Egy másodperc alatt hét szótag

Lestár Éva a világ legjobb gyorsírója · Ma Magyarországon 35-en tudnak beszédsebességgel írni

Farkas Adrienne

2003. augusztus 6., szerda 00:00

Egy pillanat, még nem írtam le a címet – kénytelen vagyok mentegetőzni, de tényleg nagyon gyorsan diktál Lestár Éva. Persze, könnyű neki, július közepén Rómában immár negyedik alkalommal vívta ki magának a világ legjobb gyorsírója címet. Annyira tehetséges, hogy A kategóriában rajta kívül senki sem volt képes teljesíteni a versenyfeltételeket.
– Nagyon bonyolult elmagyarázni, mit is jelent az A kategória – ráncolja a homlokát a pásztói cukrászda teraszán. Még mielőtt belebonyolódnánk a szótagszámokba, bevalljuk Lestár Évának, aki amúgy az Országgyűlés gyorsírója, hogy egy terebélyes asszonyságra számítottunk, nem pedig törékeny, fiatal nőre. Nevetve bizonygatja, hogy rengeteget kell tornáznia, hogy ne látszódjék rajta az ülőmunka. Sőt, ha a csuklóját és a tenyerét nem tornáztatná rendszeresen súlyzókkal és más erősítő szerszámokkal, képtelen volna ellátni a munkáját. És csakugyan, kőkemény az alkarján a csuklót mozgató izom.
De mit is jelent a gyorsíró világbajnokságon az A kategória? – térünk vissza az eredeti kérdéshez. Azt, feleli Lestár Éva, hogy ebben a kategóriában olvassák fel a leggyorsabban a leírandó szöveget. Bajnokként tehát ötpercnyi hadarásból három percnyit volt képes rögzíteni, ami körülbelül annyit tesz, hogy egy másodperc alatt legalább hét szótagot tud leírni, vagyis 430 szótagot percenként, ami több mint a kétszerese annak, amire egy ügyes titkárnő képes. Öszszehasonlításként: a rádióban a híreket 300-350 szótagos percenkénti sebességgel olvassák. Körülbelül ezzel a sebességgel beszélnek a Parlamentben is, de az ottani gyorsíróknak a bekiabálásokra, hozzászólásokra is figyelniük kell. Talán ezért nők mindannyian, csupán az őket ellenőrző lektor férfi.
A gyorsíró világbajnokságon mindenki a saját anyanyelvén versenyez, és ez még értékesebbé teszi Éva teljesítményét, hiszen a mi nyelvünkön általában hosszabbak a szavak, mint az európai nyelvek többségén, talán csak a németeknek van nehezebb dolguk. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehet, hogy a világbajnokságra 20 fős magyar csapat utazott, és közülük többen is érmet nyertek, Lestár Éva azt felelte: azért, mert a magyarok nagyon ügyesek. Aztán hozzátette azt is, hogy a magyar nyelv logikája jól illeszkedik a gyorsírás rövidítési rendszeréhez. Természetesen minden hangnak van gyorsírási jele, de általában a szavakat és a szókapcsolatokat rövidítik a beszéd sebességével jegyzetelők. Ha erősebben nyomják a ceruzát, mély hangrendű szót jelölnek, ha vékonyabb a vonal, magas hangrendű a szó. Annak is jelentősége van, hogy milyen távol esnek a füzetbe húzott vonaltól az egyes jelek.
Ezenkívül minden gyorsíró a saját logikája szerint is igyekszik rövidíteni, ezért aztán nincs két egyforma jegyzet. Igen ám, de nagyon gyorsan kell dönteni, mert ha valaki elmélázik azon, vajon egy szót miként is rövidítsen, máris jóvátehetetlenül lemaradt, hiszen a gyorsírónak normális esetben is hat-hét szót mindenképpen fejben kell tartania, sebességben körülbelül ennyivel halad a beszélő mögött. Éva világbajnoki címe csaknem megingott, amikor a versenyen a vízgazdálkodásról szóló szövegben az