Magyar paradoxon

Miért egészségesebb a bortól a francia, mint mi?

Mészáros József

2010. december 14., kedd 00:00

Időnként csodaszerek rengetik meg a világot. Az emberiség már temérdek találmányról hitte a repülősótól a rádiumos (!) inhalátorig, hogy megszabadítja gyógyíthatatlan nyavalyáitól. Most a rezveratrol járja. Hogy ez mennyire hatásos, arról még folyik a vita. Erről beszélgettünk Mészáros László biokémikussal, a rezveratrolt gyártó egyik hazai cég vezetőjével, illetve arról, miért törvényszerű, hogy itt is elsőkből lettünk utolsók.
Számos vizsgálatot, állatkísérletet végeztek a vörösborban található rezveratrollal, ám humán kísérletekből származó adatok mind ez idáig nem álltak rendelkezésre. Így is slágertermék lett az étrend-kiegészítők piacán. Gyártását elsősorban üzleti megfontolásból kezdték, illetve folytatják most már világszerte. Általa közelebb jutunk az úgynevezett francia paradoxonhoz. A kutatóknak ugyanis rég feltűnt, hogy a borivó népeknek mintha kevéssé ártana a stressz és az elhízás. Egyesek a rezveratrolban látják a jelenség kulcsát, így Mészáros László is.


