Somogyi Márton és a tavaszi hadjárat

A festőművész tényleg magyarrá varázsolta a magyar kártyát · Hagyományőrzőként maga is gyakran huszármentét ölt magára

Sitkei Levente

2011. március 24., csütörtök 00:00

Magyar-e a magyar kártya? Persze mindenki tudja, hogy svájci, Tell Vilmossal és Fürst Walterrel, valamint a nyári sarlós kaszálóval, de Somogyi Márton festőművész – követve saját hagyományait – ezt nem hagyta annyiban. Saját pakliját az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alakjaival díszítette, hogy a magyar kártya magyar legyen.
Somogyi Márton nem először gondolja újra a kártyázást és a kezébe került lapokat. Nagy sikerű Charta Bellicája után – amely a francia kártya helyett adott a játékosoknak reneszánsz hadi kártyát magyar, török, lengyel és német szereplőkkel – a magyar paklit alakította saját ízlésének megfelelővé. A Tavaszi hadjárat című kártyapakliban 32 egyedi készítésű lapot találunk. A hetes lapokon katonazenekarok szerszámai, a nyolcasokon különféle katonai alakulatok fegyverei, a kilenceseken dobok, a tízes lapokon pedig zászlók vannak ebből az időszakból.
Az alsókon különböző katonai alakulatok katonáit festette meg a művész, így látható lengyel légiós vagy magyar honvéd, a felsőkön valamely kiemelkedő hadvezér, így például Aulich Lajos és Klapka György is megtalálható közöttük. A királyok itt politikusok lettek Kossuth Lajossal és Batthyány Kázmérral a soraikban, ők azon kormánytagok, akik felesküdtek a magyar alkotmányra, mellettük a Szent Korona jelöli, hogy ők „királyi rangban” vannak. „Ne feledjük, akkoriban Magyarországnak nem volt törvényes királya, ezért választottam a Szent Koronát jelképként” – mondta Somogyi Márton, akinek személyes kedvence Görgey Artúr, a tavaszi hadjárat fővezére, aki a kártyapakli borítóján is helyet kapott. Az ász sem nyári vagy őszi idillt ábrázol, hanem a hadi kártya jellegéből adódóan győztes csaták képei láthatók, Komárom vagy Tápióbicske. Ez utóbbiról megemlíti a festőművész, hogy a magyar huszárok itt a velük teljesen azonos egyenruhában harcoló horvátokkal ütköztek meg, ezért megkülönböztető jelként vörös szalagot kötöttek csákójukra. A hosszas kutatómunkával elkészült kártyalapokon természetesen látható is a piros jelzés. A művész elmondta, mintegy fél éven keresztül bújta a könyveket, hogy minden részlet pontosan úgy jelenjen meg a kártyán, ahogy akkoriban megtörtént, és nagyon sokat segített neki Hermann Róbert történész, a szabadságharc kutatója. Somogyi Márton elmondta, Hermann-nal egyeztetve döntött azokról a személyekről, akik a kártyalapokon szerepelnek, akik fontos szerepet játszottak a hadjárat alakulásában.
Miért éppen a tavaszi hadjárat ragadta meg a festőt? „Magam is hagyományőrzőként sokszor huszármentét húzok és lóra pattanok, így természetes volt számomra, hogy a rövid, de nagyon dicsőséges időszakot jelenítem meg valamiképp” – mondta a festőművész. Hozzátette, a tavaszi hadjárat már csak azért is különlegesen érdekes és fontos időszak, mert a nagy csaták, a győzelmek idején olyan hősöket ismert meg Magyarország, akikre méltán emlékezünk még ma is, így felkerülhettek a kártyalapokra.
A kártyák természetesen játékra valók, ahogy Somogyi Márton is saját bevallása szerint szívesen játszik velük, de március 15-től az eredeti lapok láthatók lesznek a Hadtörténeti Múzeumban, ahol a szabadságharcot bemutató kiállítás részeként tekinthetők meg. A mai napon még a kártyák a „48 tárgy 48-ból” című kiállítás részei, így aki arra a kiállításra is kíváncsi, annak igyekeznie kell. A nemzeti ünnepen a kártyák felköltöznek. Aki pedig maga is szeretne egy saját paklit, az a festőművész honlapján megrendelheti a tavaszi hadjáratot új megvilágításba helyező játékot.

A szerkesztő ajánlja

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.