Pályaszállás

A Kincsem parkban senkinek sem a Madonna-koncerttel van baja

Hanthy Kinga

2009. március 24., kedd 00:00

A Madonna-koncert lesz az alkalom arra, hogy végleg kiűzzék a lovakat a Kincsem parkból, és felszabadítsák a területet az ingatlanbefektetőknek? Az augusztus 22-re, a derbi és a Szent István-díj idejére meghirdetett nagyszabású buli újra felszította a lovasok és a pályatulajdonos közötti bizalmatlanságot.
Egy galoppló ötszáz kilós, és egyetlen lábával éri vágta közben földet. Tudja, milyen vékony egy ló bokája? Ha az a láb talajhiba miatt megbicsaklik, oda a ló pályafutása – magyarázza Winkler Márton, az egyik legnagyobb ügetőverseny-istálló tulajdonosa, miért baj, ha koncertet rendeznek a lóversenypályán. A vállalkozó szerint ez is egyik példája annak, hogy a hazai lóversenyzés majd két évtizede szakszerűtlen és felelőtlen kezekben van, a Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. már egymilliárdos éves veszteséggel működik. Az állam bejelentette, jövőre elzárja a pénzcsapot. Erre kényszerítik az uniós szabályok is. Alapos tehát a gyanú, hogy valami készül. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél régóta a privatizáció különféle formáin dolgoznak. Egy kört 2007-ben már futottak, majd az eredmény láttán, furcsa magyarázatokkal körbebástyázva magukat, visszakoztak. A bennfentesek azt suttogják, azon dolgoznak, hogy ezt a belterületi 84 hektárt, amelyet jelenleg Kincsem parknak hívnak, az kapja meg, aki kinézte magának. És akkor a lóversenypálya bezár. E sorozat első lépésének sejtik a Madonna-koncertet.
Széchenyitől Madonnáig? – kérdezik a lovasok. Ez lesz a hazai lóversenyzés pályaíve? Az augusztus 22-re meghirdetett koncertre hetven-nyolcvan ezer embert várnak. Ekkora, városnyi tömeget az életveszélyes Népstadionban nem lehet elhelyezni, magyarázza Cser Bálint, a koncertszervező cég, a Live Nation Hungary Kft. munkatársa. Mint megtudjuk, nem valóságtól elrugaszkodott gondolat a lóversenypályán rendezett koncert – Budapestet megelőzően Ljubljanában is ott lép fel Madonna –, e helyszínek azért különösen alkalmasak, mert nagyok és körbe vannak kerítve. Azt nem tudtuk meg sem Vajtó Lajostól, az NL Kft. ügyvezető igazgatójától, sem Cser Bálinttól, kiben merült fel helyszínként a Kincsem park. A szerződésről sem árult el egyik fél sem részleteket. A lóversenypálya környékén úgy tudják, a vállalat negyvenmilliót kap, és a koncertszervező garanciát vállal arra, hogy eredeti állapotában adja vissza a pályát.
– A vállalatnak ezzel a koncerttel kapcsolatosan kiadása nem lesz – mondja lapunknak Vajtó. – Ha a versenyigazgatóság megadja az engedélyt, azt fogja jelenteni, hogy a pályán ismét minden a legnagyobb rendben van.
Cser szerint is túlzott a lótulajdonosok aggodalma. A koncertet ugyanis nem a pályán, hanem a középső füves területen rendezik, a nézők csak keresztülmennek a pályarészen, amelyet, miként a középső füves részt is, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően letakarnak. Védelem nélkül nem is engedélyezik füves pályán a koncerteket, mert az is kárt okoz, ha csak ráöntik a kólát. A takarást egy-másfél napig tűri a fű, tehát csak az utolsó pillanatban fektetik le. A pályán még felszedik a korlátokat, leszerelik az eredményjelző táblát.
Nem ilyen derűlátóak a lótulajdonosok, akik a Kincsem parkban tartják, tréningeztetik és versenyeztetik lovaikat. Névvel senki sem nyilatkozik, tartanak a lóversenyvállalat vezetőségének retorziójától. Mostanában vonták el valakinek a versenyjogát, mert a cégvezetésnek nem tetsző nyilatkozatot tett. A tulajdonosok azt mondják, semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, mikortól és meddig tart a felfordulás. Pedig bérlők, akik fizetnek, hogy lovaik a Kincsem parkban lehessenek és tréningezhessenek. Most úgy tudják, egy hétig tart majd ez az állapot. Erre a felvetésünkre Vajtó Lajos azt mondta, a boksz- és pályahasználati díj a Kincsem parkban igen jutányos, havi 7800 forint. Akinek nem tetszik a rendszer, mehet máshová.
