Teleki öreg temploma

2008. május 13., kedd 00:00

Teleki öreg templomaBalatonszárszótól tíz kilométerre délre, a Kötcsére vezető út menti domboldalon fekszik a kétszáz lakosú Teleki. Az 1980-as népszámláláskor még négyszázan éltek a ma munkanélküliséggel küszködő, szegény zsákfaluban, ahová a nyári turistaidényben is kevesen látogatnak el. Pedig a település déli szélén, a régi temetőben található az észak-somogyi vidék egyik legrégebbi – és egyben az egyetlen, felépítményében is többé-kevésbé megmaradt – Árpád-kori műemlék épülete.
A Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus templomról soványka szakirodalom áll az érdeklődő rendelkezésére. Entz Géza és Gerő László 1958-as kiadású munkája alig néhány sort szán az ismertetésére; ennél részletesebben csupán az 1993-ban megjelent, Koppány Tibor-féle Balaton környéki műemlékgyűjteményből meríthetünk adatokat a helység és a védett épület történetéről. Teleki a középkorban a tihanyi bencés apátság birtokai közé tartozott, és egészen a XX. század közepéig egyházi tulajdonban is maradt. A falu neve 1211-ben bukkan fel oklevélben, villa Theluky formában, amely művelésbe fogott, szántás-vetésre alkalmas, megtrágyázott termőfölddel rendelkező településre utal. Más forrás szerint szőlőműves jobbágyok laktak a községben, amelyet nem sokkal később, 1229-ben a székesfehérvári káptalan dunántúli javainak jegyzéke említ. 1271-ben a község Szent András titulusú plébániai egyháza is feltűnik egy, a Nyulak szigeti apácák számára kiadott okiratban, a helység neve ezután a XV. századig több ízben szerepel birtokügyekben.
A török hódoltság idején Teleki lakói elvándoroltak, az 1700-as évek elején érkezett új telepesek pedig református imaháznak használták az elhagyott, romos épületet. A tihanyi apát – a község földesura – 1745-ben vette vissza tőlük, ő építtette újjá 1750–51-ben. 1763-ban egy fehérvári képfaragó-festő készített barokk oltárt a templom számára. A hajó nyugati oldalához az 1900-as évek elején toldottak kicsiny, két hengeres pilléren nyugvó előteret, és ekkor falazták be az eredeti román kori déli bejáratot, majd nyitották meg a ma is használt kaput.
A keletelt tengelyű, téglány alaprajzú hajóból és egy-egy falvastagságnyival keskenyebb, félkörívvel záródó, kissé nyújtott szentélyből álló épület – a környék rokon emlékeire vonatkozó adatok alapján – a XII. század második felében készülhetett. Az apszis negyed gömbhéj boltozata megőrizte Árpád-kori mivoltát, a szentély fiókos dongaboltozatának eredetisége bizonytalan, de lehet, hogy a barokk korban is csak renoválásra szorult. A XVIII. században készült a nyugati karzat és a fölötte lévő, fából ácsolt huszártorony. A déli ablakok kereteit szintén ekkor szabták át négyszögletűvé.
A teleki templom legfőbb látnivalója és művészettörténeti értéke a diadalív két oldalán lévő, hengeres falpilléreket koronázó faragvány. A Balaton északi partjáról származó, vöröses kő oszlopfőket indás növényi ornamens díszíti, ám az egyiken olyan sárkányos motívumot figyelhetünk meg, amilyen a Veszprémtől délre eső Litér református, korábban Szent Kereszt-templomának XII. századi díszkapuján van. Egyes kútfők szerint az 1100-as évek végén Teleki a fehérvári johannita – ispotályos-katonai – lovagrend birtokai közé tartozott, Litér pedig a nevében őrzi a lovagok emlékét (Ritter). Talán ez a halvány összefüggés szolgálhat magyarázatul e kicsiny Árpád-kori falusi egyház faragványainak eredetére.
A templomot az Országos Műemléki Felügyelőség 1971 és 1973 között restaurálta, láthatóvá téve az északi oldalon feltárt sekrestye alapfalát is.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.