Réparöntgen

Középsúlyos vitaminhiány vagy valami más

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2009. június 23., kedd 00:00

Az egészség mindenki számára a legfontosabb érték.
Könnyen fizetünk valamiért, amitől az egészségünk
megóvását várjuk, és hamar elhisszük, ha tudományosnak tűnő műszerekkel dolgozó emberek azt mondják nekünk, hogy veszélyben az egészségünk. Ilyen készülék
a biofotonikus szkenner. Utánajártunk, hogy mire jó,
és mire nem.
Nem szeretem a sárgarépát. Egyre kevésbé szeretem. Már egy hete mindennap eszem, hogy a szervezetem karotinoidszintje tökéletes legyen. Egy új csodamasinát próbálok ki ugyanis, amely a forgalmazói szerint a bőrön át képes megmérni a szervezetemben lévő karotinoidok mennyiségét, ezen keresztül a létfontosságú antioxidáns elegendő voltát és immunrendszerem ellenálló képességét. A témában az interneten fellelhető számtalan honlap reklámszövegei szerint erről a gépről beszél az egész világ orvostársadalma, megkapta az amerikai találmányok Oscar-díját, és e „Nobel-díjas szabadalommal” védett mérőberendezés (amelyet az erősen technoblablás hangzású biofotonikus szkenner néven emlegetnek) forradalmasítani fogja az antioxidánsokról alkotott felfogásunkat. Vagy nem.
Itt álljunk meg egy kicsit, és ejtsünk néhány szót az antioxidánsokról (amelyeknek csak egyik csoportját adják a karotinoidok). E vegyületekről szinte mindenki hallott, de valós szerepük talán nem olyan nyilvánvaló.
– Az antioxidánsok alapvetően gyökfogó természetű anyagok. Az a szerepük a szervezetben, hogy a párosítatlan elektronokat tartalmazó gyökökkel reakcióba lépve hatástalanítsák őket – mondja Salgó András vegyész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazott biotechnológia és élelmiszer-tudományi tanszékének vezetője. – A szervezetünkben lejátszódó összes energiatermelő reakció természetes módon termel szabad gyököket.
A szabad gyökök tehát igen reakcióképes molekulák, a párosítatlan elektronjukat át tudják adni egy másik vegyületnek, kémiai reakcióba lépve vele. Ezt a folyamatot a kémiai szaknyelvben oxidációnak nevezik. A szabad gyökök elsősorban a fehérjéket, másodsorban az örökítőanyagként funkcionáló DNS-t támadják meg. Ha egy fehérjével lépnek reakcióba, az a fehérje lebomlását eredményezi, így tehát nem képes ellátni a feladatát. A megtámadott nukleinsavakban szerkezetváltozások, mutációk történhetnek, amelyek bizonyos esetekben daganatok kialakulásához vezethetnek. Az antioxidánsok ugyancsak érzékenyek az oxidációra, így a fehérjék helyett kevésbé „értékes” célpontot kínálva lekötik a szabad gyökök elektronjait.
– Kémiai szempontból az antioxidánsok száma több százra, sőt több ezerre tehető. Főleg a növényvilág termel hihetetlen mennyiségű antioxidánst – mondja Salgó. – Kémiailag tehát nagyon sokszínűek, ezért nem szabad azt mondani egyetlen anyagra, például a C-vitaminra vagy a tokoferolra, hogy annak a szintje meghatároz valamit. Ez nem ilyen egyszerű. Sőt a különböző antioxidánsok kölcsönhatnak egymással, vannak közöttük egymást erősítő és egymást gyengítő reakciók is.
Antioxidánsok a szervezetünkben is termelődnek, és be is vihetjük őket a táplálékkal. Az antioxidáns-kapacitás a kor előrehaladtával romlik, a szervezet egyre érzékenyebbé válik a reaktív szabad gyökökkel szemben, ezért az antioxidánsok – áttételes módon – szerepet játszanak az öregedési folyamatban.
Az egyik antioxidáns-csoport, a karotinoidok mennyiségét méri a leírások szerint a biofotonikus szkenner, amelynek működése a Raman-spektroszkópia elvén alapszik. Az eljárást felfedezőjéről, az indiai Csandraszekhara Venkata Ramanról nevezték el, aki 1928-ban kimutatta, hogy ha fény vetül egy mintára, akkor a ráeső fotonok egy részének energiája gerjesztett állapotba (magasabb energiaszintre) emeli az anyag részecskéit.
