Velence vonallal és vonalon kívül

Munkatársunktól

2009. december 27., vasárnap 00:00

Minden eddiginél nagyobb sikerrel zárult Velencében november 22-én az 53. művészeti biennále: összesen 375 ezren látták, 18 százalékkal többen, mint a korábbit. E tárlat még véget sem ért, miközben megkezdődött a jövő év augusztusában nyíló 12. nemzetközi építészeti kiállítás előkészítése.
Nemrég hirdette ki a velencei biennále magyar pavilonjának kiállítására kiírt pályázat eredményét Petrányi Zsolt, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója, a velencei biennále magyar pavilonjának nemzeti biztosa. A felhívásra  kilenc pályázat érkezett, a zsűri döntése alapján Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel A BorderLINE című pályázata mutatkozhat be Velencében. Az értékelés szerint a nyertes pályázat a vonal „mint az építészet és az emberi létezés alapélménye” újrafelfedezésére és újraértelmezésére épül. „A BorderLINE koncepció alkotói merészen azt állítják, hogy géppel vagy szabad kézzel „az építészek nem tereket alkotnak és házakat terveznek, hanem vonalakat rajzolnak.”
Wesselényi-Garay tehetsége, felkészültsége alapján akár látványos, izgalmas kiállítás is születhet az elképzelés alapján. Az is valószínű azonban, hogy a magyar kiállítás, mint korábban nem egy esetben, ezúttal sem illeszkedik majd szervesen az építészeti biennále alapgondolataihoz, amelyeket annak igazgatója, a japán Kazuyo Sejima, a biennále első női igazgatója fogalmazott meg, s amelyek között kiemelt helyen szerepel az épület használóira történő utalás. Hogy valóban erre a tervre van szükség, abban úgy tűnik, Wesselényi-Garay Andor sem volt biztos, hiszen (társként) egy másik, European Unioff című projekttel is pályázott. Ott nem a vonalak, hanem a magyar pavilon elé épített minaretek kaptak volna főszerepet, de ez a vonal most nem jött be.
Félreértések vígjátéka, vagy újabb magyarosra szabott velencei tragikomédia? Ennek is, annak is nevezhető, ami történik, hiszen a zavar egyik oka ismét csak abban van, hogy a magyar pályázatot a velencei eseményektől teljesen függetlenül bonyolították. Amikor  szeptember 22-én kiírták, még nem volt ismeretes az igazgató személye (így koncepciója sem). Hogy Kazuyo Sejima lesz az igazgató, az azon a napon, azaz november 9-én vált ismertté, amikor (déli 12 óráig) a hazai pályázatokat le kellett adni, a pályázók értelemszerűen csak a sötétben tapogatózhattak, amikor a biennále egészébe illő, nemzetközi figyelmet keltő projekt kidolgozására törekedtek.
Az Építészfórumon is megjelent hír egyik kommentálója egyébként felveti, hogy egy nemzetközi kiállításon talán nem szerencsés a BorderLINE kifejezés használata, mert a szó leginkább a pszichiátriai betegséget, a borderline-szindrómát juttatja eszünkbe. Ezt azonban sem az alkotók, sem a zsűri nem látszott figyelembe venni, pedig érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy a borderline-betegségben szenvedő állandóan a lét peremén érzi magát és másokat sem tud hová tenni. No meg azon is, ha már ez úgyis látszik rajtunk, miért kell ezzel még büszkélkedni is.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.