Hagyó felemelkedése és bukása

Egy jászsági szerencsevadász üzleti és politikai pályaképe

,

2010. február 12., péntek 00:00

Hagyó Miklós, az MSZP országgyűlési képviselőjének alakjában bizonyos értelemben Stendhal karrierregényének, a Vörös és fekete szereplőinek XIX. századi kevert személyiségjegyeire ismerhetünk. Az egykor Budapest vagyongazdálkodásáért és városüzemeltetéséért felelős szocialista főpolgármester-helyettes életútjából a vidéki kisvárosból indult, családjából mindig kilógó, a hatalom és a vagyon megszerzéséért bármit feladó karrierista figura alakja rajzolódik ki, amely keveredik a politikai törtetést és háttéralkuk eszközeit alkalmazó jellemmel. A BKV-botrányok kirobbanása óta csak a feltételezés szintjén emlegetett Hagyó-féle kézi vezérléses módszerről szóló első egyértelmű bizonyítékot a Magyar Nemzet a múlt héten mutatta be. Ezt követően előbb Demszky Gábor szabad demokrata városvezető támadta meg Hagyót – akire sajtóértesülések szerint terhelő vallomást tettek a BKV volt vezetői is –, majd az MSZP fővárosi elnöksége kérte arra, hogy mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.
Hagyó 1967-ben egy jászberényi gazdálkodó család – amely a nagymama által kézben tartott gumiműhelyből és a tejgyári főművezető apa méhészetéből biztosította a megélhetést – gyermekeként látta meg a napvilágot. „Boldog évek voltak, mert ott lehetett előttem a példa: a jászsági emberek tudása, tapasztalata, szívóssága, életszeretete” – vall a középiskoláig tartó időszakról saját honlapján. 14 évesen előbb egy Sopron melletti élelmiszer-ipari szakközépiskolába, majd annak elvégzése után másfél évre a jászberényi tejüzembe került. Ezt követően a szegedi élelmiszer-ipari főiskola üzemmérnök szakán folytatta a tanulmányait, amit végül a budapesti Kertészeti Egyetem élelmiszer-ipari szakán csak 1998-ban fejezett be. Budapestre azonban már 1989-ben megérkezett: „A Hagyók mindig fölkaparták magukat” – jellemezte családját a Magyar Narancsnak (Narancs) 2008-ban adott interjúsorozatában, és ezzel ő sem várt sokáig.
Hagyó Miklós üzleti pályafutása 1991-ben indult, és a rendszerváltást követő éveket jellemző szövevényes, szinte átláthatatlan utat futott be, de a későbbi MSZP-s politikus mindig jó időben volt jó helyen. Üzleti érdekeltségeiről korábban nem egy alkalommal ő maga is nyilatkozott, és ezeket a többek között a Narancs által közölt információkat később Hagyó sem cáfolta és sajtó-helyreigazítási pert sem kezdeményezett a lapok ellen. Első munkahelye a Wrigley Hungária nevű amerikai rágógumi-forgalmazó volt, ahol Hagyó egészen lentről kezdte. A nagyanyjától kapott Trabanttal – amit legutolsó vagyonnyilatkozatában is a nagy értékű vagyontárgyak között tüntetett fel – a Dunántúl üzleteit járva állványkihelyezéssel foglalkozott. Nem sokkal később már a nyugat-magyarországi régió kiskereskedéseinek a felügyeletével bízták meg, de 1993-ban már a cég kizárólagos magyarországi disztribútorához igazolt, ahol a pesti nagykereskedésben még üzletrészt is kapott.

