A számok tükrében elvitathatatlan Putyin legitimációja

2018. március 21., szerda 20:44, frissítve: csütörtök 07:54

Nem nagyon tud mit kezdeni a Nyugat Vlagyimir Putyin történelmi győzelmével. A fősodor sajtó jobb híján a választások elcsalásával próbálja gyengíteni az orosz elnök legitimációját, az eredmények tükrében azonban ez meglehetősen gyenge erőlködésnek tűnik. Merthogy Putyin a rossznak egyáltalán nem mondható 67,98 százalékos részvétel mellett 76,69 százalékkal, a választásra jogosultak több mint 50 százalékának, azaz 56,4 millió szavazónak a voksát begyűjtve a Szovjetunió felbomlása óta rendezett választások legnagyobb győzelmét aratta.

Az oroszok ezzel a kiállással nemcsak a stabilitást értékelték, hanem a Nyugat erősödő nyomására válaszként összezártak az elnök mögött. Tovább árnyalja a képet, hogy a nemzeti konzervatív, a patrióta baloldal és a nacionalista erők összesen 95 százalékot szereztek, míg a liberális erők támogatottsága összesen 3,5 százalékos. Köszönhető ez annak, hogy a nyugati nyomás, a lekezelő magatartás felkorbácsolta a nemzeti érzelmeket, felerősítette az önvédelmi reflexeket, növelte a felháborodást, felülírva még a Putyinnal szemben meglévő fenntartásokat is.

Mindez a hat évvel ezelőtti, 65,34 százalékos részvétel mellett elért 63,6 százalékos, 45,6 millió választót jelentő eredményhez képest is látványos javulást jelent. Ezt megelőzően Putyin 2004-ben 71,31, míg 2000-ben 52,9 százalékkal győzött. Közben Dmitrij Medvegyev 2008-ban 70,28 százalékot szerzett, míg Borisz Jelcin 1991-ben 57,7, 1996-ban a második fordulóban 53,82 százalékkal lett elnök.

Látványos és árulkodó a Putyin mögötti kiállás a liberális fellegváraknak tekintett két megapoliszban.  Moszkvában és Szentpéterváron az elnök a hat évvel ezelőtti választáshoz képest jelentősen növelte a támogatottságát. Moszkvában 2012-ben mindössze 46,95, míg Szentpéterváron 58,77 százalékos eredményt ért el. Ezzel szemben most Moszkvában a választók 70,88, míg Szentpéterváron 75,01 százaléka szavazott Putyinra. Feltűnő az is, hogy a külföldi szavazókörökben milyen nagy volt az aktivitás és elsöprő, 84,55 százalékos a támogatottság. Még a hagyományosan ellenzéki érzelmű londoni orosz közösség 51,7 százaléka is felsorakozott Putyin mögé, míg az az arány 2012-ben mindössze 27,7 százalék volt. De ugyanez a trend figyelhető meg Berlinben, Bécsben és Budapesten is. Az elnök 70 százalékosnál rosszabb eredményt mindössze 10 régióban, elsősorban szibériai és távol-keleti körzetben ért el, míg 2012-ben 35 területen kapott 60 százaléknál kevesebbet.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.