Szamosbecs gótikus temploma

2007. október 30., kedd 00:00

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G
Ludwig EmilCsengertől nyolc kilométerre nyugatra, a Szamos jobb partján fekszik Szamosbecs. Lélekszáma alulról súrolja a négyszáz főt. Említést érdemel a község csinos – heraldikai szempontból is szakszerű – címere, rajta a kétfejű, koronás sassal. A pajzsot középütt hullámos vágás szeli ketté, a folyót jelképező ezüstszalagban látható 1786-os évszám a település eredeti pecsétnyomójáról lett átemelve.
A falu a Gut-Keled család XIII. századi szatmári birtokai közé tartozott. Bár első ízben csak 1314-ben találkozni nevével oklevélben – Bench alakban –, a környéken nagy számban fellelhető korabeli Gut-Keled-uradalmakhoz hasonlóan a tatárjárás évszázadában bizonyára egyházas hely volt. 1334-ben, amikor Becs már a Várdai családé, papjáról is említés esik az egyházi összeírásban. Plébániája ekkor az ugocsai főesperességhez tartozik, de templomáról és annak védőszentjéről mégsem ismerünk közvetlen adatokat. 1409-ben Csáky György jelenik meg összeírásban a falu feles birtokosaként, örökösei a XVI. század közepéig a Drágffyakkal osztoznak az uradalmon. Az 1560-as évektől a XVIII. század derekáig a Gacsályi, Csathó és Berzeviczy famíliák Becs földesurai. A település ezután a szatmári vár birtokai közé kerül, végül a Teleki és Károlyi grófoké lesz, egészen az 1800-as évek végéig.
Szamosbecs első egyházának nyomáról, netán épületmaradványairól nincs tudomásunk. A ma is látható, késő gótikus stílusú templom írott forrás szerint 1481-ben épült. Egyhajós, keletelt tengelyű épület, a diadalív után keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Egykor a hajó és az apszis valamennyi sarkát pillér támasztotta. Belül most is láthatók a csúcsíves boltozat bordaindításai, azonban amint lebontották a kőboltozatot, elfaragták a – fölöslegessé vált – külső pillértesteket is. Mindez az 1837. évi nagy renováláskor történt, amidőn megkezdték a déli oldalhoz csatlakozó harangtorony építését, bizonyára a bontott anyag újrahasznosításával. A korábbi időkből egy 1638-ban elvégzett kisebb felújításról szólnak a krónikák, 1809-ben pedig újrazsindelyezték a templom fedélszékét.
A szamosbecsi református egyház teljes műemléki restaurálása 1980 és 1982 között történt. Feltárták és kiegészítették a nyugati homlokzat tengelyében lévő csúcsíves bejáratot, valamint a torony átjárójában található déli, szintén gótikus stílusú portálét. (Ez utóbbi mészkőből faragott kőkeretében hosszan, mélyen kivájt árkokat figyelhetünk meg, amelyekből alighanem „szent kőport” termeltek ki a jámbor hívek. Ha egyébre nem, a csontjuk erősítésére remélhetőleg használt.) A szakemberek megemelték a tetőzet ácsszerkezetét, és eredeti formájában rekonstruálták a festett famennyezetet. A templomtér és a torony egyaránt új zsindelyhéjazatot kapott.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.