Az üzletember
A Merlin Amerikai–Magyar Kft.-hez (Merlin Kft.) a Narancs szerint az az izraeli–brit Joseph Yuval Rayner hívta Hagyót, akit később, 1997 őszén őrizetbe vettek 121 millió forint értékben elkövetett rágógumi-csempészés miatt, és 1999 februárjában első fokon három év két hónap börtönbüntetésre ítéltek. (Valószínűleg az sem a véletlen számlájára írható, hogy a Merlin Kft.-t egy olyan panamai bejegyzésű offshore cég alapította, amely ezt megelőzően abban a cégben jelent meg, amiben a Novotrade Rt. is érdekelt volt. Ennek az ügyvezetője pedig „éppen” egy vámügynök fia volt, aki 1992 júliusáig a Merlin Kft.-ben is kisebbségi tulajdonrésszel bírt.) A hetilap által idézett források szerint Hagyó akkori főnöke ügyfele volt a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjának, az elhíresült Central Wechsel- und Creditbanknak (CW) is, amelytől 1995-ben 5,7 millió dollár kölcsönt kapott, és amiből 2,7 milliót sosem adott vissza.
Hagyó átigazolásakor azonban még minden rendben lévőnek látszott: 1993-ban megkapta a korábban említett üzletrészt és egyben a Hungária Merlin City (HMC) vezetését is, majd egy külkereskedő cég, a Peter Pan Kft. létrehozását követően az ehhez tartozó lánc, a Peter Pan City (PPC) Kft. ügyvezetője is ő lett. A látványos sikerek után azonban mind a HMC, mind a PPC alig egy év elteltével lényegében megszűnt működni, és az izraeli–brit Rayner 1994 novemberében megalapította a Merlin Peter Pan (MPP) Rt.-t, amelyben Hagyó belkereskedelmi vezérigazgató-helyettes lett. A Narancs szerint ezzel a lépéssel a korábbi telephelyeket és a tevékenységet egy cégben koncentrálták, ráadásul a korábbi cégek esetleges veszteségeiért sem kellett felelősséget vállalniuk, viszont a készletek és berendezések tartozásként, apportként vagy üzletrészcsere útján átszivároghattak az új cégbe.

Az első „komolyabb” milliók
1995-ben – tehát még a korábban említett CW-hitelek felvétele és Rayner letartóztatása előtt – Hagyó elhagyta a süllyedő hajót, és nemzetközi cégek üzletviteli tanácsadójává avanzsált. Ebben az időszakban kezdte el írni PhD-tanulmányait is, amit azóta sem fejezett be, ekkor ismerkedett meg élettársával – akivel jelenleg már nem élnek együtt –, és akitől később egy kislánya született. 1999 decemberében a Concord Hungária (CH) Rt.-hez hívja dolgozni a cég elnöke, Bódis István. Ez a vállalat ugyan nem jogutódja annak a Concord Distribution (CD) Rt.-nek, amely az MPP-ből alakult, és amely vámkezelési gyakorlata miatt Hagyó korábbi főnökét börtönbüntetésre ítélték, de nem meglepő, hogy vannak átfedések a CH és a CD között.
A Narancsnak adott interjúból kiderül, Hagyó ekkor szerzi az első „komolyabb” millióit privát cégén, a Wirtass Kft.-n keresztül. A Red Bull forgalmazási engedélyének időleges hazai felfüggesztése után a CH-nak a Bomba nevű osztrák energiaitallal sikerül kitöltenie a piaci űrt, de ebből valamennyi Hagyó cégének is jut. A Wirtass saját receptjéből készült Jump nevű termékből a csúcsidőszakban havi 3-400 ezer üveg fogyott, s ezzel a Bombával nagyjából egyenlő arányban osztozott a piacon, ami 2000-ben 225 milliós árbevételt eredményezett a privát Hagyó-cégnek. A Wirtass Kft. a mai napig él és virul, a cég jogi képviselőjeként jegyzett Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda pedig 2007–2008-ban több tíz milliós megbízást kapott attól a BKV-tól, amit akkor már Hagyó Miklós felügyelt, de meg nem erősített információink szerint jutott megbízás Hagyó fővárosi kabinetirodájától is az irodának, sőt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek is bedolgoztak, amely ellen a napokban indított nyomozást s BRFK hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A politikai pályafutás kezdete
Hagyó politikai pályafutása – saját bevallása szerint – 1998 szeptemberében kezdődött, amikor Horn Gyula hatására belépett az MSZP-be, de a Narancs információi szerint már korábban is felajánlotta segítségét a szocialista pártnak. „A XII. kerület kezdettől fogva szívemhez nőtt. (…) Nem lettem hűtlen szülőföldemhez, de Budapestet és a Hegyvidéket második, választott otthonomnak tekintem” – vall érzéseiről honlapján Hagyó, így nem csoda, hogy itt is kezdett politizálni. Budapest későbbi főpolgármester-helyettesét az akkori kerületi pártelnök, Lippényi Tivadar vette fel, majd 2000-ben ifjúsági kvótán választották be a kerületi elnökségbe, amelynek 2002-ben vezetője is lett. A hetilap összeállítása szerint ebben a gyors előrelépésben nagy szerepe lehetett Tüttő Katának (az Ifjú Szocialisták Mozgalom elnökének) és Élő Norbertnek (Nagy Sándor szakszervezeti vezető unokaöccsének), akikkel egyfajta véd- és dacszövetséget alkottak a kerületben. A sors fintora, hogy Tüttő Kata tagja annak a fővárosi BKV-botrányok kivizsgálására alakult bizottságnak, amely meghívásának elfogadását Hagyó Miklós a napokban a Magyar Nemzetnek erősítette meg. Hagyó az MSZP szélesebb nyilvánossága elé először 2000 szeptemberében lépett a Szövetség az Európai Magyarországért szóvivőjeként, amely Horn Gyulát próbálta visszacsempészni az aktív közéletbe. A mozgalmat Schmuck Andor szervezte, aki jelenleg a Tisztelet Társaságának az elnöke, amely 2006-ban az MDF-et, idén pedig sajtóértesülések szerint az MSZP-t segíti majd az országgyűlési választásokon. Hagyó 2002-ben eredetileg Jászberényben szeretett volna indulni egyéni országgyűlési képviselőként, de ezt a hírek szerint többek között Szekeres Imre, a Jászság legbefolyásosabb pártpolitikusa akadályozta meg – igaz, Hagyó kárpótlásul befutó helyet kapott az MSZP országos listáján. Már parlamenti képviselővé választása előtt nagyon rövid idő alatt minden fontos szocialista politikust megismert és jó kapcsolatokat épített ki a fiatal szocialisták vezető tisztségviselőivel, többek között a ma már előzetesben ülő Zuschlag Jánossal, a Fibisz akkori alelnökével is.