– Nemrég a Pécsi Tudományegyetem II. Belgyógyászati Klinikájának nefrológiai, azaz vesebetegségekkel foglalkozó centrumában folyt embereken klinikai vizsgálat rezveratrollal. Kecsegtető eredménnyel. Ki kezdeményezte a klinikai tesztet?
– A pécsiek kezdeményezték. Mi csak újra képbe kerültünk, hiszen nyolc évvel ezelőtt Sümegi Balázs professzor hívott fel a pécsi egyetemről: adnánk-e neki rezveratrolt klinikai vizsgálathoz, amelyet a Wittmann István által vezetett diabéteszkutató csoportjuk szándékozik lefolytatni.
– Akkor ez kapóra jött.
– Nagyon is kapóra jött, hiszen szerettünk volna klinikai vizsgálatot végezni. El is kezdtünk egyet – szívvizsgálatot – annak idején a korábbi munkahelyemen, az amerikai Medical College of Georgián. Tőlünk teljesen függetlenül nagyon hasonló eredményeket kaptak a Sümegi-csapatban is. Aztán annak nem lett folytatása, ahogy a mienknek sem Amerikában. Amit akkor vizsgáltunk, az a prekondicionáló hatás volt. A szív prekondicionálása annyit jelent, hogy adott körülmények között a szívvel el lehet viseltetni egy infarktust. Kísérletünkben patkányszíveket használtunk fel, és kiderült, ha előetetjük a patkányokat rezveratrollal, akkor a következmények nem olyan drámaiak, mint azoknál, amelyek nem kaptak az anyagból. Igen ám, de mire odáig jutottunk, hogy közölhettük volna az eredményeinket, addigra máshol a világban ugyanezt megcsinálta két-három laboratórium.
– És ez baj?
– Gondolom, Sümegiék is ezért fejezték be. Már nem volt benne újdonság, sajnos lassúak voltunk. Létrejött egy másik vizsgálati vonal is a rezveratrollal kapcsolatban a Sinclair-csoportnál. Ez a Harvardon működik, biokémikusokból áll, David Sinclair viszonylag fiatal kutató. Azt találták, hogy két fontos gént is lehet aktiválni rezveratrollal. Az egyikről már régóta gyanították, hogy köze lehet ahhoz, ki milyen sokáig és mennyire egészségesen él. Megfigyelték, hogy ha ezt a gént aktiválják, ugyanazt érik el vele, mint a kalóriarestrikcióval, azaz kalóriamegvonással.
– Vagyis a koplalással?
– Voltaképpen igen. És ezt nagyon szép kísérletsorozatban bizonyította is a Sinclair-csoport. Ebből rögtön sláger lett. Jellemző, hogy amikor elkezdtek foglalkozni ezzel a témával, azonnal jelentkezett náluk egy üzleti befektető, és adott Sinclairnek kétmillió dollárt. Létrehoztak gyorsan egy kis céget, és folytatták a kísérletet. Rá egy évre a Pfizer gyógyszergyár megvette 460 millió dollárért ezt a kis céget… Itt van egy kis suskus, mégpedig az, hogy Sinclair elkezdett túlozni a hatékony dózisról. Mert nincs szükség több száz milligrammos dózisra. Sinclairnek viszont nyilvánvalóan érdekében állt, hogy elhitesse a gyógyszergyárral, tovább kell kísérletezni, és találni egy még hatékonyabb rezveratrolt.
– A pécsi klinikai tesztet vezető Brasnyó Pál azt mondta, lesz majd hatékonyabb rezveratrol, amelyet hagyományos gyógyszerkutatással és molekulatervezéses módszerrel kell előállítani.
– Ez szép és jó, de feltehetően fölösleges. Ugyanis a néhány milligrammos dózis is működik, idehaza bőven van borseprő, és abból mázsaszám lehet előállítani olcsó rezveratrolt. Tehát nem feltétlenül kell nekünk belemennünk gyógyszerkutatásba ez ügyben.
– Akkor miért kutatják?
– Egy gyógyszergyárnak, például a Pfizernek nyilván az az érdeke, hogy találjon módosított rezveratrolmolekulát – és feltehetően ilyen irányban kutatnak –, amely mondjuk tízszer lesz hatékonyabb. És az már levédhető. Mert a rezveratrolt ma a világon senki sem tudja levédetni. Ezt a molekulát a természet adta, négy-öt cég is előállítja, köztük a mienk. De ha lenne egy módosított rezveratrol, amelyről kiderülne, hogy hatékonyabb, azt már le lehet védetni. És az borzalmasan nagy üzlet.
– Akkor mi az üzlet a természetesen rendelkezésre álló szer kivonásában?
– Beszéljünk például egy divatos és főleg drágán árusított étrend-kiegészítőről, az indol-karbinolról. Ez azok közé az anyagok közé tartozik, amelyeket több száz éve fogyasztunk bizonyos dózisban. Indol-karbinol a savanyú káposztában annyi van, mint égen a csillag. Tekintve, hogy a vecsési átlagember mindennap megeszik cirka húsz deka savanyú káposztát, és semmi baja tőle, állítom, ez megbízható toxikológiai vizsgálattal felérő tapasztalat. Tehát behozhatatlan előnyünk van a hagyományos szintetikus gyógyszerkészítményekkel szemben: többnyire nem kell foglalkozni a toxikológiával, legalábbis nem annyira szigorúan. A gyógyszeripar vagy azt fogja tenni, amit mindig is: megpróbálja kiirtani az étrendkiegészítő-ipart, vagy – újabban ezzel próbálkozik – bekebelezi. Erőből. Legutóbbi amerikai utamon például azt láttam a drogériákban, hogy a nagy kozmetikai cégek kínálatából eltűntek a hagyományos termékeik. Csak és kizárólag természetes hatóanyagú, ilyen-olyan növényi kivonatokat láttam. Ami itthon kapható ugyanettől a cégtől, azt Amerikában már nem lehet megvásárolni. A kozmetikumipar ráugrott a természetközeliségre, és valószínűleg ezt fogja tenni rövidesen a gyógyszeripar is.
