Belénk búvik az ördög

Talyigás Irma erkölcsi útvesztője Kálmán Mari regényében

Pósa Zoltán

2011. január 22., szombat 00:00

Az irodalom ma is szolgálhat meglepetésekkel. Kálmán Mari a nagyszülők korosztályához tartozik, kilencedik unokájának megszületése után szánta el magát egyik kézirata közreadására, miután 2009-ben megnyerte a Litera kortárs fabula portál novellapályázatát. Regényében arról mesél, mi is történhet velünk, ha belénk búvik az ördög.
A regény egy magyarországi megyeszékhely környékén tömbösödött kis falvakban játszódik, valahol a rendszerváltozás környékén. Ha tetszik, alig tegnap ért véget. A kis falvakban még él a hanyatló Kádár-kor hierarchiája, még léteznek szövetkezetek és Áfész-boltok. Ám megjelennek a vállalkozások, a gazdasági munkaközösségek, s velük a fából vaskarika, szocialisták teremtette kapitalizmus zűrös világa. Ez a látszólag képtelen, de sajnos létező társadalmi alakzat a rendszerváltozás előtt, majd után is a zavarosban halászók és az „Ürdög” paradicsoma lesz. A regény címszereplője, Talyigás Irma tűzrőlpattant, értelmes leányzó, kinek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a számára kijelölt sorslehetőségek közül a legjobbat válassza. Szerelemgyerek, a falu zsargonja szerint „szottyantott” leány létére kiemelkedhetne a szegény sorból. Válhatna inkább kedvelt, mint elítélt, dévaj természetű postáskisasszonyból az elméjét pallérozó, tisztességes családanyává is, hiszen vág az esze, és választhatna magához hozzá illő férjet is, ha Isten útjára térne. A kis községekben a pozitív kísértő, a krisztusi sorsvariációk megtestesítője Szögi Bernát, a lelkész, ki harminc éven át, a vallásra mért nehezebb időkben is hirdette az Úr igéjét.
Ám Talyigás Irma öntudatlanul is a negatív sorsképletet választja, a pap helyett a sátánra, az Ürdögre hallgat, egyre céltudatosabban használja ki alantas célokra a világ megbolydulását. Először női varázserejét, majd férfiakat megszégyenítő ravaszságát latba vetve válik egyre gazdagabbá és ellenszenvesebbé. Feljebb és feljebb küzdi magát a megye hierarchiájában, postásból, aztán presszóslányból kereskedelmi ellenőrré avanzsál, aki maga követi el a legnagyobb sikkasztásokat napról napra, évről évre körmönfontabb módszerekkel. S közben beleesik az Ürdög csapdájába. Soha nem hallgat a tiszteletes úrra, aki hasztalan próbálja vele megértetni, hogy a sátán először nagyon könnyen teljesíti bűnös óhajainkat. Ám a törvényszegésnek s a nagyravágyásnak a józan ész sem szab határt erkölcsi tartás nélkül. Aki a transzcendens célok nélkül csak az anyagi javakban gyarapodásra figyel, nem tud megállni annál a gazdagságnál, amelynek még van értelme, magyarul: ami gondtalanná tehetné az életét. Ha az Ürdög hatalmába keríti az ember lelkét, s a szerzés, a gyarapodás értelmetlen öncéllá válik, a sátán már mindent megtehet a kárhozott lélekkel.
Talyigás Irma erkölcsi bukása azzal teljesedik be, hogy elkezd bosszút állni mindazokon, akiket felelősnek gondol kétes származásáért, „szottyantott” leány voltáért. Sikerrel jár, de megtorló hadjárata elsősorban vétleneket, ártatlanokat sújt. S a földi igazságszolgáltatás végzetszerűen éppen akkor csap le rá, amikor legyőzhetetlennek hiszi magát. Nem számít arra, hogy a nála is ravaszabbak maffiája őt áldozza fel első számú bűnbakként. A lelkész hiába próbálta Irmát mindvégig óvni az ördögtől, aki „ott kopogtat mindannyiunk lelkében, s ha egyszer szállást adunk neki, többé nem vethetjük ki onnan”.
Kálmán Mari hitelesen, jóízű nyelvezettel, humorosan rajzolja meg a szocialistából posztszocialistává fejlődni képes, ezredfordulós, trendi ember lelkületét és a vidék újabb kori nagy romlását. Olvasmányos, mulatságosan szomorú regényével kifejezi vágyunkat is, hogy immár véget ér a Talyigás Irmáknak és az Ürdög megszállottjainak világa.
(Kálmán Mari: Talyigás Irma és az Ürdög, Atlantic Press, 2010.)

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.