A fővárosi KARRIER
2002-től indult be igazán a Hagyó-féle politikai háttérmunka: először megalakult a Mozaik Klub, amely olyan fiatal szocialista politikusokból verbuválódott, akik országgyűlési képviselőként, területi pártvezetőként vagy köztisztviselőként már bizonyítottak, és nagyobb befolyásra törekedtek az MSZP-n belül, majd ennek folytatásaként 2004-ben létrejött a Budapest 23 Mozgalom is. Hagyó mindkét szerveződés hátterében ott volt, de hivatalosan egyik mozgalom élén sem jelent meg – talán már a 2009-es „ifjútörök” lázadásra tartalékolta erejét. Mindeközben ugyan a parlamenti munkában nem hallatta nagyon a hangját – 2002-től mindössze hatszor szólalt meg a Házban –, de 2006-ra elérte első látványosabb sikereit: Demszky Gábor főpolgármester-helyettesévé választották, és a fővárosi lista 12. helyéről bekerült az új Országgyűlésbe is. Budapest főpolgármester-helyettesi posztjának megszerzését Hagyó alaposan meghálálta a mögötte álló csoportnak. Egyeseknek az MSZP-n belüli előrelépését segítette, míg másokat az általa felügyelt közműcégek igazgatóságában helyezett el. Mindeközben sikerrel szorította háttérbe a fővárosi MSZP „régi” vonalát: Molnár Gyula, Gy. Németh Erzsébet, Hunvald György és az a Somlyódy Csaba is háttérbe szorult, aki viszont ma a BKV gyanús ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság élén áll. A fővárosi vagyongazdálkodásért és városüzemeltetésért felelős Hagyó kinevezése után alig néhány nappal később leváltotta a BKV éléről Aba Botondot, és a helyére Antal Attilát ültette, aki 2007. januártól 2008. márciusig, míg a szintén Hagyó emberének tartott Balogh Zsolt (megbízott vezérigazgatóként) 2008 márciusától szeptemberig állt a BKV élén. Ma már tudjuk, ez volt az az időszak, amikor a legtöbb nagy összegű, gyanús végkielégítéssel és tanácsadói szerződéssel pénzkifizetőhelyként használták a Hagyó által felügyelt céget. Ezekre azonban csak 2009-től derült fény, többek között a Magyar Nemzet által feltárt Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítése és visszafoglalkoztatása kapcsán. Ekkor már Kocsis István állt a BKV élén, aki személyes csörtébe kényszerült Hagyóval a közlekedési cégnél tapasztalt és a közvélemény elé tárt kifizetések miatt. Hagyót akkor érte a legfájóbb találat, amikor kiderült, hogy sajtósa, Horváth Éva is tízmillió forintokhoz jutott a BKV-tól tényleges munkavégzés nélkül. A több száz nevet és hetven céget tartalmazó lista miatt a BRFK két alkalommal is megszállta a BKV székházát, és legutóbb, január 26-án hűtlen kezelés és csalás gyanújával előbb őrizetbe vette, majd házi őrizetbe helyezte Antal Attilát, a volt BKV-vezért. Két nappal később a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra azt a belső feljegyzést, amelyben Hagyó Miklós az MSZP főpolgármester-helyetteseként 2008-ban arra „kérte” a BKV vezetését, hogy mielőtt bármilyen változást kezdeményeznek a közlekedési társaság szervezeti felépítésében, azt vele előzetesen közöljék. Ez a dokumentum az eddigi egyetlen bizonyítéka annak a feltételezésnek, miszerint a szocialista Hagyó kézi vezérléssel működtette az önkormányzati céget. Többször is figyelmeztette korábbi szocialista helyettesét, hogy nem helyes a BKV-nál a kézi vezérlés – védekezett szinte azonnal a lapunkban bemutatott bizonyíték után Demszky Gábor. A budapesti SZDSZ-es főpolgármester támadására Hagyó úgy reagált, hogy „az idő és az igazság jó barátok, azaz előbb-utóbb minden kiderül. Én az idővel és az igazsággal is szembe tudok nézni”. Az atv.hu a hét végén úgy értesült, hogy Antal Attila és Balogh Zsolt is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra, ezt azonban lapzártáig se a BRFK, se az ügyészség nem erősítette meg. Mindenestre az MSZP fővárosi vezetése – a párt országos vezetésével összhangban – hétfőn arra kérte Hagyót, hogy mondjon le budapesti listás helyéről és fővárosi közgyűlési mandátumáról.