– Az immunrendszerre vagy a daganatos betegségekre is van valamilyen hatással a rezveratrol? Vizsgálták már?
– Azt hiszem, ez az immunerősítéses ügy tévhit.
– Pedig sokan az immunrendszerrel hozzák összefüggésbe a magyarokat tizedelő rákbetegséget is.
– Ezzel pedig nem szabad összefüggésbe hozni. Nem igaz. Nyilvánvalóan a nagyon-nagyon szennyezett levegő, a kifejezetten ártalmas élelmiszerek és a már tipikus magyar betegségnek is nevezhető stresszhajlam körül kell keresgélnünk.
– Ez ellen nem véd a rezveratrol?
– Képes lehet rá. Ami azonban engem igazán lelkesít a pécsi vizsgálatban, az az, hogy a szer nem egyszerű gyökfogó: viszonylag kevés rezveratrolmolekula nagyon-nagyon sok szabad gyököt tud eltüntetni. Tehát nagy valószínűséggel az történik, hogy egy szabad gyök elleni védekezőrendszert aktivál.
– Mi is az a szabad gyök?
– Szabad gyökök a párosítatlan elektronnal rendelkező molekulák. Ami minket izgat, azok az oxigén-szabadgyökök. Bizonyos szempontból persze szükség van rájuk. Teszem azt a májban a méregtelenítési folyamatok során sok ilyen keletkezik, éppen azért, mert a máj nincs felkészülve a vadidegen, ismeretlen anyagok méregtelenítésére. Ezért az evolúció kidolgozott egy módszert: ha szabad gyökkel bombázzuk, biztos, hogy minden molekulát le lehet bontani, tönkre lehet tenni. Igen ám, de a saját rendszerünket is bombázzuk vele, és ez megint környezeti terhelés. Mert a máj mindenre, ami idegen anyag, úgy fog reagálni, hogy több-kevesebb szabad gyököt gyárt. Tehát bizonyos élettani folyamatokhoz kellenek ugyan ezek a szabad gyökök, de egyúttal ezek jelenthetik a legnagyobb veszélyt is. Adott kóros esetekben is előjön ez a probléma, olyannyira, hogy vannak elképzelések, miszerint például az érelmeszesedés is így kezdődik: egy kulcsenzim elkezd hibásan működni, és ahelyett, hogy nitrogén-monoxidot gyártana, ami az erek relaxációját indítja be, nitrogén-peroxi-nitrilt gyárt, ami ártalmas szabad gyök. Normális esetben persze könnyen védekezünk a szabad gyökök ellen.
– Akkor mi a baj?
– Feltehetően százezer évvel ezelőtt ez elég volt, de ma már nem elég. És szerintem ez lesz a rezveratrol egyik legfőbb jótékony hatása: fokozza a szabad gyökök elleni védekezésünk hatékonyságát. Ehhez azonban pénz kell, hogy ezt kutathassuk tovább, például a pécsiekkel.
– Túl szép volna: az ember egyszer csak talál egy anyagot, amely szinte mindenre megoldás, ha sarkítani akarok, a tengeribetegségtől a tüdőrákig.
– Igen, ez gyanúsan hangzik, és nyilván nincs mindenre alkalmazható csodaszer. Ám egyre többet beszélünk arról, hogy van egy betegségcsoport, az, amelytől igazán szenvedünk manapság, úgy hívjuk: degeneratív betegségek. Idetartozik a rák, az érelmeszesedés és annak fatális következménye, az infarktus, illetve a gyulladásos porcleépülés, az időskori cukorbetegség stb. Persze az érelmeszesedés kezdete és az infarktus bekövetkezése között eltelik tíz-tizenöt év. Metabolikus szindrómáról pedig akkor beszélünk, amikor egyszerre több paraméter kezd romlani. Például a cukorszint megemelkedik, inzulinrezisztencia alakul ki, ezzel párhuzamosan magas lesz a trigliceridszint, az LDL-koleszterinszint szintén megugrik, megjelenik a magas vérnyomás. Mind egy kupacban. Ebből is következik, hogy ezek valahogy összefüggenek egymással. Van egy pont, ahol látható az összefüggés: a szabad gyököknél. A rákról pedig már régóta gyanítjuk, hogy a szabad gyökök szerepet játszanak a kialakulásában. Tehát ha igaz, hogy ezek mögött a szabad gyököket kell keresnünk, akkor igenis elképzelhető, hogy találunk olyan szert, amely ezt a csúcsmechanizmust, mármint a szabad gyökök elleni védekezést javítja.
– A bor seprője tele van rezveratrollal. Borivó nemzet vagyunk, a franciák is azok. Ők miért nem csinálják?
– Sajnos már elkezdték.
– Akkor majd veszik tőlük a magyar emberek jó drágán.
– Valamiért mindig ez van. Állíthatom, hogy mi voltunk a legelsők, ma már tudom, hogy van egy nagyon jó német gyártó, aki meg fog verni bennünket. Elkezdte egy francia, van egy amerikai és két kínai gyártó. Ha valaki jó minőségű kivonatot akar előállítani, meg is tudja tenni.
– Mi kell hozzá?
– Szándék és pénz. Eleinte ingyen kaptuk a seprőt, csak a szállításért kellett fizetni. Kiderült, hogy elsőrendű problémánk a gyártással kapcsolatban az, hogy sajnos a seprő begombásodik. Szárítóüzem kell ahhoz, hogy ellenőrzött körülmények közt lehessen tartani a seprőt. Közel a forráshoz. Most már nem kapunk ingyenseprőt, mert olyan adminisztrációs terhe van az egésznek, hogy őrület. Pedig nagyjából nyolc éve, amikor kijöttünk a rezveratrolunkkal, tudtommal nem volt másnak ilyen terméke, csak nekünk. Az egész világon.
– Miért maradt így le a cég?
– Hatalmas kihívás nálunk üzletbe belevágni. Segítséget nem kap az ember, a hatóságok ott rúgnak belé, ahol tudnak. És nem feltétlenül rosszindulatból, hanem tudatlanságból is.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.