A vezetés és a lovas társadalom között régóta feszült a viszony. A lótulajdonosok kétségbe vonják Vajtó szakértelmét (pályáztatás nélkül nevezték ki), sőt jó szándékát is. Úgy vélik, azért került a lóversenyzés élére, hogy előkészítse a privatizációt, s ehhez Magyarországon az első lépések közé tartozik a vállalat legyengítése. Vajtó szerint azonban csak szűk körnek érdeke a feszültség fenntartása. Másfél éve is azt hajtogatták, hogy bezár a lovi, hiába bizonygatta, hogy ez nem igaz. És tessék, még mindig él! Az idő tehát őt igazolta. Vita van arról is a lovasok és az igazgató között, hogy sok vagy kevés a versenynap és a futam, ez jelenti ugyanis a bevételt. A kimutatás szerint valóban lényegesen csökkent mindkettő: míg 2002-ben például 77 versenynapon 700 futamot rendeztek, 2007-ben, már Vajtó vezetése alatt, csak 70 napot, 2008-ban 53-at (577 futammal), az idén pedig már csak 49 versenynapot terveznek 500 futammal. Vajtó erre azt mondja, rágalom bármiféle idei számmal előjönni, hiszen Madonna miatt csak két versenynap marad el, de nem is ez a lényeg, hanem hogy az egész éves versenyterv még nincs is kiírva, csupán a következő háromhavi. Azonkívül a vállalatnak nincs semmiféle kötelezettsége, hogy hány versenyt kell tartania. De, mondja az igazgató, Magyarországon még így is négyszer-ötször annyi verseny van, mint a régió országaiban, sőt négy-öt országban együttesen annyi, mint Magyarország egyetlen lóversenypályáján. A lovasok erre azt felelik, Vajtónak fogalma sincs arról, hogyan épül fel egy ló versenyélete. Nem lehet egy versenyt két héttel eltolni, mert az a tréningrendet megzavarja.
Bizonytalan az is, hány napra kell bezárni a koncert miatt a pályát. Vajtó maximum két hétről beszél, de ez idő alatt sem lesz szünet a tréningben. A nagy nyári melegben amúgy meg állatkínzás is versenyeztetni a lovakat. De még erre a kieső két versenynapra is kínálnak pótlást Orosházán – ha igény van rá. A lapunknak nyilatkozó egyik tulajdonos szerint azonban nem lehet a rendkívül ijedős lovakkal hetven kamion társaságában tréningezni, és nehéz elképzelni azt is, hogy a hatalmas autók nem okoznak kárt a pálya talajában.
Az igazgató szerint az egész történetnek nagyobb a füstje, mint a lángja. A lótulajdonosok azzal zengik tele a sajtót, hogy a koncertzaj megvadítja a lovakat, közben a Kincsem parkban élő 450 ló közül csak 38-at akarnak elvinni. „Beszélhet itt mindenki a basszusról, amikor a bezárt ajtajú istállókban naphosszat bömböl a zene” – mondja. A tulajdonosoknak egész más a véleményük. Mert való igaz, hogy a vállalat vezetése felajánlotta, ingyen és bérmentve kivihetik a lovaikat Alagra, a tréningtelepre (még szép, mondják, hiszen bérlők, akiket a szerződés szerint a kieső szolgáltatásért kártalanítani kell), csakhogy kiderült, ott egyetlen üres istálló sincs. Ezek után talány, hogyan képzelik el Vajtóék több száz értékes állat elhelyezését. Ha mobil bokszokban, azok mellett egész nap ott kell állni, nem lehet a lovakat felügyelet nélkül hagyni. Ezért sokan, 38-nál lényegesen többen lesznek, akik elviszik majd a lovaikat, csak nem Alagra.
Valójában senkinek sem a Madonna-koncerttel van a baja, derül ki. E történet minden szereplője arra törekszik, hogy a magyar lóversenyzés helyzete megoldódjon, a sportág nyereséget hozzon, és senki sem gondolja, hogy azt az adófizetők pénzéből kell finanszírozni. A lótartás hobbi, a gazdagok kedvtelése, nem megélhetési forrás. A 86 hektáros Kincsem park alkalmas szórakoztató rendezvényekre is, szoktak is ilyet tartani, csak nem a pálya részén. „A 110 ezerért kínált VIP-páholy a jelenlegi lelátón lesz, onnan még a lovakat is csak kukkerrel lehet látni, nemhogy a lónál sokkal kisebb Madonnát” – mondja egyik beszélgetőpartnerem. A tavaly nyári felvonulás szervezője, az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület elnöke, Horváth Zalán is óvatosan fogalmaz. Elismeri, hogy a vállalatnak a bevételre szüksége van, sőt maguk is szorgalmazzák, hogy a parkot szabadtéri szórakoztató-központként is üzemeltessék, és működését helyezzék piaci alapokra. Csak ők sem ekkora rendezvényre gondoltak. Horváth szerint ha az állam be akarja zárni a pályát, nem kell hozzá Madonna. Ha mégis ez lenne az ürügy, akkor lépni kell. A jelenlegi helyzet is tarthatatlan. Az NL Kft. másfél milliárdos évi bevételének harmada származik csak fogadásból, az egymilliárdos állami pénzből 450 millió megy el versenyre, a többit elviszik a szervezési költségek, bérek, tehát az ingatlan üzemeltetése. Mindez a katasztrofális vezetésnek köszönhető.
Némi megnyugvást jelent a lóversenyzés jövőjéért aggódók számára, hogy az alagi tréningtelep tavaly visszakerült az államkincstárhoz, tehát már nem eladó. Az állam nyolc és fél milliárdot fizetett érte az NL Kft.-nek, mely ebből kiegyenlíthette hatmilliárdos adósságát. A maradék jut az idei veszteség finanszírozására. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a cég, de jelenlegi formájában a hazai lóversenyzés is életképtelen, annak ugyanis tápláló eleme a versenyfogadás, amely teljesen szervezetlen Magyarországon. A lovas társadalomnak tehát elemi érdeke, hogy mielőbb megoldást találjon a gazdaságos működtetésre, és új híveket toborozzon a lóversenyzésnek. Madonnával vagy nélküle.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.