Környezetszennyező a tűzijáték

Veszélyes gázok és mérgező nehézfémek kerülnek a levegőbe · Senki nem méri közvetlenül a káros hatást

Haraszti Gyula, Bodacz Balázs

2005. augusztus 24., szerda 01:00

Rövid időre jelentősen megemelkedett a hét végi fővárosi tűzijáték hatására a levegő nitrogén-oxid-tartalma, és nőtt a szén-monoxid mennyisége is a város felett, de a mért értékek nem érték el az egészségügyi határt. Külföldi kutatások bebizonyították: a nagyszabású tűzijátékok sokszor komoly környezetszennyezéssel járnak, és azt sem tudni pontosan, milyen mérgek kerülnek a levegőbe. Kiderült az is, hogy nem mindig vizsgálják meg a hazánkba érkező pirotechnikai eszközök összetételét.
Rövid időre jelentősen megemelkedett a budapesti tűzijáték hatására a főváros levegőjének nitrogén-oxid-tartalma, és nőtt a szén-monoxid mennyisége is a város felett, de a mért értékek nem érték el az egészségügyi határt – tájékoztatta lapunkat Bibók Zsuzsa. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a tűzijáték és a magánpetárdázások hatásait közvetlenül nem ellenőrzik, de a monitoringállomások által mért adatok egy központi adatbázisba kerülnek, ahol a hatóság vizsgálhatja a levegőt ért hatásokat. Nem mérik azonban a robbanószerek színezésére szolgáló fémeket a levegőben, de Bibók Zsuzsa szerint ezek mennyisége elenyésző. A levegő nehézfémtartalmát alkalmanként a szálló és leülepedő porból mérik a szakemberek, ha jelentős mennyiség kerülne ezekből a levegőbe, az a későbbiekben is kimutatható lenne a hatóságok számára – közölte.
– Az állomásokon lehet, hogy nem mértek határértéket meghaladó levegőszennyezést, de például a Gellért-hegyen nincs levegőszenynyezettséget mérő eszköz – hívta fel a figyelmet a mérések hiányosságaira Lenkei Péter. A Levegő Munkacsoport munkatársa szerint nem elhanyagolható a petárdázások szennyezése. – A tűzijátékok által a levegőbe kibocsátott anyagok viszonylag magasan, 150-200 méteren jelennek meg, ahol olyan mértékben szétoszlanak, hogy nem kell nagyobb egészségkárosító hatással számolni, de a petárdák által okozott környezetszennyezés következményekkel járhat – tette hozzá.
Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA szerint például a petárdák nemcsak a zajuk, hanem a levegőt szennyező füstjük káros vegyianyag-tartalma miatt is ártalmasak az emberi egészségre – derül ki a zöldek petardastop.hu című honlapján közölt szakvéleményekből. A hagyományos petárdák – a burkolóanyagaikat nem számítva – 75 százalékban tartalmaznak kálium-nitrátot, tizenöt százalékban szenet és tíz százalékban ként. A petárda robbanásakor rendkívül irritáló hatású légszennyező gáz, kén-dioxid keletkezik.
Hasonló eredményekre jutott egy indiai vizsgálat is. E szerint az egyes vallási ünnepekkor eldurrogtatott petárdák hatására oly mértékben romlik a levegő minősége, hogy kimutathatóan megnő az asztmás rohamok száma. A szenynyezés különösen jelentős, ha zárt térben vagy szűk utcában használnak sok petárdát.
Az amerikai tanulmány rávilágított: a puskaporon túl gyakran több olyan adalékanyagot is tartalmaznak, amelyek egészségi és környezeti hatása nem ismert. A tűzijátékok színét gyakran nehézfém-vegyületek adják: a stroncium vagy a lítium adja a piros színt, a réz a kéket, a magnézium, a titán vagy az alumínium a fehéret, a konyhasó a sárgát, a bórsav vagy a radioaktív bárium a zöldet, a kálium vagy a rubídium a lilát. Egy svédországi felmérés szerint Stockholmban 1996-ban a vízi fesztivál tűzijátéka után az arzén, a higany, a kadmium, az ólom és több más fém levegőbeli koncentrációja a többszörösére emelkedett. Körülbelül száz kemikália található a pirotechnikai eszközökben. A svéd New Teknik folyóirat becslése szerint csak Svédország területén három tonna ólom, 60 tonna króm és több kilogramm nagyon mérgező kadmium került a levegőbe az ezredfordulós tűzijátékok miatt.



Akadozó ellenőrzés. Egy hatályos kormányrendelet értelmében Magyarországon a pirotechnikai eszközöket forgalmazó vállalkozások kötelesek a fel nem használt eszközöket – petárdákat, rakétákat, egyéb hang- és fényeffektust keltő termékeket – térítésmentesen visszavenni, és azok szakszerű feldolgozásáról, illetve megsemmisítéséről gondoskodni. Ugyanez vonatkozik a pirotechnikai eszközök gyártóira is – mondta el lapunknak Fehér Márta, a Belügyminisztérium sajtóreferense. – A hazai piacon a civil felhasználású pirotechnikai eszközök, főleg azok, amelyek a lakosság által is hozzáférhetők, zömmel a Távol-Keletről érkeznek. Ezek feltételezve, hogy legálisan jutnak az országba – a terméket kísérő dokumentáció alapján szigorú ellenőrzésen esnek keresztül, de valós összetételüket tulajdonképpen csak laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani – tudtuk meg a határőrségtől. Erre azonban nem mindig kerül sor. Szerettük volna kideríteni, hogy Magyarországon hány vállalkozás van, amelyek jogosultak a pirotechnikai eszközök megsemmisítésére, de a Belügyminisztériumban sem erről, sem a tevékenységhez megszerzendő jogosítványokról nem tudtak felvilágosítást adni. A tárcától annyit sikerült megtudnunk, hogy a Magyar Bányászati Hivatal rendelkezik a kért információkkal, ahol – szabadságra hivatkozva – egyetlen illetékest sem tudtak megnevezni. Pataki István, az idei augusztus 20-i tűzijáték pirotechnikusa elmondta: az esemény során mindent ellőttek, így nekik nem kellett foglalkozni azzal, hogy a kereskedőnek visszaszállítsák a megmaradt eszközöket.

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Orbán és Soros egy csapatban játszik? „Soros-szervezetet” pénzel a BM

Több millió forint állami pénzt kapott egy menekülteket segítő szervezet, amely tagja a milliárdos civil hálózatának is.

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.