Ismeretlen példakép

Digitális emlékmű Lajta Béla munkásságának

Pethő Tibor

Pethő Tibor

2010. december 7., kedd 00:00

Halálának évfordulóján internetes állandó kiállítás nyílt Lajta Béla építészről. A folyamatosan bővülő virtuális archívum segítségével a Nemzeti Színházat, új fővárosi közkönyvtárat álmodó Lajta életével, műveinek utóéletével is megismerkedhet a látogató.
Súlyos betegen, rendkívül rossz kedélyállapotban búcsúzott az élettől 1920 szomorú októberében Lajta Béla. A századforduló talán legtehetségesebb építészének, Lechner és Hauszmann tanítványának viszonylag kevés idő adatott, negyvenhét évesen érte a halál. Személyes hagyatéka azóta nagyrészt elpusztult, csupán néhány terv, fotó, műtárgy vagy kézirat került a köz- és magángyűjteményekbe. (Nem így ma is álló épületei, amelyek – az átalakítások ellenére – tanúskodnak az építész munkásságáról.)
Különös jubileuma volt az idén: halálának kilencvenedik, az egyetlen róla megjelent monográfia kiadásának negyvenedik évfordulójáról emlékezhettek meg tisztelői.
Budapest Főváros Levéltárában kiállítás nyílt Lajtáról, majd az egyik szervező, a Lajtával foglalkozó fiatal levéltáros-kutató, Csáki Tamás építészettörténész ötletére megszületett a tárlat internetes változata is. A Lajta Béla virtuális archívumnak (Lajtaarchiv.hu) sikerült egybegyűjtenie azt a keveset, ami a gazdag életműből fennmaradt. Amint Csáki Tamás mondja, a digitalizált hagyaték időtállóbb, mint egy előbb-utóbb lebontandó kiállítás, könnyebben bővíthető, jóval olcsóbb és a világ bármely pontjáról elérhető.
Lajta Béla életéről keveset tudunk. Leitersdorfer Dávid szabómester és Ungár Teréz 1873-ban született negyedik fia budapesti és berlini tanulmányai után idehaza letelepedve hamar sikeres, befutott építész lett. Megbízói jórészt saját szűkebb környezete, családja, illetve a főváros zsidó vallású polgársága és a zsidó jótékonysági szervezetek közül kerültek ki, de kapott fontos megrendeléseket a budapesti városvezetéstől is. Óriási energiát fektetett műveibe, részletesen átgondolva minden apró részletet. A Bristol-kör legfiatalabb tagjaként egy kávéházi asztalnál ülhetett Péterfy Jenővel, Riedl Frigyessel, Gyulay Pállal. Majdnem negyvenesztendős korában feleségül vette a tizenhat éves Káldor Klárát, akitől halála előtt két évvel kislánya született. Maga tervezte háza elpusztult a második világháborúban, hatalmas könyvtára szétszóródott, keleti gyűjteményének is csupán néhány darabja maradt fenn.
Épületeinek átalakítását igen hamar, már életében megkezdték. A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán 1911–12-ben emelt vörös téglás, tíz méter magas oszlopokon álló Budapest-Erzsébetvárosi Bank jó példája ennek. A megrendelő pénzintézet részben az építkezés hatalmas, 1,8 millió koronás költsége miatt két évvel később tönkrement, s az üzlethelyiségeket kénytelen volt bérbe adni egy divatháznak, amely rögtön hozzálátott a belső terek praktikus átszabásához. (Az azóta külsejében is részben megváltoztatott palotát ma a Fővárosi Gázművek otthonaként ismerhetik a pestiek.)
Hányatott sorsa volt az 1909-ben megnyílt Parisiana mulatónak is a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcában: Vágó László már 1921-ben átépítette az akkor Kristálypalota néven lokálként futó helyet. A később számtalan neves színházat befogadó, a nyolcvanas évekre kommersz modernséggel a felismerhetetlenségig elcsúfított, akkor épp az Arany János Gyermekszínháznak hajlékot adó épületet a rendszerváltást követően négy esztendőn át renoválták. Külsőre, kisebb eltérésekkel, visszanyerte eredeti Lajta-féle kialakítását, nézőtere pedig Vágó László 1921-es átépítését figyelembe véve újult meg Kőnig Tamás és Wagner Péter tervei alapján. (Itt lelt otthonra nem sokkal később az Új Színház.)
Leginkább talán – éppen változatlan funkciója miatt – a Vas utcai volt felső kereskedelmi iskola maradt meg eredeti formájában. Lajta a Peter Behrens tervei szerint 1909–1911 között épült berlini kismotorgyárat alapul véve tervezte meg a homlokzat legerősebben érvényesülő középrészét. A fő- és mellékbejáratot az ókori Kelet építőművészete ihlette. Nemcsak az archív felvételekből, hanem a Vas utcai iskolából is következtethetünk például arra, milyen szép lehetett egykor a szintén Lajta nevéhez kötődő, gyógyíthatatlan betegeket befogadó Pesti Chevra Kadisa Szeretetház (ma az Amerikai úti Országos Idegtudományi Intézet) enteriőrje, amelyet a magyar és közép-európai népek hímzésvilágának növényi és geometrikus ornamentikája díszített: a folyosókon kalotaszegi és keresztöltéses varrottasok élettel teli világa fogadta a látogatót. (A jelenlegi felújítás a kíméletlen átfestéseknek köszönhetően csak nyomokban tudja visszaállítani az egykori gazdagság néhány részletét.) Pusztul a Salgótarjáni úti ötvenhektáros zsidó temető is, amelynek a szertartási termet is magában foglaló erődítményszerű főbejáratát szintén Lajta tervezte. A kupola beszakadt, már csak a körítőfalak állnak.
Számos ötlete maradt papíron: tervezett Nemzeti Színházat a Múzeum körútra, közkönyvtárat a Kálvin térre, zsinagógát a Krisztina körúti – nemrég bezárt – postapalota telkére. A budai zsinagóga, amely Novák Ede és Hámor István munkája, végül a Bocskai úton épült föl, szembetűnően magán viselve Lajta korábbi elképzelésének nyomait. A mára a TIT kezébe került egykori templom tervezői – akár számos későbbi építész – ismeretlenül is példaképüknek tekintették.
Ahogy a virtuális kiállítás gazdája, Csáki Tamás mondja, Lajta számos stílus előfutára volt. A Parisiana az art deco, a Szervita téri fehér Rózsavölgyi-ház a modernista avantgárd, a Népszínház utcai Harsányi-sarokház az expresszionizmus felé mutat.
A kiállításhoz épületbejárások is kapcsolódnak, az érdeklődők szakemberek segítségével követhetik nyomon a Lajta tervezte házak szomorú metamorfózisát.

A szerkesztő ajánlja

B. Kovács Gergely

Petike fülfolyása és állandó pittyegésterror a vonatokon

A csend manapság luxuscikk, de a MÁV tájékoztatása szerint 2019-től itthon is üzembe helyezik a csendes kocsikat.