– A Raman-spektroszkópia lényege, hogy látható fénnyel megvilágítjuk a vizsgálni kívánt anyagot, és a szórt fényt mérjük – mondja Mink János kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontja molekulaspektroszkópiai osztályának vezetője. – A szórt fényben pedig megjelennek az úgynevezett vibrációs átmenetek, tehát a szén-szén kötések rezgései.
A megvilágítást követően a részecskék kisvártatva visszatérnek alapállapotukba, és eközben a kémiai szerkezetükre jellemző frekvenciájú fotont bocsátanak ki. E kibocsátott fény elemzésével következtetünk az anyag szerkezetére és kémiai összetételére. A módszert nemcsak kémiai mintákon, hanem élő szervezeteken is lehet alkalmazni. A béta-karotinokat különösen jól lehet mérni a Raman-spektroszkópia segítségével, bennük ugyanis a szénatomok felváltva egyszeres és kétszeres kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, és a jól megválasztott színű fény hatására a kettős kötések mentén könnyedén rezgésbe jönnek a szénatomok. Ez az úgynevezett rezonancia Raman-jelenség, ennek hatására a kibocsátott, érzékelhető jel erőssége akár a milliószorosára is megnőhet, így könnyítve az analizálást. Bár a biofotonikus szkenner működési elvét szabadalmak védik, feltételezhető, hogy így működik.
– Ez fizikai módszer, amely egy anyagkoncentrációt határoz meg. A gép valószínűleg semmi mást nem mérhet, csak a béta-karotint, mert annak van megfelelő jele – mondja Mink.
A tájékoztató szerint abban az esetben, ha a gép kezelője (aki általában multi-level marketing – MLM – rendszerben végzi a tevékenységet) a teszt eredményét látva nem ítélné megfelelőnek a mért karotinoidszintemet, lehetőségem van tőlük táplálékkiegészítő tablettát vásárolni, amelynek napi adagjában az egyik honlap szerint 14,5 milligramm karotinoid van. Annak érdekében, hogy lássam, vajon akkor is el akarnak-e adni nekem táplálékkiegészítőt, ha elegendő karotinoidot fogyasztok, sok sárgarépát ettem a vizsgálat előtt (a karotinoidok a sárgarépáról kapták nevüket). Egy tudományos tanulmány eredményei szerint 100 gramm főtt répában 15,77 milligramm karotinoid van, még több is, mint a forgalmazott tablettában. Mink János a saját mérési eredményeire hagyatkozva elmondta, hogy a karotinoid néhány órán belül megjelenik a bőrben. Mindezeket az eredményeket figyelembe véve a mérés előtt hét napon keresztül megettem tíz deka főtt répát, így feltételezhetően a karotinoidszintemmel az égvilágon semmi baj nem volt.
A tesztre a gépet és a kedvezőtlen eredmény esetén javasolt táplálékkiegészítőt forgalmazó vállalat egyik zajos helyiségében kerül sor. A falakon körben a legjobb ügynökök fényképei, akiknek kiválóságait egy MLM-céghez illően „diamond” (gyémánt) kategóriába sorolják. A tesztelő beüzemeli a gépet, amely leginkább egy nagyobbacska elektromos ceruzahegyezőre hasonlít, összekapcsolja egy laptoppal, amelyhez vonalkód-leolvasót is csatlakoztat. Kutatói szemmel kissé furcsa módon először a saját tenyerét helyezi a kék fény útjába, és magát referenciaként teszteli. Elmondják, hogy ő régóta eszi a táplálékkiegészítőt, így bőrének karotinoidszintje valahol az egekben van. És tényleg, egy-két perc múlva a laptop már ki is írja, hogy az értéke több mint 60 ezer, ami biztos nagyon magas, mert a színkódolt skálán a legfelső, kék kategóriába esik. A tesztelők csillogó arccal jelentették ki, ezzel bebizonyosodott, hogy a gép működik. Engem jobban érdekelt volna, ha egy pontosan ismert koncentrációjú karotint tartalmazó referenciamintát mérnek le, ahogy azt a tudományos vizsgálatokban szokták.
Ezután ki akartak tölteni egy adatlapot, kíváncsiak voltak a nevemre (pontosabban az álnevemre, mert nem a valós nevemen mutatkoztam be), a címemre és más személyes adataimra. Megkérdeztem, hogy ezekre miért van szükség, de csak annyit mondtak, hogy ez egy diagnosztikai adatlap, és legalább az irányítószámom kell a méréshez, de „akár hazudhatok is”. Így is tettem. Az adatlap vonalkódját beolvasták, a jobb tenyeremet ezután megtisztították, mert a gép érzékeny a kézkrémekre, majd ráhelyezték a készülék érzékelőjére. Mérés közben újabb (szigorúan fakultatív) kérdések következtek volna, többek között az etnikai hovatartozásomról (ezek az adatok a készülék fejlesztéséhez kellenek, elmondásuk szerint). E kérdésekre inkább nem válaszoltam. Kisvártatva megjelent a képernyőn az eredmény, amely – figyelembe véve az elmúlt heti, kínszenvedéssel felérő répadiétámat – igencsak lesújtott. Bőröm karotinoidszintje csak 37 ezer lett, amely a citromsárga (középső) kategóriába esik. Ennek láttán az egyik tesztelő meghozta az ítéletet: „középsúlyos vitaminhiány”.
