Vegyes vágott

2009. március 24., kedd 00:00

Dániel
A fiam számítógépguru Anglia földjén, nem költő. Sosem volt az. Épp ezért meglepett a levele.
Szia, Papa, Meghallgattam Orbán beszédét. Szerintem az eddigi legjobb. A jövőről beszél, és nagyon egybecseng sok mindennel, amit hallottam, olvastam és láttam. Persze Magyarországnak előbb rendbe kell tennie magát (10 év), de jó, hogy van egy vezető, aki felismerte a változás jellegét. Én úgy gondolom, hogy a jövő keresztényibb világot fog hozni, és ez megéri a változás fájdalmát.
A beszéd után hallgattam a vihart az ablakban, keresve a választ, milyen jövő következik, mi marad a mai világból, mire érdemes építeni. A jövő pillérei a viharban is csöndes dolgok lesznek. A mozdíthatatlan, a megfoghatatlan és a szabadon áramló dolgok. Én ilyennek gondolom egy morális társadalom legtöbb vonását. Emberibb világ közeledik. Puszi, Dani
Mondtam, nem költő – unokám, Tünde apja. A következő levelében jéghideg logikával a pénz helyes befektetéséről szólt.
Csak egy ö-reg né-ni
Réges-régi, elsős olvasókönyvemben, ahol a nagybetűket piros kisbetűk helyettesítették, a c-cs tanulására szolgáló olvasmánynak volt ez a címe.
Ritkán utazom villamoson, de akkor mindig történik valami. Most két kis hebrencs, tini lány, kifestve, mint az indiánok harc előtt, odatelepedett egy nénihez, és elkezdték szóbeli letámadását. Azt tudja, hogy mi a Győzike rokonai vagyunk? A néni azt felelte: Szegény, neki is megvan a keresztje, a felesége.
Ezután különböző csatornaarcok neveit sorolták, hogy barátjuk, ismerősük. A nénike rémülten válaszolgatott. Már elindultam felé, amikor megállt a villamos, és a két csöcsike lepattant, diadalmas kacajjal.
Az én olvasókönyvemben csa-ba át-se-gí-tet-te a né-nit a túl-ol-dal-ra.
Disznóbál
Nem az operabálra akartam elmenni, direkt a Tápén (a világ közepén) ugyanaznap tartott disznóbálra utaztam Szegedre A.-val. Nem a szegedi nagy árvíz évfordulóján (mert azon mit lehet ünnepelni: elmosta a falut a városból), a százharminc éve született Einstein vagy az ötvenéves, soha nem öregedő Barbie ünnepén. Február 22. volt.
Veszelka Attila költő barátom, biztos, ami biztos, felhívta közös cimboránkat, a tápéi művelődési ház igazgatóját, akitől megtudtuk, hogy háromtól hétig télűző felvonulás van, zenekarok, táncosok, műsor. Héttől van a disznótoros vacsora töltött káposztával, de oda illik ünneplőben megjelenni.
Nincs az a mangolica, akiért én öltönybe bújnék, mondtam Attila barátomnak. (Mangalicának hívják ezt a régi disznófajtát, de Tápén minden más.) Egy taxi (a pilóta beszélgetésünk témáiból kiszúrta, hogy én vagyok az az ember, aki a Magyar Nemzetbe ír), és már ott is voltunk az Öreg Hídhoz címzett, kitűnő konyhájáról híres étteremben.
Attila elmondta, hogy az egyetem jogi kara elől arrébb akarják vinni a lovas szobrot. Pedig még az ottani bisztrót is Lófarának hívta a jónép. Valaki megint sok pénzre tesz szert.
Mit lehet várni egy olyan városban, ahol a Roosevelt téren Juhász Gyula, a Kálvin téren Wass Albert, a Rerrich téren Sárkányölő Szent György, az Aradi vértanúk terén Rákóczi Ferenc, a Rákóczi Ferenc téren Nagy Imre, a Klauzál téren Kossuth Lajos szobra áll!, fakadt ki kenyeres pajtásom.
Tényleg, mit lehet?
Nem döglik mög a disznó bor né’kü’!, mondtam, és összekoccintottam a poharam a lányokkal s Attilával.
A disznó mögöszi a makkot, de föl nem néz a fára, mondta cimborám, vagyis hogy csúnya dolog a hálátlanság.
Krosszfater
Nagy dolog ez az iwiw. Egy ismerőskereső a neten. Még a rendőrség is használja. Ennek a segítségével talált meg engem a keresztlányom, Borka. Miután az apja eltűnt az életemből, s elhalálozott (Váczy János Tamás grafikusról írtam nekrológot), én meg lusta vagyok, a keresztlányom a kisagyam egyik zugába tettem – szégyen, nem szégyen. Most meg elküldte az apja által írt Egy idegenvezető magánélete című, sok száz kilobájtos írását, amelyben az a legfeltűnőbb, hogy minden mondat külön sorban vagyon írva. Polihisztérika, ahogy keresztlányom önmagát nevezi, kedves teremtés, simán Szia, Krosszfater a megszólításom nála.
Éva
Valaki megint elnézett valamit. Valaki rossz helyre (nekem, a hímsoviniszta mangalicának) küldte ezt a kedves levelet.
