Összeomlást hozhat egy kiberháború

2011. február 1., kedd 00:00

Egy kibertámadás önmagában még nem lehet végzetes kimenetelű, ám egy többfrontos, összehangolt művelet – főleg kihasználva valamilyen természeti csapást – már globális méretű katasztrófát idézhet elő – állítja egy napokban készült OECD-tanulmány. Az elemzés szerint a minden jel szerint izraeliek által fejlesztett iráni atomlétesítmények rendszereit megtámadó Stuxnet vírus jól mutatja, hogy a kibertér egyre inkább militarizálódik.
Irán beengedte a Google-t. Teherán beengedi az iszlám köztársaság területére a Google Chrome elnevezésű internetes böngészőprogramját, valamint a cég Google Föld nevű műholdas világtérképét, illetve Picasa nevű, fényképek kezelését és internetes publikálását elősegítő alkalmazását – közölte néhány napja maga az amerikai vállalat. A bejelentés azért tűnik meglepőnek, mert a 2009. június 12-i elnökválasztás óta az iráni hatalom még szigorúbban ellenőrzi az országban működő ellenzéki internetfelhasználókat, és még keményebb eszközökkel próbálja gátolni a világháló szabad használatát. A Google bejelentése ugyanakkor leszögezi, a nyitás feltétele volt, hogy a kérdéses alkalmazásokhoz, programokhoz az iráni kormányhivatalokban ne tudjanak hozzáférni, kormányzati gépekre ne lehessen azokat letölteni. Az 1998-ban alapított, internetes keresőprogramjáról ismertté vált, mára az egyik legnagyobb bevételt produkáló internetes vállalatnak számító Google közölte, az egyik legkevésbé feltörhetőnek számító elektronikus levelezőszolgáltatásuk, az óriási tárhelyet kínáló Gmail továbbra is tiltólistán marad Iránban. Ugyanakkor bejelentették, engedélyezett programjaikat – a könnyebb használhatóság végett – Iránban farszi nyelven is elérhetővé tették. (B. R.)

A kiberhadviselés minden jövőbeli háború elemi része lesz, ugyanakkor katonai sikert csak számítógépes rendszerekkel egyelőre még nem lehet elérni – állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap kiadott, A jövőbeli globális sokkhatások című tanulmánya. A 121 oldalas elemzés szerint – amelyet két brit kutató, a London School of Economics professzora, Peter Sommer és az oxfordi internetes intézet munkatársa, Ian Brown készített – egy egycsatornás kibertámadás még nem tudná megrengetni az emberiséget, ám egy többfrontos, jól előkészített, több rendszert és honlapok ezreit megtámadó, összehangolt csapás akár globális méretű katasztrófát is okozhat. Különösen akkor, ha egy természeti csapással egy időben történik, vagy a támadók egy ilyen katasztrófát kihasználva indítanak szisztematikus hadműveletet a világhálót használó rendszerek ellen. Kifejezetten jó alkalom például egy komolyabb napkitörés, amely zavarhatja vagy akár tönkre is teheti a kommunikációs műholdakat.
A szerzők ezért felhívják a nemzeti kormányok figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb gondot a különösen nemzetbiztonsági szempontból fontosabb rendszerek védelmére. Egyben felhívják a figyelmet arra, mekkora veszélyek rejlenek abban, hogy a kormányzatok manapság már csak elektronikus adatbázisokat vezetnek, amelyekhez az adathalászatban jártas hackerek hozzáférhetnek, így gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak a hálózatok között. Sommer és Brown ugyanakkor megjegyzik, a globális hatalmi státus egyik alapfeltétele egy olyan speciális osztag létrehozása és működtetése, amely kimondottan a kiberhadviseléssel foglalkozik. Az Egyesült Államok – de Kína vagy akár Oroszország is – már létrehozott ilyen csoportokat, és a NATO is élénken érdeklődik a téma iránt. Moszkva és Peking ráadásul a kiberhadviselésben bizonyos értelemben akár ellensúlyozni is tudja Washington hagyományos katonai fölényét. Az Egyesült Királyság tavaly októberben 650 millió fontnyi pluszforrást irányított át az országos rendszerek informatikai védelmére.
A brit szerzők – az internetes hadviselés alapfogalmait is tisztázva, meghatározva – külön kitérnek arra, hogy a kibertér egyre inkább katonai tereppé válik. Példaként említik az iráni atomlétesítmények számítógépes rendszereit megfertőző Stuxnet vírust, amelyet minden bizonnyal izraeli kérésre – amerikai közreműködéssel – fejlesztettek ki, és az amerikai liberális The New York Times napilap információi szerint bevetése előtt a Negev-sivatagban található izraeli Dimona nukleáris létesítményben próbálták ki.
Brown szerint ugyanakkor hiba csak katonai szempontból megközelíteni a számítógépes hálózatok biztonságát, hiszen nagyon sok nemzetállami szempontból fontos – kommunikációs, energetikai, pénzügyi vagy közlekedési – hálózatot a magánszektor birtokol és üzemeltet.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.