De aggodalomra semmi ok, mert ha öt napon belül megrendelem, még a nagykereskedelmi árnál is tíz százalékkal olcsóbban kaphatom meg csodálatos táplálékkiegészítőjüket, amely számos különböző vegyületet és „élő sejteket” tartalmaz. Bár a tesztvezető nem tudta pontosan, de a táplálékkiegészítő nagyjából tizennyolcezer forintba kerülhet havonta, és kilencven napig kell szedni első körben. Ezután egy ingyenes kontrollvizsgálat következik a szkennerrel, és ha időközben nem ment följebb bőröm karotinoidszintje (akár egy kicsit is), visszafizetik a tabletták árát. Búcsúzóul még egyszer kifejtik, hogy a készülékben üzleti lehetőségek is rejlenek, beszállhatnék hálózatot építeni. Ezt most kihagyom, kifizetem a mérés árát, ezerötszáz forintot, és kezemben a mérési eredményt rögzítő papírral (amelyre a bankjegyekhez hasonló, feltehetően a hamisítást megnehezíteni hivatott cirkalmas szegélyt nyomtattak) otthagyom őket.
Mire is jó akkor a biofotonikus szkenner? A gépet forgalmazó cég honlapján található leírás viszszafogott, és szakmailag helytállónak tűnik. Az MLM-rendszerű értékesítésbe beszállt üzletkötők, tesztelők saját honlapjai viszont már nem ilyen szemérmesek, és sok ismertető hemzseg a szakmai és ténybeli csúsztatásoktól. Egy egészségügyi ismeretterjesztéssel foglalkozó lap honlapján megjelent ismertető cikk (amelynek végén megtalálható a gépet üzemeltető egyik vállalkozó e-mail címe és telefonszáma is) nem kevesebbet állít, mint hogy megvan „az öregedés ellenszere, a fiatalság elixírje”. Ebben annyi az igazság, hogy ha az ember külső vagy belső antioxidatív védelme elfogy, a szabad gyökök gyulladásokat, tumorokat okozhatnak, így végső soron halált is okozhatnak, de örök életet azért senki se várjon néhány vitamintól. Ugyanebben a cikkben nem kevesebbet állítanak, mint hogy a mérés segítségével „öt perc alatt megállapítható egészségi állapota”. Ha egészségi állapoton a betegségek meglétét vagy hiányát értjük, akkor ez az állítás hazugság. Gyakran emlegetik a gépet, mint „világszabadalom, Nobel-díjjal jutalmazva”. Bár Raman valóban fizikai Nobel-díjat kapott 1930-ban a róla elnevezett jelenség felfedezéséért, de a Nobel-bizottság honlapján olvasható indoklás szövegében nem említik a biofotonikus szkennert. Ugyancsak csúsztatás egy másik oldal állítása, miszerint a készülék alkalmas arra, hogy „az emberek azonnal megtudják a döbbenetes igazságot antioxidánsszintjük, vagyis immunrendszerük hatékonyságáról”. Az antioxidánsok és az immunrendszer nem azonosak egymással.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a készülék valószínűleg tényleg alkalmas a bőr béta-karotin-szintjének hozzávetőleges mérésére. A karotinoidok antioxidánsként működnek, így valóban fontosak az egészség megóvása szempontjából. Egyetlen anyagcsoport koncentrációja azonban vajmi keveset árul el egészségi állapotunkról, így felelőtlenség csupán erre támaszkodni, és ez alapján dönteni egy kezelés szükségességéről.
– Azt az orvosoknak kell eldönteniük, hogy ha valakinek a bőrében valamilyen pontossággal megállapítják, hogy mennyi béta-karotin van, az milyen összefüggésben áll az ember egészségi állapotával – summázza véleményét Mink János. – Szerintem az sem jó, ha túl sok, az sem, ha túl kevés. Ennyit lehet erről mondani. Az összes többi a fantázia szüleménye. Olyan, mintha megkérdeznék, hogy fáj-e a feje. Ha nem fáj, akkor jól van.

A szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.