Kleopátra-küldetés

Magyar szakemberek kutatnak az ókori Egyiptom kincsei után

György Zsombor

György Zsombor

2009. június 30., kedd 00:00

Továbbra is lelkesedéssel kutatják Egyiptomban a legendás királynő sírját, s ugyan adtak már hírt szenzációs leletekről, a pezsgőbontás korai. Tavasszal egy magyar kutatócsoport
is talajradaros vizsgálatokat végzett többek között a Királyok völgyében, s már készülnek
a következő expedícióra. Vanek Zsuzsanna és csapata elsősorban a Nílus-delta térségében
menti a történelmi leleteket.
A hódító
A kutatók és az antik kor rajongói számára az egyik legnagyobb talány, milyen teremtés is volt valójában Kleopátra (Kr. e. 69. január – Kr. e. 30. augusztus 12.), hogyan élt, s miként fejezte be pontosan életét. Nem volt olyan kor, amelyben valamilyen módon ne örökítették volna meg őt. De valóban olyan csodálatos jelenség volt, mint amilyennek az utókor feljegyezte? Plutarkhosz görög történetíró szerint „külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. […] És ezzel nem csak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő.” Kleopátra, a Ptolemaiosz-dinasztia utolsó uralkodója 18 évesen került hatalomra, gyermeket szült Julius Caesartól, majd utóbbi meggyilkolását követően Marcus Antoniushoz ment feleségül. Caesar örököse, Octavianus, a későbbi Augustus császár Egyiptom ellen fordult, s ez megpecsételte sorsukat. A hajóhadak Kr. e. 31-ben csaptak össze, a római hajóhadak Actiumnál megsemmisítő vereséget mértek Antoniusékra. Miután a menekülő hadvezér öngyilkos lett, a feljegyzések szerint Kleopátra is önkezével vetett véget életének.

