Csalódott a loviban

Winkler Márton az NL két igazgatóját is feljelentette

Dékány Lóránt

2009. július 30., csütörtök 00:00

Másfél éve még megvette volna az állami lóversenycégeket is, most viszont már teljes egészében kiszállna a loviból Winkler Márton, az alagi téli pálya tulajdonosa. Ügetőt és magyar „Disneylandet” álmodott Alagra, a tervek ellen viszont az a civil szervezet tüntetett, amelynek maga is tagja. A vállalkozó hűtlen kezelés miatt feljelentette a Nemzeti Lóverseny Kft. két igazgatóját is.
Miért akar megszabadulni a Dunakeszi téli pályától?
– Olyan ez, mint amikor az ember hatalmasat csalódik egy nagy szerelmében. Az adta az utolsó lökést, hogy az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület – aminek én is tagja vagyok – kiállt májusban a dunakeszi önkormányzat elé tüntetni, hogy ne tudjak lóversenypályát építeni. A tüntetésen én is ott voltam, felálltam az emelvényre, de kisebb atrocitások is értek.
– Mi ellen tüntetett pontosan ez az egyesület?
– Dunakeszin öt éve 760 millió forintért megvettem egy részt a lóversenycégtől. Oda ügetőpályát akartam építeni, de azt is megakadályozták, hogy a terv bekerüljön a dunakeszi önkormányzat elé. Abban a pillanatban, hogy Magyarországon épülne egy lóversenypálya magánvállalkozásban, a Kincsem Parkot be is lehetne zárni. Ha volna két pálya, egészen biztos vagyok benne, hogy az állami tulajdonban lévő cég nem tudna egy versenynapot sem rendezni. Nem tudom, mitől kellett megvédeni Dunakeszit.
– Nyilván nem az új lóversenypályától féltek, hanem a többi építési tervtől, amihez át kellett volna minősíteni egyes területek besorolását.
– Nem kellett volna átminősíteni semmit. Nekem van 540 ezer négyzetméternyi területem, ami besorolása szerint erdő, gyep, legelő, s ennek öt százalékát lehet beépíteni – ez 27 ezer négyzetméter. Ekkora területre, ha akartam volna, már bevásárlóközpontot építhettem volna úgy, hogy ahhoz engedély sem kellett volna. Másról szólt a történet. Az önkormányzat szabályozni akarta az én területem melletti repülőteret, s az annak szomszédságában fekvő nyári pályát is, ugyanis ezek a részek máig szabályozatlanok. Ekkor az önkormányzat által felkért tervezőknek fel kellett vázolniuk egy elképzelést, ami tulajdonképpen fikció arról, hogy mit lehetne ezzel a területtel kezdeni. Az elképzelések szerint expót lehetne ott kialakítani, ám ehhez nekem semmi közöm. Én a magam részéről a saját területemre egészen mást terveztem. Tíz hektáron lett volna az ügető – ekkora volt mellesleg a Kerepesi úti pálya is –, mellette 25 hektáron épült volna egy, a franciaországi Disneylandhez hasonló park, amely a lóversenyzés és a magyar hagyományok tematikája köré épült volna. A fennmaradó 15 hektáron szórakozónegyedet létesítettünk volna, mert a versenyek mellé szükség van egyéb dolgokra is, hogy az embereket oda lehessen vonzani.
– Ha jól tudom, lovakat is futtat.
– Magyarországon jelenleg a legeredményesebb ügetőistálló-tulajdonos én vagyok. Jelen pillanatban összesen 29 lovam fut. Lovaim számtalan nagy díjat nyertek, már csak két olyan verseny van Magyarországon, amit nem nyertem meg. Remélhetőleg ez 2009. december 31-ig sikerül, ekkor ugyanis teljesen kivonulok a lósportból is.
– Mi lesz akkor a lovakkal? Pénzzé teszi őket?
– Igen. Mi mást tennék velük?
– Ön szerint mi hiányzik a hazai lóversenyből? Mit kellene másként csinálni?
– A legnagyobb baj az, hogy nálunk a lóverseny mögött nincs semmiféle marketing. Pedig ez olyan, mint Amerikában a baseball: érteni kellene hozzá, s akkor rettentően meg lehetne szeretni. Eddig legalább az egyik tévé adta a futamokat, de most már az interneten sem lehet megnézni azokat. Annyira eldugták a lóversenyt, hogy nem is tudnak róla az emberek. Akkor mire megy el évente egymilliárd forint a két állami cégnél? Az egész ott kezdődik, hogy
a létesítmények működtetéséhez nem kell 58 ember. Mi a pályázatunk szerint hét embert foglalkoztattunk volna, de a hétvégéken alkalmi munkásokat hívtunk volna be, hiszen ilyenkor például rengeteg kasszás kell. Ezenkívül állandó közvetítésre lenne szükség. Azokban az országokban, ahol rendesen kiépített a fogadóhálózat, ott a lóverseny mindenhol nyereséges. A lottózókba be kellene vinni a lóversenyfogadást. Számtalan elemzés bizonyítja, hogy a két szerencsejáték nem üti egymást. A lóverseny olyan játék, amiben részt lehet venni. A lottó ezzel szemben olyan, hogy megveszi az ember a szelvényt, s egy hétig a számai kihúzását várja. Franciaországban például csaknem 1600 milliárd forintnyi bevétel keletkezik a loviból évente, míg nálunk több mint egymilliárd forintos kiadása származik az államnak. Milyen jogon ad ennyi pénzt az állam 4-5 ezer ember szórakoztatására, s miért nem adta inkább el a lóversenyágazatot?
– Az ön gyanúja alapján az ügyészség vizsgálatot indított a Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. két társigazgatója, Farkas Ferenc és Vajtó Lajos ellen jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Ön szerint mit követtek el?
– A Nemzeti Lóverseny Kft. 28 millió forintot költött egy azóta sem létező versenypálya kialakítására a Kincsem Parkban. Ezenkívül jócskán áron alul, havi 200 ezer forintért adták bérbe a Kincsem Park tribünépületét az Éden Catering Kft.-nek. Az ügyészségi vizsgálat május 14-én indult meg, a két igazgatót ennek ellenére egy hét múlva ismét kinevezték a lovicégek élére.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.