Mi az a „neonépdal”? - Magyar Nemzet

Mi az a „neonépdal”?

DJ Bootsie a magyar folk és az elektronikus zene ötvözéséről

2010. november 5., péntek 00:00

Lemezlovas létére rengeteg hangszerrel operál, miközben a népdalok világa sem áll messze tőle. A Dj Bootsie néven zenélő Solymosi Vilmos év végi koncertjén rendhagyó dologra készül; az eddig számítógéppel megszólaltatott hangzásvilágot próbálja meg átültetni akusztikus közegbe. Ma este kilenckor a hiphop japán zen mestere, Dj Krush előtt az A38 hajón lép fel.
A helyszínelő lemezlovas. Solymosi Vilmos hivatalosan 1995 óta zenél Dj Bootsie néven. Egy évvel később DmC-t, azaz a technikai Dj-versenyt nyert, amely után a lemezlovas-világbajnokságra is kijutott. Jelenleg tagja a Zagar zenekarnak. Hat éve jelent meg első lemeze The Silent Partner, tavaly pedig a második Holidays in the Shade címmel. Két számát is felhasználták a CSI Helyszínelők sorozatban, és számos neves válogatáslemezen megtalálhatók szerzeményei. Ma este DJ Krush előtt egy videoművész VJ Kemuri képeire komponál zenét, november 13-án a Szikra moziban, december 27-én pedig a Trafóban lehet hallani.

A zenei szakmának egyre többet kell szembesülnie az ingyenes internetes letöltésekkel. Hogyan viszonyul ehhez?
– Úgy gondolom, ezt már nem lehet kordában tartani. Nekem is minden számom fent van a világhálón. Ez így van minden kicsit ismertebb szerző munkáival. Ennek egyébként nem örülök. Megoldás lehetne ugyanakkor, ha az internet- szolgáltatóknak – akik hozzáférését biztosítanak a letöltéshez – egyfajta átalányt kellene fizetniük a szerzői jogvédőknek, hogy onnan visszaosztva az alkotók forráshoz jussanak a számaik után. Ez egy lépés lehetne, hogy a szolgáltatókat – mint mondjuk a tervezett bankadó esetén – megadóztassák. Így azoknak kellene fizetniük, akik ezt előidézték, és most a legtöbbet profitálják belőle. Nyúljanak ők is a zsebükbe.
– Ennyire nehéz lett a helyzet a letöltések tömeges elterjedésével?
– Ez az iparág sajnos jelenleg kallódik. 2004-ben jelent meg az első albumom, akkor még tudtunk videoklipet készíteni normális öszszegért. Most már szó nincs ilyenről. Annak ellenére, hogy a tehetős angol BBE kiadónál jelent meg a második lemezem, közölték, nem lesz pénzük például egy új klip forgatására.
– Mindezek ellenére milyen tervei vannak, amiket magyar lemezlovasként meg tud valósítani?
– Ennek a műfajnak, amiben tevékenykedem, a gyökerei Amerikába vezetnek. Mivel második lemezem, a Holiday in the Shade negyven országban jelent meg, így ez talán biztosíték lehet arra, hogy egyszer eljutok ezekbe az országokba.
– Gyakran jár külföldre játszani?
– A zenekarommal voltak kisebb turnéink Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, tavaly Szlovákiában, Csehországban és Németországban. Ha van valami identitása a zenédnek, a sajátos magyar hangulatvilágot sikerül ötvöznöd az elektronikus zenével, akkor esélyed lehet a külföldi karrierre is.
– Ha jól tudom, év végén valami rendkívüli dologra készül…
– Igen, valóban. December 27-én, nyolc másik zenésszel lesz a nagy koncertem a Trafóban, ahol a számaimat akusztikus hangszerekkel szólaltatjuk meg.
– Első hallásra kicsit furcsának tűnik az elektronikus zene akusztikus közegbe helyezése. Hogyan képzeljük el mindezt? Miben lesz ez más?
– Hozzám igen közel áll az akusztikus hangzásvilág, sok számomban használok hagyományos hangszereket modern elektronikus hangokkal kombinálva. Ennek ellenére a dalok nagy részét újra kellett hangszerelni, mert élőben más szempontok érvényesülnek. Tizennégy dalt választottam ki, amelyeket nyolc zenésszel játszunk, és reményeim szerint az akusztikus hangszerek átveszik azokat a funkciókat, amelyeket eddig gépekkel, szoftverekkel csináltam.
– A számaiban itt-ott felfedezhető a magyar népzenének egy-egy eleme. Mennyire lehet a folklórt ötvözni az elektronikus zenével?
– Amikor 2001-ben, egy színházi darabhoz elkészítettem az első ilyen jellegű számom, csupán stílusgyakorlatnak indult. Aztán beleástam magam a népzenébe. Azóta folyamatosan előveszek ilyen motívumokat, a legújabb albumon is van három ilyen darab. Nem akarok ugyanakkor amolyan „csikós” lemezlovas lenni, viszont a folk igen képlékeny, és jól működik az urbánus modern zenei ütemvilággal. Arról nem is beszélve, hogy nekem személy szerint nagyon tetszik. Nemrég hallottam, hogy az ilyen jellegű számaimat „neonépdaloknak” is nevezik. Úgy gondolom, ez a jövőre nézve egy olyan definíció is lehet, amibe bőven lehet még mit beleadni.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.