Japánok ápolják a magyar kultúrát

Jó eredményeket érnek el a tanulási és magatartási gondokkal küszködő gyermekekkel is

2009. június 1., hétfő 00:00

Zenei tehetségnek bizonyult az a 14 éves tapolcai fiú, akit magatartási problémák miatt írattak be a japánok által alapított keszthelyi Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskolába. A Kodály-módszert is alkalmazó intézmény közben épületének egy részét szállodaként működteti, hogy pótolja a kieső állami támogatást.
Zoltánt azért vette ki édesanyja a helyi tapolcai iskolából, mert fia ötödikben megbukott magyar nyelvből. A gyereket, akit osztálytársai rendszeresen bántalmaztak, és akinek idővel a tanulási problémák mellett magatartási problémái is kialakultak, azonban hiába járatták pszichológushoz és vitték más iskolákba. Változás csak akkor következett be, amikor bekerült abba a japánok által létrehozott alapítványi iskolába, ahol a Kodály-módszerre alapozva speciális személyiség- és gyermekközpontú, értékmegőrző oktatás folyik. A keszthelyi japán–magyar Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskolában minden diák tanul valamilyen hangszeren. Zoltán rájött, hogy talán ő is sikeres lehet valamiben. Hangszerként a furulyát választotta, és három hónap múlva már az intézménybe látogató japán delegációnak egyedül eljátszotta Beethoven Örömódáját. Meglepő zenei fejlődésével párhuzamosan kiderült, hogy a fizikához is jó érzéke van. Két hónapja pedig elkezdett klarinéton is játszani. Anyja szerint a gyerek, akit korábban nem lehetett rávenni a tanulásra, ma már naponta két-három órát is gyakorol önszorgalomból. Elképzelhető, hogy a későbbiekben művészeti felsőbb intézményben folytassa a tanulmányait.
Vannak olyan diákok, akikről Zoltánhoz hasonlóan kiderül, hogy kifejezetten tehetségesek, az iskolának azonban nem a zenei talentumok felkutatása az elsődleges célja – mondta el lapunknak Maróczné Komáromi Gyöngyi, az intézmény igazgatója. Mint kifejtette, a művészeti nevelés kiváló lehetőség azonban a gyerekek egyéni képességeinek kibontakoztatására. Az oktatás részeként fontos feladatunknak tekintjük az ősi magyar kultúra értékeinek megőrzését, de azt is, hogy a gyerekek megismerkedjenek a felkelő nap országának hagyományaival és nyelvével – teszi hozzá az igazgató.
Annak ellenére, hogy az iskolának rendkívül jók a továbbtanulási statisztikái, jelenleg a nyolcvan férőhelyes nyolcosztályos iskolába mindössze 40 diák jár. Komáromi Gyöngyi szerint ennek több oka van. Egyrészt Keszthely olyan kisváros, ahol nagyon kevés gyermek születik, ráadásul a hagyományostól eltérő alternatív képzési formákkal szemben gyakran bizalmatlanok a szülők. A másik, jelentősebb probléma: kevés család engedheti meg magának, hogy fizessen gyermeke képzéséért, miközben tavalyhoz képest jelentősen csökkent az egy főre jutó normatív állami támogatás – magyarázta Komáromi Gyöngyi. A rendelkezésre álló forrásokat úgy igyekeznek bővíteni, hogy az iskola épületének egy részében szobákat adnak ki. Az intézmény létrehozását Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezte, majd alapította 1997-ben, japán tanárok és művészek adományaiból. A keszthelyi intézményt azért hozták létre, hogy iskolai gyakorlatba is átültessék a helyi Életfa óvodában látott tanítási módszereket. Akkoriban a japán pedagógusok nagy érdeklődéssel figyelték és tanulmányozták a magyar óvodapedagógiát. Saját nemzeti kultúrájukat akarják megőrizni azzal is, hogy a népzenei alapok, a Kodály-módszer felé fordultak – mesélte az igazgatónő. Okuma Nobuko és férje, Okuma Tsuneo Tokióban Kodályról elnevezett zeneiskolát tart fenn. Az intézményben működik a Machida Kodály Gyermekkórus, amelynek vezetője Okuma Nobuko, aki 2008-ban munkásságáért nemzetközi Kodály-díjat kapott.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.