Egy napon így szólt Éva az Úrhoz: Uram, gondban vagyok. Mi a hézag, Éva?, kérdé az Úr. Uram, tudom, hogy te teremtetted és nekem adtad e gyönyörű kertet, eme csodás állatseregletet meg azt a mocskos kígyót is, de ennek ellenére nem vagyok boldog. Miért, Éva?, szól a hang fentről. Uram, egyedül vagyok, és elegem van az almából. Ebben az esetben, Éva, tudok egy megoldást. Megteremtem neked a férfit. Mi az a férfi?, kérdé Éva. E teremtmény tökéletlen lesz, sok hibával. Hazudni fog és csalni, hiú és dicsekvő. De azért nagyobb lesz, erősebb, örömmel fog vadászni és ölni. Viccesen fog kinézni, ha izgalomba jön, na, de mivel panaszkodsz, úgy fogom megalkotni, hogy kielégítse testi szükségleteidet. Igaz, kissé bolondos lesz, és olyan felesleges dolgokkal fog foglalkozni, mint a birkózás és különböző labdajátékok. Nem lesz egy briliáns elme, úgyhogy szüksége lesz a tanácsaidra. Szuper, mondta Éva. És hol itt a gubanc, Uram? Egy feltétellel kapod csak meg! Éspedig? Ahogy mondtam, beképzelt lesz, arrogáns és léha. Tehát el kell hitetned vele, hogy őt teremtettem először. Ne feledd, hogy ez a mi titkunk lesz: tudod, köztünk, nők között…
Keresztnevek
A névválasztásnak a régiségben mágiás, oltalmazó, gonoszűző jelentése volt. A szentek nevét azért választották, hogy védelmezze az újszülöttet. Névdivat persze minden korban volt. Amikor a lányomat szólítottam egy játszótéren, egyszerre kilenc kislány kapta fel a fejét. Hadd ne mondjam, hogy a fiam is az anyja névválasztása volt.
A szegedi 1552-es tizedjegyzékben 149 János (téli-nyári napfordulat), 94 Péter, 80 Pál (halászat és aratás), 58 Tamás (karácsonyi gyerek), 54 András (a házasság előkészítője), 48 Máté (farsangon kötött házasságok első sarjadékai), 22 Mátyás (tavaszvárás), 18 Bertalan (szűcsök), 16 Jakab (búcsújárók), 14 Fülöp, 8 Simon volt. Ezek apostolok, evangélisták és más bibliai személyek nevei.
Aztán arkangyal: 79 Mihály, 12 Illés, 7 Gáspár, 4 Boldizsár, 2 Lázár, 2 Dániel szerepel.
Betegségek patrónusai: 24 Antal, 68 Balázs, 40 Bálint, 20 Fábián, 10 Sebestyén.
A szegedi templomok védőszentjei: 59 György, 28 Dömötör, 10 Sebestyén.
31 Ambrus, az ékesszóló, 29 Lőrinc, a kincsőrző, 73 Gergely (deákok patrónusa), 57 Benedek (áldott).
A különleges nevek a papok művei voltak, nyilván a védőszent napján vagy a körül születtek, akik kapták: 1 Grácián, 1 Jeromos, 1 Vitus, 1 Sávoly, 1 Erazmus, 1 Bonaventúra stb.
Keresztnév köznévként való használatáról kevés fennmaradt példa van: Lőrinc, a város cselédje, vagyis rendőr. Andris, szintén rendőr jelentéssel. Aladár meg stróman a zsidó üzletekben. Medárd: lejmos, két fröccs között megjósolja a harmadikat, amit szintén te fizetsz neki.
Most ugrunk egy nagyot, egész Páskándi Gézáig. Ő kihagyhatatlan a keresztnevekről szólván: A sárikás anyós címmel írt egy groteszk epoteszket. Csak néhány sor: „Őszön a lelkem úgy ödönködött / Mintha olgásznék lassan páldogálva”, vagy „A nagy időn csak eszem piroskált”, vagy „Féligdömén a test már átmihálylott”. Végig lehet sírni a nevetéstől. Arany tudott így magyarul, mondjuk ki.
2007 legnépszerűbb magyar keresztnevei:
1. Bence, 2. Máté, 3. Levente, 4. Dávid, 5. Ádám, 6. Balázs, 7. Dániel, 8. Tamás, 9. Bálint, 10. Péter.
Lányok: Anna, Boglárka, Réka, Zsófia, Lili, Viktória, Hanna, Petra, Vivien, Eszter.
Mind azt jelentik, hogy „APA”: Aba, Abád, Abbás, Abbot, Abod, Abony, Abos, Ábrahám, Ábrám, Ábris, Absa, Absolon.
A legsikeresebb angolszász rockzenészek sorban, a BBC szerint 57-szertől 24-szerig vezette a slágerlistát: Paul, John, David, Brian, George, Mark, Peter, Tony, Andy, Shane.
Ha-és-amennyiben Lajos
és Kottás Ibolyka
A bajszos egyén, aki szerint Ruandában is megvannak egyetem nélkül, mégse eurokrata akar lenni, hanem miniszterelnök. Ő az IMF trójai faszentje, és be akarja végezni küldetését: írmagunk se maradjon. Ibolyka támogatja őt. Ibolykát hallottam egyszer kottából énekelni, hát olyan szépen hangicsált, hogy leesett az állam. Most eszembe jutott: nem mindegy, hogy ki írja a kottát.
Mindenesetre holnap, nemzeti ünnepünkön, amelytől úgy félnek a hatalmasok, mint ördög a tömjénfüsttől, levegőzzünk egy keveset! Hadd lássák, hogy még vagyunk!

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.