Gyógyszer vörösborból

Ígéretes kutatások a rezveratrollal

2008. május 6., kedd 00:00

Hogy mi az a francia paradoxon? Nem a gall leszármazottak sokszor különc gondolkozását jelöli az elnevezés, hanem
azt, hogy miként teszi egészségesebbé a franciákat
a rendszeres borfogyasztás. Ma már tudjuk, ennek egyik
magyarázata egy, a borban is jelen lévő vegyület, amelynek áldásos hatása bizonyítottnak tekinthető.
Mészáros László biokémikus, aki mintegy tizenöt éve foglalkozik az emberi szív és érrendszer biokémiájával, annak idején a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kezdte pályafutását, aztán elkerült az Egyesült Államokba, ahol több egyetemen is tanított. Dolgozott a Harvard neurokémiai intézetében, a galvestoni orvosi egyetemen, majd Georgiában. Kutatásai során teljesen véletlenül botlott bele két vegyületcsoportba: egy amerikai készítményben találta őket, amelyet felesége szedett érpanaszaira.
– Nem kifejezetten osztottam az optimizmusát a szer hatásosságát illetően, ám az eredmény meggyőző volt – mondja Mészáros László.
Beszerezte hát a készítményben található hatóanyagokat, és elkezdett velük kísérletezni. Mindez nem sokkal azután történt, hogy a tudomány rájött: az érrendszer egyik alapvető problémája, hogy idővel, no meg különféle betegségek esetén, az erek nem képesek úgy tágulni, ahogy kellene. Ma már tudjuk, hogy ahol ez a mechanizmus sérül, ott lesz meszesedés, szűkület. A kísérletek során a kutató azt vette észre, hogy a rezveratrol nevű anyag egy olyan enzimet aktivál az erekben, amely az erek rugalmasságának biztosításához nélkülözhetetlen. Ami még érdekesebbé tette a dolgot: ekkoriban derült ki, hogy rengeteg kórképben előjön ez a rugalmasságvesztés. Persze a kor előrehaladtával is megfigyelhetjük, de ott van a magas vérnyomásnál, a szerzett cukorbetegségnél is.
– A rezveratrol, áldásos hatásával egyetemben, már régóta itt volt az orrunk előtt – mondja a biokémikus. Az úgynevezett „francia paradoxont” említi példaként. Ez nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a franciák vérének koleszterinszintje pont olyan rossz, mint a magyar átlag, mégis ötödannyian halnak meg infarktusban vagy stroke-ban, mint nálunk. Kiderült, az első számú magyarázat a vörösbor. Egy francia naponta megközelítőleg három-öt milligramm rezveratrolt fogyaszt el azzal a vörösborral, amely az asztalára kerül. Azon a tájon ehhez elég három-négy deciliternyi. Nálunk hozzávetőlegesen egy liter vörösbor tartalmaz öt milligramm rezveratrolt. Ezt a mennyiséget már egészségtelen lenne mindennap meginni, és arra vonatkozólag sincsenek megbízható információk, hogy ha a rezveratrolt hatalmas adagokban szedik – negyven-ötven vagy akár több száz milligramm naponta –, mint teszik ezt ma nagyon sokan Amerikában, annak mi lesz hosszú távon a következménye.
– Ott most mindenki kilószámra eszi, mert mindenki sokáig akar élni – mondja a magyar kutató. A kutatások igen biztatóak a szerrel kapcsolatban: a kísérleti állatok élethosszát megnövelte, rákellenes hatása egyre szembetűnőbb, és az érrendszerre gyakorolt pozitív hatása bizonyítottnak tekinthető. Az elmúlt hat esztendőben több mint 1100 tudományos publikáció foglalkozott a rezveratrollal. Nem varázslók és javasasszonyok írták őket, hanem rangos kutatóintézetek.
A napi öt milligramm körüli mennyiség hasznosságának pedig évtizedes bizonysága van.
No de mi az oka, hogy a magyar vörösborban kevesebb található ebből a vegyületből?
– Nem biztos, hogy a Magyarországon termő szőlőben kell keresnünk a hibát – állítja Mészáros László. Valószínű ugyanis, hogy a bor előállításának technológiája is befolyásolja a rezveratroltartalmat. Folyékony halmazállapotban ez a vegyület igen labilis, gyorsan oxidálódik. Kivonni is levegőtől elzártan, gyorsan kell. Ebből következően azokban a borokban, amelyek reduktív technológiával készülnek, minden valószínűség szerint többet találunk. Persze a különféle szőlőfajták is eltérő mennyiségben tartalmazzák.
A borászok körében is ismert, hogy néhány éve egyetemek, kórházak kísérleteztek idehaza a rezveratrollal. A Pécsi Tudományegyetem orvosi karán három éve indult kísérletsorozat, amely ígéretes eredményeket hozott többek között a kettes típusú cukorbetegség esetében is.
Ugyanakkor nem árt az óvatosság, ha rezveratroltartalmú készítménnyel találkozik a hazai vásárló.
– Amit mondok, az nem csak a rezveratroltartalmú táplálékkiegészítőkre igaz: a gyanakvás finoman fogalmazva is jogos – mondja a biokémikus, felhíva a figyelmet, hogy nem mindegy, mennyit és hogyan tartalmaznak a hatóanyagból ezek a szerek.
Nem csak emiatt kívánatos persze, hogy a táplálékkiegészítők helyett természetes táplálkozással vigyünk be mindent, amire a szervezetnek szüksége van. Csakhogy van egy kis bökkenő: ez nem mindig lehetséges, mégpedig azért nem, mert nem azok a zöldségek, gyümölcsök kerülnek ma asztalunkra, mint akár fél évszázaddal ezelőtt.
– Túl azon, hogy ma Magyarország a világ élelmiszer-ipari szemétlerakója, azt is tudjuk már, hogy a különböző élelmiszerek minősége, a zöldségek, gyümölcsök beltartalmi értéke is gyökeresen megváltozott – állítja Mészáros László. – Az elmúlt negyven-ötven évben a zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma 40–70 százalékkal csökkent. És nem csak a vitamintartalmuk. Hogy mást ne mondjak, a franciák úgy találták, hogy a káposztájuk kalciumtartalma feleannyi, mint volt 1963-ban. Nemrég megpróbáltam kiszámolni, vajon mennyiből jönne ki a mindennapi egészséges táplálkozás. Nos, az eredmény nem valami biztató: ma Magyarországon minden embernek naponta 1600–1800 forintot kellene zöldségre és gyümölcsre költenie, ha egészségesen szeretne étkezni. Egy háromfős családnak ez nagyjából kétszázezer forint havonta. Csak a zöldség és a gyümölcs! Ez még a világ szerencsésebb felén sem vállalható családi költségvetési tétel, legalábbis a többség számára.
A táplálékkiegészítőkre – köztük a rezveratrolra – tehát manapság szükség van. Ezt felismerve kezdett hazatérése után vállalkozásba Mészáros László is – „mindenféle fantasztikus tervekkel, saját kutatóintézet stb.”.
Termékek már vannak, a saját kutatóintézet még várat magára.
– Nem tettem le róla, előbb-utóbb összejön.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.