Ellehetetlenítik a hazai lóversenyt?

Az istállótulajdonosok szerint megfelelő fogadási rendszerrel idehaza is népszerű lehetne a sportág

Dékány Lóránt

2009. augusztus 20., csütörtök 00:00

Teljesen modern fogadási rendszert épített volna ki a magyar lovin a hálózatot Franciaországban üzemeltető cég, ám a Nemzeti Lóverseny Kft. ezt az ajánlatot nem fogadta el – állítja több ló- és istállótulajdonos, az igazgatók szerint még tárgyalnak. Az viszont biztos, hogy az állami társaság vezetése visszautasította a futamok közvetítésére érkező televíziós ajánlatot.
Teljesen ellehetetleníteni a magyar lóversenysportot – több, neve elhallgatását kérő versenyló- és istállótulajdonos szerint ez a célja a Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. vezetésének. Más logikus magyarázatot ugyanis nem látnak arra, ami az elmúlt időszakban a sportággal történt.
Nemrég a francia PMC nevű cég kereste meg az NL Kft.-t azzal, hogy a jelenleg Franciaországban használatos fogadási rendszert kiépítené hazánkban úgy, hogy közben bővíti a fogadóterminálok számát is. Mindezt információink szerint meglehetősen jutányos áron – a fogadási forgalom pár százalékáért – kínálta a magyar állami cégnek, ám a lapunk által megkeresett ágazati szereplők egyöntetűen állítják: az NL Kft. visszautasította ezt, pedig a hazánkban alkalmazott rendszert még a 90-es évek elején építették ki, vagyis a kor követelményeinek már finoman szólva sem tud megfelelni. Farkas Ferenc, az NL Kft. szakmai társigazgatója ugyanakkor kérdésünkre cáfolta, hogy elutasították volna ezt az ajánlatot, s mint mondta: jelenleg is tárgyalnak a francia féllel. – A szakma szerint egy új, korszerű rendszer az alapja annak, hogy széles körben népszerűvé lehessen tenni a lóversenyt és a fogadást – emelte ki az igazgató. Megjegyezte, felmérésük szerint 2-3 év alatt 15 milliárd forint körülire lehetne felfuttatni a fogadás forgalmát, ami hatalmas ugrás lenne a mostani éves szinten elért mintegy 860 millió forinthoz képest.
Ezzel egyetértettek a lapunknak nyilatkozó ügetőló- és istállótulajdonosok is. Azt viszont nem értik, ha ez így van, akkor miért csökkent drasztikusan a versenynapok és a futamok száma az utóbbi két évben. A 70 fölötti szám előbb 56-ra csökkent tavaly, idén pedig már csak 47 ügetőversenynapot tartanak. (A 2007-es privatizációs kiírásban a pályázóknak több mint 100 versenynapot kellett volna garantálniuk.) – Valamit nem lehet úgy felfejleszteni, hogy csökkentem a bevételi lehetőségeket – fejtette ki egyikük. Mint mondták, ahhoz megfelelő számú verseny kell, hogy elegendő fogadási bevétel keletkezzen. Persze a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem ez hozna több bevételt, hiszen a tévéközvetítés már korábban megszűnt, csupán az interneten keresztül követhetők a futamok. Egy szintén a neve mellőzését kérő fiatalabb munkatársuk szerint viszont nonszensz, hogy a világhálón nem, csak a 12 budapesti irodában lehet fogadásokat kötni. Pedig érkezett ajánlat az NL Kft. számára televíziós közvetítésre is. A lapunk birtokába került levél szerint a főváros és környékén 80 ezer nézőt elérő Domino TV élőben sugározta volna az augusztus első hétvégéjén rendezett legnagyobb ügetőversenyt, a derbit, s ez az NL-nek 200 ezer forintjába került volna. Korábban a Fix TV úgy tudjuk, évi 18 millió forintot kapott a közvetítésért, ami akkor 86 versenynapot foglalt magában. Könnyen kiszámolható, hogy a mostani ajánlat ennél még valamivel kedvezőbb is volt, az NL vezetése mégis visszautasította.
Az ügetősök szerint szintén a lóverseny ellehetetlenítésére utal, hogy 2009. január 1-jén megvonták az úgynevezett tenyésztési prémiumot. Ez korábban azt jelentette, hogy a versenylovat hiába adta el tenyésztője, későbbi sikereinek bevételéből az anyaistálló is automatikusan részesült. Ez egyébként egybevágott a nemzetközi gyakorlattal is, amely a tenyésztés ösztönzését tarja szem előtt. – Az NL vezetése ezt egy tollvonással megszüntette. Nem elég, hogy a futtatókat tönkreteszik, már lovakat sem fog senki tenyészteni – mutatott rá egy ugyancsak nevét nem vállaló istállóvezető. (Sok istálló a magas bérleti díjak miatt jelentős tartozást halmozott fel, ezért nevüket inkább nem adják, félnek ugyanis, hogy az NL vezetése emiatt kiteheti őket a Kincsem park területéről.)
A lóverseny az államnak – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint – évente körülbelül egymilliárd forintos veszteséget jelent. Úgy tűnik, azt azért az NL vezetésénél is látják, hogy valami nem megfelelően működik. – Az egész struktúra így életképtelen – jelentette ki Farkas Ferenc. Mint fogalmazott, a legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 20 évben nem született döntés ennek megváltoztatásáról. (Farkas 2002 óta társigazgatója az NL-nek, idén májusban pedig újból kinevezték a másik igazgatóval, Vajtó Lajossal együtt.)
A viszonyokat közelről ismerők azt mondják, a két igazgató közül Vajtó Lajos az „egyenlőbb”, így a szakmai döntések általában háttérbe szorulnak. Vajtó ellen egyébként május 14-én az ügyészség vizsgálatot indított jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.