Hosztót gótikus temploma

2007. február 24., szombat 01:00

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G
Veszprém megye vasi határán, a 8-as és a 84-es főúttól nem messze, mégis isten háta mögötti helyen fekszik Hosztót. Harminc éve még kétszázhúszan éltek a községben, a 2001. évi népszámláláskor már csak 98 lelket írtak össze. Egy ízben már elveszítette népességét a falu, a török háborúk idején, ám a hódoltság után újraélesztették a német földről érkezett betelepülők. Hogy kik fognak még egyszer életet lehelni e településbe, csak az tudhatja, aki nemcsak a múltat ismeri, de a jövendőt is.
Hosztót neve legkorábban 1269-ben fordul elő az Ukk birtokhatárát rögzítő jegyzőkönyvben. A Huzywthowth, azaz Hosszútót helynév 1337-ben, 1408-ban, 1447-ben és 1506-ban is hasonló írásmóddal szerepel oklevelekben. Innen ered a Szalók nembeli Hosszútóti család neve. Az Árpád-kori gyökerű nemesi família leszármazottai egészen az újkorig a Dunántúl vezető birtokosai és tisztségviselői voltak, XV. és XVII. századi írott emlékekben egyaránt sűrűn szerepelnek a vitéz Hosszútótiak: Ferenc 1638-ban Veszprém várkapitánya, György 1635 és 1644 között Esterházy nádor követe volt a budai basánál. (Tótnak amúgy a déli szlávokat: a horvátokat és a szlavónokat [szlovénokat] nevezték régen, ezért gyakoriak a Tót, Tóti középkori dunántúli faluneveink.)
Kétségkívül a Hosszútóti család alapította a hosztóti plébániát a XIII. század második felében. Templomának papja 30 rénes dénár pápai tizedet fizetett 1333-ban, ami jelentősebb lélekszámú egyházközségre utal. A Szűz Mária titulusú parókia plébánosa 1421-ben Balázs, 1461-ben Bálint volt. Levelek tudósítanak arról, hogy az 1560-as években Hosszútóti Imre kegyuraság erődítményt akart építeni a templom köré a török ellen. 1728-ban katolikus német családok renoválták az elhagyott templomot. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1764. évi vizitációs jegyzőkönyvének tanúsága szerint a barokk stílusú átépítés mellett a középkori szentélyt és sekrestyét csupán újraboltozták.
Az egyetlen utcából álló falun kívül, a temetődombon található templom körül védőfalnak nyoma sincs, amint az első, román kori épületből sem látható semmi. A keletelt tengelyű, nyugati tornyos épület szabályszerű gótikus formát mutat, kívül masszív támpillérekkel, a hatszög három oldalával záródó szentéllyel. Utóbbit egyetlen szakaszból álló, fiókos boltozat borítja kőből faragott csúcsíves bordákkal, amelyek embermagasságban lévő kőgyámokra támaszkodnak, s gótikus zárókőben futnak össze. A korong alakú zárókő finoman faragott domborműve a megfeszített Krisztust ábrázolja, két oldalán az imádkozó Szűz Máriával és Mária Magdolnával. Koppány Tibor építész, majd nyomában Zsiray Miklós történész a Kinizsi Pál által szervezett és fenntartott nagyvázsonyi építőműhely alkotásának tartja a hosztóti gótikus szentély XV. század végi építését, amint az a Műemlékvédelem című folyóirat 1974. évi 2. számában olvasható. Zsiray a hatszögletű konzolokat egyenesen a visegrádi palota Mátyás kori kerengőjének gyámköveihez hasonlítja. Ugyanakkor sajnálkozva állapítja meg, hogy a templom 1972. évi kifestésekor nem kérték a műemlékes szakemberek segítségét, emiatt elmaradt az előzetes régészeti szondázás, a gótikus épületrészeket újabb festékrétegekkel vonták be. Azóta harmincöt esztendő pergett le a hosztóti műemlék templom felett. Friss hírrel nem szolgálhatunk felőle, ami olykor önmagában is jó hír.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.