illemhely szót hallotta, és egy pillanatra elbizonytalanodott, hogyan is jelölje. De, teszi hozzá büszkén, pontosan attól jobb, mint a többiek, hogy ilyenkor villámgyorsan dönteni tud, és a keze azonnal végrehajtja a parancsot. Azt kérdezem Évától, képes-e odafigyelni az értelmére annak, amit ír, vagy csak átszaladnak a fején, kezén a szavak? Olyan élénken tiltakozik, hogy azonnal érzem, valami nagy butaságot kérdeztem. Ha nem fogná fel a szöveg értelmét, nem volna képes úgy rövidíteni, hogy azt utána értelmesen le tudja gépelni. Ha a Parlamentben bizottsági ülések jegyzőkönyvét kell leírnia, van úgy, hogy három nap is eltelik az írás és a gépelés között, Éva mégis mindenre emlékszik. Ha zárt ülésről készül feljegyzés, a dokumentumok mellé a gyorsírásos jegyzőkönyvet is csatolják, hadd legyen mit bogarásznia az utókornak.
A plenáris üléseken nyolc gyorsíró tízpercenként váltja egymást. Lestár Éva a kötelező kiskosztümben, kemény fedelű, vonalas spirálfüzettel és legalább négy darab tűhegyesre hegyezett 3B-s ceruzával felfegyverkezve ül le. Tíz perc alatt ebből legalább három ceruzát elhasznál. Ha lejárt az ideje, legépeli és ellenőrzi a három sűrűn teleírt oldalnyi szöveget, majd ceruzát hegyez, és visszaül. Azt mondja, ma Magyarországon 35 beszédsebességgel író gyorsíró van, gyakran hívják őket konferenciákra és közgyűlésekre jegyzetelni, de Évának nem tudnak annyit fizetni, hogy többet dolgozzon, mint amennyit az Országgyűlésben kell, hiszen nagyon megerőltető szellemi és fizikai munka az övé. Nem panaszkodhat, megbecsülik, tavaly a munkája elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
Nem fél-e attól, hogy a számítógépek elveszik a kenyerét, hangzana a következő kérdés, de Éva már közben ingatja a fejét. A gép nem tud gondolkodni, ezért lassabb és pontatlanabb az embernél, mondja, és azt is elmeséli, hogy az angolszász kollégái gyorsíró gépet használnak, ami leginkább egy zongorára hasonlít, ezt csapkodják villámgyorsan. Ez a szerszám azonban nem használható magyar nyelven, meg aztán a magyarok nem is igen vágynak rá.
Lestár Éva a mai napig hálás annak a tanárnőnek, aki Kecskeméten a közgazdasági szakközépiskolában felfedezte a tehetségét, és versenyezni küldte. 1988-ban Szófiában ifjúsági gyorsíró világbajnok lett, ennek köszönheti a parlamenti állását… meg a szerelmét is. Ha egyszer gyerekük lesz – mondja –, jobb lesz neki, ha Mátraszőlősön nő fel, mint Budapesten, amit Éva 14 év alatt sem volt képes megszeretni.
Fog majd cetliket hagyni a gyerekeknek a hűtőre tűzve? – kérdezem. – Jaj, nem – vágja rá gyorsan. Ma már képtelen olvasható, latin betűkkel írni, mert mindent automatikusan rövidít, és észre sem veszi, hogy kimaradtak betűk. Még szerencse, hogy feltalálták az sms-t, mondja nevetve, és olyan kényesen forgatja meg a csuklóit, ahogyan a nyújtózkodó macskák szokták.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Nem tűnt őrültnek a tornyospálcai apagyilkos

A helyiek azt beszélik, új pirulákat írt fel orvosa az elkövetőnek újabb szörnyű tette előtt.

Vég Márton

Orbán és Soros egy csapatban játszik? „Soros-szervezetet” pénzel a BM

Több millió forint állami pénzt kapott egy menekülteket segítő szervezet, amely tagja a milliárdos civil hálózatának is.

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.