Jelzőkutya epilepsziásoknak

Négy beteg vehet részt a Nyugat-Európában már bevált, ingyenes programban

2008. május 3., szombat 00:00

Első ízben juthatnak segítő kutyákhoz az epilepsziások Magyarországon, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Nyugat-Európában bevált módszertől még idegenkednek a betegek és orvosaik. Néhány évvel ezelőtt a mozgássérült-segítő kutyákat fogadták hasonló ellenérzésekkel, mára viszont igencsak hosszúra nyúlt a várakozók listája.
Rohamjelző kutyák segítik rövidesen a hazai epilepsziás betegeket, a Kutyával az Emberért Alapítvány (KEA) és a Pacsi Alapítvány ingyenes programjában kezdetben négyen vehetnek részt – tájékoztatta lapunkat Gácsi Márta etológus, a KEA programvezetője. Elmondta, az epilepsziaroham-jelző kutyák tesztelés után már héthetes koruktól kezdve gazdájuk szoros közelségében élnek, mindig mindenhová elkísérik. A kiképzők a kutya rendszeres oktatása mellett a családot is megtanítják arra, hogyan kell viselkedniük vele. Németországi tapasztalatok szerint erre a célra azok a kölykök a legalkalmasabbak, amelyek nagyon érzékenyek és túlságosan kötődnek a gazdájukhoz. Ezen tulajdonságok teszik alkalmassá őket arra, hogy az ember minden rezdülését, így roszszullétét is észrevegyék. Azt, hogy vajon szaglásuknak vagy fejlett viselkedésolvasásuknak köszönhetően ismerik fel a roham közeledtét, még nem tudni – fűzte hozzá Gácsi Márta. Az így kiképzett kutya viszonylag hamar megtanulja, hogy nem mehet el a gazdája mellől, ha az rosszul van, ehelyett elébe áll, és nem engedi mozdulni, azaz megvédi attól, hogy bajba kerüljön.
Magyarországon még mindig a háttérbe bújnak, és leírják magukat a betegek, sérültek, sokukban fel sem vetődik, hogy egy ilyen segítőtárs megkönnyíthetné az életüket. Ráadásul az epilepsziásokat sokan még mindig lenézik. Gyakori, hogy nem mernek munkát vállalni, ha mégis, titkolják a betegségüket. Mindezek és a rohamtól való félelem miatt egyre kevésbé mernek kezdeményezni, megszakadnak a kapcsolataik, és egyre inkább elszigetelődnek. Az állat jelenléte viszont nemcsak biztonságot nyújt nekik, hanem oldja a magányukat, nyitottabbá teszi, mozgásra, társas kapcsolatokra ösztönzi őket.
Magyarországon kb. 60-80 ezer epilepsziás él, a rohamjelző kutyák azoknak lehetnek igazán hasznosak, akiknek a gyógyszeres kezelés ellenére viszonylag gyakran van rohamuk. Míg azonban külföldön igen nagyra becsülik a speciálisan kiképzett ebeket, nálunk még erősen idegenkednek tőlük, tán azért is, mert egy ilyen kutyával vállalniuk kellene a betegségüket. Orvosok, érintettek érvként gyakran azt hozzák fel, nem tudni, hogyan reagál az állat, ha gazdája tehetetlenül fekszik mellette. Azonban ezekből a kutyákból hiányzik az ember elleni agresszió, a kiképzéskor rohamot imitálnak, és megtanulják, hogyan kell viselkedniük ilyen helyzetben.
Hasonlóak voltak az első reakciók akkor is, amikor néhány évvel ezelőtt elkezdték a mozgássérült-segítő kutyák kiképzését – emlékeztetett Gácsi Márta. Jó néhány hónapnak kellett eltelnie addig, amíg a sérültek elfogadták az állatok segítségét, és rájöttek arra, mennyivel
könnyebb lehet az életük velük. Mostanra több hónapos várakozási listák alakultak ki.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.