Szenzációsnak vélt felfedezésről számolt be tavasszal egy dominikai–egyiptomi kutatócsoport: azt állította, hogy Alexandriától mintegy hatvan kilométerre megtalálta Kleopátra sírját. A csoportot vezető Kathleen Martinez megálmodta, hogy az egyiptomi királynő maradványai Taposiris Magnában vannak eltemetve, s bár elképzelését semmilyen kutatás nem támasztotta alá, sosem lehet tudni alapon megkapta a helyi hatóságok támogatását. Elvégre ők sem akartak lemaradni az esetleges csodáról. Vanek Zsuzsanna magyar egyiptológus évek óta visszajár ásatni a helyszínre, ő a kezdetektől fogva szkeptikusan figyeli a dominikai történész tevékenységét. Taposiris Magna – meséli a szakember – Kleopátra királynő és szerelme, Antonius korában, a Krisztus előtti első században működő templom volt, ahol rendszeresen zarándokok is tartózkodtak, vagyis aligha képzelhető el, hogy az előkelő szerelmespárt titokban el lehetett volna itt temetni. A magyar kutató sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a sír valahol Alexandriában lehet. Csakhogy a város mára sűrűn beépült, a nagy lakóházak alatt pedig mégsem lehet csak úgy ásatásokat kezdeni.
A magyar csapat Taposiris Magnában különleges eszközzel, úgynevezett georadarral (talajradarral) végzett kutatásokat. A kiskocsira rögzített szerkezet előnye, hogy „lelát” mintegy öt méterig a föld mélyébe, a kijelzőjén mutatott hullámok görbületéből pedig a szakemberek következtetni tudnak, mi is rejtőzhet a lábuk alatt. Így bukkantak például két üregre, amely törmelékkel volt teleszórva. Miután a nyolc méter mély vermeket kitisztították, hatalmas téglákból kirakott, ciszternaszerű építmény maradványai kerültek elő. Az aknában felleltek két csontvázat, arra azonban semmi sem utal, hogy bárkit is eltemettek volna ide; Vanek Zsuzsanna szerint sokkal valószínűbb, hogy a két embert – feltehetően Ozirisz-papok voltak – bedobták a kútba.
A csoport a tíznapos expedíciót követően hazatért, de már tervezik, hogy a nyár második felében ismét utaznak. Pénzből azonban most sincs elég.
Vanek Zsuzsanna korábban az ELTE-n tanított egyiptológiát, volt olyan félév, amikor három szemináriumot vezetett ugyanabban a témában, annyi diákot érdekeltek előadásai. 1995-ben aztán az egyetem is belekerült a Bokros-csomagba, s nem hosszabbították meg a szakember szerződését. Három diplomával, doktori fokozattal az utcára került, nagy nehezen tudott csak újra munkát találni. Álmait azonban nem adta fel, ettől kezdve, mondhatni, szabadúszó egyiptológusként dolgozik, lelkesedésből kutat, főállásban pedig a Budapesti Természetbarát Sportszövetség főtitkára. A keleti világgal már egészen fiatalon elkötelezte magát, mégis 32 éves koráig kellett várnia, míg először eljuthatott álmai országába, Egyiptomba. Később bőven bepótolta a lemaradást, elegendő pénz híján azonban előfordult, hogy kisbusszal tették meg az utat Szerbián, Bulgárián, Törökországon, Szírián, Jordánián keresztül Kairóig. Az ezredforduló előtt másfél évet töltött kint, majd 2002-ben társaival megalapította a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetemet. A terepmunkát nagyon fontosnak tartja, hiszen helyi tapasztalat nélkül lehetetlen megérteni a keleti világot. Már csak ezért is hihetetlen, hogy akár úgy is egyiptológus lehet valakiből, hogy soha nem járt valódi ásatáson. Nemcsak tényeket, szemléletmódot is tanítani kell, vallja.
Bár Vanek Zsuzsanna „kedvence” Felső-Egyiptom, főként Lukszor térsége, kollégáival az elmúlt két évben a Nílus-delta vidékén folytatott feltárásokat, Taposiris Magna mellett, az Alexandriától szintén körülbelül hatvan kilométerre, de a másik irányban fekvő Kom Trugában. Azt meséli, erre nem járnak turisták, a helyiek is sokkal bizalmatlanabbak, gyanakvóbbak, mint a délebbi területeken. Szerencsés tehát egyiptomi kísérővel közlekedni, s rögvest mindenkivel tisztázni, hogy ők nem amerikaiak, hanem magyarok. Ez általában pozitív fogadtatásra talál, egy taxis nem is engedte kifizetni a fuvart, annyira tiszteli Puskást. Előfordult, hogy a kisbusz engedélyeiért tízezer dollárt akartak kérni, jó kapcsolatokkal meg némi arabtudással azonban a töredékére lehetett alkudni az árat. Vanek Zsuzsanna hozzászokott már mindehhez, a forgatag és a hőség sem zavarja, otthon érzi magát Egyiptomban. Megtanulta, mennyire fontosak a gesztusok, néhány jó szó, apró ajándék, s az egyiptomiak hálája nem marad el.
A csoport két napig a Királyok völgyében is dolgozott, ahol szintén több talajradaros mérést végeztek, magyar kutatótársaságként elsőként. Vizsgálódtak III. Ramszesz, Tutanhamon és III. Thotmesz sírjának közelében, valamint a nyugati völgyben Ai fáraó sírja mellett. Több pontot is találtak, ahol régészeti objektumokat rejthet a föld, munka lesz még itt is bőven.
A júliusra tervezett újabb út Kom Trugába vezet majd, immár harmadszor. A terület az ókori Líbiába vezető kereskedelmi úton fekszik, ahol rómaiak állomásoztak. Feltártak már itt többek között egy korabeli kocsmát, amelyet tanácskozóhellyel építettek egybe feltehetően az első században. Előkerült több tányér, pohár, egy amforákból kirakott vízelvezető, sőt egy kisebb kincs is: cserépedény 69 darab érmével. A települést többször rázta meg földrengés, a Nílus is elmosta, ezért a házakat olyan agyagtéglákra kezdték építeni, amelyek beszívták a vizet. A maradványok szerint jelentős gazdasági központ épült ki a területen, ahol gabonatermelésen kívül olajbogyó-termesztéssel, olívaolaj-előállítással és borkészítéssel is foglalkoztak. Az ásatást a kincsvadászok is megtalálták: a régészeknek legutóbb szembesülniük kellett azzal, hogy néhány helyi lakos barbár pusztítást végzett a feltárás egy részén, abban bízva, talál valamit a romok között. A szakemberek remélik, a következő expedíció során nem érik őket hasonló meglepetések.

A szerkesztő ajánlja

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.