Tanyavilág
Jászberény szélén, a Zagyva-parthoz közel épül-szépül Hagyó Miklós és édesapja családi gazdasága. Az egyik szomszédtól megtudtuk, hogy idősebb Hagyó Miklósnak régóta van itt tanyája, ám a régi épület a maihoz képest kisebb területen feküdt, és semmi sem különböztette meg a többi ingatlantól. – A nagy változások néhány éve kezdődtek. Ma már mintegy öt hektáron terül el a birtok, és több gazdasági épület mellett egy lakóháznak látszó ingatlan is növeli az értékét – tette hozzá. Megjegyezte, kapcsolatuk Hagyóékkal nem mondható felhőtlennek. – Egy földterület miatt perben állunk. Az eljárás azonban nem érdekelte őket, körbekerítették a területet, és még egy épületet is építettek rá – panaszolta. Bár vagyonnyilatkozata szerint a volt főpolgármester-helyettesnek mindössze egy Trabantja van, a szomszéd azt sohasem látta. – Előfordult, hogy fél tucat BMW, Audi és Mercedes érkezett a birtokra – fűzte hozzá.
Hagyó Miklós, amikor a tanya nagysága és a tulajdonosi összetétel felől érdeklődtünk, a vagyonnyilatkozatát ajánlotta figyelmünkbe. Ugyanígy tett akkor is, amikor megkérdeztük, hogy az utóbbi négy évben mennyit költött az érintett területen földvásárlásra és ingatlanépítésre. Hozzátette: a tanya 25 év óta a család birtokában van, és hosszú évek óta tart a felújítása. – A vagyonnyilatkozatomban szereplő hitel jelentős részét a tanya felújítására fordítottam – fogalmazott Hagyó. A pontos összeget nem árulta el, de azt megjegyezte, nincs takargatnivalója. Közölte, nem tud arról, hogy a körbekerített földterület egy része per alatt áll, és arra az eljárás alatt gazdasági ingatlan épült. Megtudtuk viszont, hogy az egész tanyához tartozó ingatlan természetvédelmi területen fekszik.
Hagyó Miklós vagyonnyilatkozatában az áll, hogy egy 5500 négyzetméteres jászberényi ingatlan tulajdonosa, amin egy 150 négyzetméteres tanyaépület és egy ugyanekkora gazdasági épület áll. Emellett a szocialista honatya nevén van egy 3,5 hektáros szántó is. A dokumentum szerint Hagyó Miklósnak 35 millió forint hitele van.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.