A WADA nem foglalkozik a norvég sífutók rejtélyes asztmájával

2018. február 26., hétfő 18:50, frissítve: hétfő 19:50

Kialudt a láng, véget ért Phjongcshangban a téli olimpia, amely egyebek mellett arról marad emlékezetes, hogy az orosz sportolók az elmúlt években kibontakozott doppingbotrány miatt nem indulhattak országuk zászlaja alatt. Oroszország megaláztatásként élte meg az elmúlt három hetet, ám a keserűségre némi gyógyír a hokisok – akiket a New York Post sértő módon ország nélküli csapatként aposztrofált – drámai csatában kivívott győzelme. Kovalcsukék ugyan az érmek átadásakor a NOB-bal mit sem törődve a szurkolókkal együtt énekelték az orosz himnuszt, az orosz sportolók a záróünnepségen sem vonulhattak fel nemzeti zászlajuk alatt, s a világ nem a sikereikről, hanem a doppingügyeikről beszél. Elfelejtve, hogy a dopping messze nem csupán az orosz, hanem az egész sportvilág problémája. Erre világított rá a svéd SVT tévécsatorna minap bemutatott filmje, amely a szövetségek szintjén szervezett doppingolással vádolja a norvég sífutókat. Hasse Svens filmjének a híre nem járta be a világsajtót, és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) sem foglalkozik azzal, hogy miért asztmás minden második norvég síző. Felfigyelt ugyanakkor a norvégok furcsa betegségére a német Hajo Seppelt, aki filmjeivel a doppingellenes küzdelem egyik élharcosa.

Norvégiában szervezett doppingolás folyik – állítja a svéd dokumentumfilm –, és az északi ország az elmúlt huszonhat évben sífutásban szerzett olimpiai érmeinek több mint hetven százaléka olyan sportolók nevéhez fűződik, akik rejtélyes módon mindannyian asztmában szenvednek. Feltűnő ezzel kapcsolatban az is, hogy a norvég csapat több mint hatezer asztma kezelésére szolgáló eszközt vitt Phjongcshangba, sokszorosát annak, amennyit más csapatok. Köztudott, hogy az asztma elleni szerek pozitív hatással vannak az izmok növekedésére, és tágítják a légutakat, ezzel segítik a vér oxigénfelvételét. Hasse Svens mindezt a saját, valamint a brit The Sunday Times és a német ARD csatorna nyomozásaira alapozza. Mint megállapítja, a vérminták néhány svéd sportolónál is anomáliákat mutatnak, ám a norvéggal ellentétben ez a doppingolás nem zajlik szervezetten.

Az SVT filmjét sem a svéd, sem a norvég, sem pedig a nemzetközi közvélemény nem vette komolyan, a WADA pedig az oroszokat leleplező filmmel ellentétben nem is reagált rá. Anders Södergren svéd síelő ennek kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy ilyen vádak minden világverseny előtt felröppennek. Hasse Svens erre úgy reagált, hogy állításaikat versenyek során levett vérminták igazolják, a norvég szövetség viszont elhallgatással és lejáratással próbálja eltussolni a doppingolást. A norvég orvosi stáb vezetője szerint a küldöttség az előző olimpiák tapasztalataiból kiindulva nem tévedett a Phjongcshangba vitt asztma elleni gyógyszerek és inhalátorok mennyiségét illetően, és a dózisok egy részét nem használják fel. Megjegyezte még, hogy a gyógyszereket terápiai céllal és így engedéllyel veszik be a sportolók. A svéd újságíró ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy manapság bizonyos országok esetében ez a doppingolás bevett módja, és a szereknek a norvégoknál tapasztalt tömeges használata így lehet akár törvényes is, de semmiképpen sem etikus.

Bírálta a WADA jelenlegi gyakorlatát a korábban az NDK doppinggyakorlatáról, legutóbb pedig az orosz doppingról nagy visszhangot kiváltó filmet forgató, jelenleg a norvég síelők rejtélyes asztmáját kutató Hajo Seppelt is. Mint a Seppelt ennek kapcsán készült legújabb filmjéről beszámoló Deutsche Welle megjegyzi, a téli sportok esetében az asztmás tünetek nem meglepők, más országok sportolói is kaptak engedélyt e segítő szerek használatára. A kérdés a gyógyszerek és különböző eszközök alkalmazásának dózisa, s ez a norvégok esetében már feltűnő. Megemlíti a Phjongcshangban is sikeres Martin Johnsrud Sundby két évvel ezelőtt emiatt kapott két hónapos eltiltását, amely után aztán visszatérhetett. Mint filmjében Seppelt rámutat, az asztma elleni szerek közismerten anabolikus hatásúak, és szedésük engedélyezése régen ismert és tudatosan nyitva hagyott kiskapu, amelyet be kellene már végre csukni.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.