Hetvehelyi öreg templom

2007. június 9., szombat 01:00

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G
Kétezer-egy júniusában baranyai emlékkel indult útjára a Magyarország rejtőzködő építészeti kincseit bemutató sorozatunk. Túrony templomát akkor vallatták hét évszázados múltjáról a régészek, azóta a kora gótikus épület szépen restaurálva, megújított toronnyal büszkélkedik a Pécsről Harkányba vezető út mentén. Fölkapaszkodtunk utána a Jakab-hegy fennsíkjára, a pálos barátok XIII. században épült klastromának romjaihoz, majd a Mecsek lábánál fekvő Kővágószőlős román kori templomának tornyán viszontláttuk Szent Jakab apostol zarándokjelvényét, a compostelai kagylót. Kerek hat esztendő múltán – sorozatunk háromszázadik darabjában – most a közeli Hetvehely középkori templomával ismerkedünk meg.
A hatszáz lakosú Hetvehely neve a réges-régen hétfői napokon tartott hetivásárának emlékét őrzi. Egy 1542-ben kelt adólajstromban „Hethfehel”, 1620-ban „Hetfeohely” formában írták a falu nevét. Bár temploma a XIII. században épült, a település nem szerepel az 1332 és 1335 közötti pápai tizedjegyzékekben, ami azt sejteti, hogy az Árpád-kori alapítású településnek az 1500-as évek előtt más neve lehetett. Egyházának eredeti patrocíniumát sem ismerjük. A középkorban a környékbeli falvakban a pécsi káptalannak és kisnemeseknek voltak birtokaik, s miután a román kori templom hajójának nyugati végében karzat épült, a falu kegyuraságát az utóbbiak között kell keresnünk – hívta fel a figyelmet Dercsényi Dezső művészettörténész a Baranya középkori templomairól 1984-ben megjelent munkájában.
Korai írott források híján a régészeti kutatásra hárult tehát a feladat, hogy minél többet megtudhassunk e kis falusi egyház történetéről.
Műemlék templomának teljes feltárását 1971–72-ben végezték el, és a feltárás tisztázta az egymást követő korszakok építkezési periódusait. Az 1200-as évek második felében egyetlen, téglány formájú hajóból és rövid, négyszög alaprajzú szentélyből állt a 14 méter hosszú, hét és fél méter széles épület, az északi oldalhoz kapcsolódó sekrestye már a következő évszázadban készült. Boltozva csak a kelet felé néző szentély volt (dongaívű kőboltozattal), a hajót gerendavázas síkmennyezet fedte. Előkerültek a hajó belső falából az említett, egyetlen ívből álló urasági karzatot alátámasztó falpillérek, a szentélyben pedig egy falba mélyedő ülőfülke, valamint az oltáriszentség tárolására szolgáló másik mélyedés. Ritka lelet, ezért különösen értékes az a falkutatás során megtalált román stílusú, kőből faragott, lábazatos keresztelőkút, amelyet (restaurált állapotban) a templomban láthatunk. A XIII. századi tölcsérbélletes ablakok vonala alatt a déli oldalon nyíló kapu kőkeretei már csúcsívben futnak össze, s szintén a kora gótika formáit idézi a szentély zárófalának tengelyében lévő keskeny ablak háromkaréjos mérműve. Az oltárra bevilágító körablakot a barokk átépítéskor nyitották, amint XVIII. századi a három nagy négyszögletes ablak a hajó déli, illetve nyugati falán. Az 1700-as évek derekán készült a hajó ma is látható fiókos dongaboltozata, valamint a padlás három szellőzőablaka.
Hetvehely megszenvedte a török hódoltság hosszú évtizedeit. Lakói elhagyták, a falu helyét benőtte a gaz. Újratelepítését 1733 táján kezdte meg a pécsi káptalan magyar, horvát és – legnagyobb számban – német erdőmunkásokkal, parasztokkal. Renoválták és a Szentháromság tiszteletére újraszentelték az öreg templomot, azonban 1883-tól – amikor az új katolikus templom felépült a faluban – a középkori egyház megint méltatlan sorsra jutott. Gazdasági épületként használták, „hajójából szénapajta, szentélyéből és sekrestyéjéből húsfüstölő lett, a középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja” – jegyezte fel 1911-ben az egyházmegye vizitálója, Szőnyi Ottó. A tudós pap még látta és leírta a megrongálódott freskókat, amelyek az 1950-es évek elején végleg eltűntek.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.