Nem először hibásodott meg a lezuhant An–148-as

Stier Gábor

Stier Gábor

2018. február 12., hétfő 13:51, frissítve: hétfő 15:50

– Hatalmas robbanást hallottam. Aztán egy nagy felhőt láttam. Olyat, mint az atomfelhő, csak kisebbet – idézte fel egy helyi lakos, Alekszandr a moszkvai felszállás után pár perccel Ramenszkoje térségében a fedélzetén 65 utassal és 6 fős személyzettel lezuhanó An–148-as utasszállító repülésének utolsó pillanatait a Life.ru portálnak. 

– Jó nagy robbanás volt. Megremegett minden – mondta egy másik szemtanú a portálnak.

– Előbb a szárny alatt volt robbanás, majd ki is gyulladt. Még egy villanás volt, s a gép meredeken zuhant a föld felé. Minden olyan gyorsan történt – egészíti ki egy harmadik falubeli. A robbanások ellenére a hatóságok egyelőre terrorcselekményre utaló jelet nem találtak, ám a Kommerszant című gazdasági napilap hétfői száma szerint nem vetették el véglegesen.

A gép Sztyepanovszkoje közelében ért földet, s 30 hektáros körzetben szétszóródó darabjai közül több is a falu házai közelében csapódott be. A hétfő kora délutánig átkutatott terület csaknem felén az MTI szerint több mint 400 emberi maradványt és a géproncs 30 darabját találták meg. Köztük volt a gép mindkét feketedoboza, az is, amely a pilóták üzenetváltásait, és az is, amely a repülési adatokat rögzíti. Az állami légiforgalmi hivatal tájékoztatása szerint

mindkét berendezés erősen megrongálódott, de feltehetőleg nem annyira, hogy ne lehessen kinyerni belőlük a szükséges információkat. Ez akkor derül ki, ha megkezdik a berendezések laboratóriumi vizsgálatát. 

A terepen a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság 70 szakértője is vizsgálódik. A hatóság szóvivője, Szvetlana Petrenko kijelentette, a repülőgépen már a földbe csapódás után történt robbanás, az utasszállító zuhanás közben nem égett. A helyszín elsődleges átvizsgálásával várhatóan hétfő estig végeznek, a részletes kutatás akár egy hétig is eltart. Az áldozatokat Moszkvában azonosítják majd. E célból a hozzátartozóktól DNS-mintákat venni az orenburgi Orszkba érkezett egy orvoscsoport s vele a hozzátartozók segítésére pszichológusok.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A szemtanúk leírásához egyébként a repülés diagramja alapján annyit lehet hozzátenni, hogy hat perccel a moszkvai felszállás után a radarokról eltűnő An–148-as az utolsó pillanatokban meglehetősen furcsán viselkedett. Miután elérte az 1800 métert, hirtelen veszített a magasságából, visszaesett 1500 méterre, majd ismét felemelkedett 1800 méterre, ahonnan élesen zuhanni kezdett, s 900 méter környékén eltűnt a radarokról.

A szaratovi légitársaság gépe a tragédia napján több járatot is megrepült. Előbb Penzából érkezett Moszkvába, ahonnan Szaratovba vitt az útja, ahonnan ismét a fővárosba repült vissza. A következő úti cél – már új személyzettel – az ilyenkor szokásos technikai átvizsgálás után Domogyedovó repülőteréről az Orenburgi területen fekvő Orszk város lett volna. A fedélzeten utazó 65 utas többsége a Szaratovi, az Orenburgi és a Leningrádi terület lakója, de volt közöttük moszkvai lakos, valamint három külföldi, egy azerbajdzsáni, egy kazah és egy svájci állampolgár is. A lapok kiderítették, hogy egy szocsi illetékességű lakos néhány nappal a repülés előtt adta vissza a jegyét. Az érintett önkormányzatok azonnali segítséget ajánlottak az áldozatok családjának. 

 
Mentőalakulatok tagjai Sztyepanovszkoje falu mellett, Moszkva közelében 2018. február 12-én, egy nappal a szerencsétlenség után
Fotó: Jurij Kocsetkov / MTI/EPA
 

A szakértők közben már vizsgálják a tragédia körülményeit, próbálva választ találni az okokra. Mindenekelőtt az An–148-as technikai állapotát, a személyzet és a diszpécserek munkáját veszik górcső alá. A zuhanást okozhatták a rossz időjárási viszonyok vagy akár a jegesedés is. A gép személyzete a diszpécsereknek a lezuhanás előtt technikai hibát nem jelzett.

A Saratov Airlines (Szaratovszkije avialinyiji) kis légitársaságnak számít, 1994-ben alakult. Belföldi útvonalak mellett nemzetközi charterjáratokat repül öt An–148-100-as, öt Jak–42-es és két Embraer–190-es gépével, s tervbe vette két MSZ–21-es teherszállító megvásárlását is.

A lezuhant An–148-ast ukrán licenc alapján a voronyezsi repülőgépgyárban gyártották 2010-ben, tavaly februárban került a szaratovi légitársasághoz, s a múlt hónapban a hajtómű aggregátorait és a szárnyakat is érintő ellenőrzésen esett át. Előtte 2010 és 2015 között a Rosszija légitársaság repült a géppel.

Már korábban megvásárolták, ám nem repülhettek vele, mert hibákat fedeztek fel rajta. A problémákat orvosolták, ám mint az orosz lapok kiderítették, azok újra előjöttek. Sőt néhány esetben a defektek majdnem tragédiához vezettek.

Így 2010-ben a jobb oldali hajtómű a szentpétervári felszállás után leállt, ezért a gépnek vissza kellett térnie Pulkovóra. Fél év múlva egy szentpétervári leszállás előtt rendetlenkedtek a hajtóművek, ezért a pilótáknak el kellett vinniük a gépet egy újabb körre. Mindkét esetben konstrukciós hibát állapítottak meg. A gép egy szublízingszerződés alapján került át a szaratovi légitársasághoz.

A repülőt a felszállás előtt Domogyedovón rendben találták, ám figyelemre méltó, hogy minden járaton, így most is szerelők kísérték. A Life.ru által megkérdezett

szakértők a darabok nagy területre szóródása és a hirtelen megszakadó kapcsolat miatt egy, a hajtóműben végbemenő robbanást valószínűsítenek.

Ezt láthatták a szemtanúk is. A hajtómű egy megtalált darabjának állapota is azt támasztja alá, hogy még a levegőben megsemmisült. A terrorakciót a szakértők kizárják, mondván, akkor a hajtóművek egészben értek volna földet. A portál által megkérdezett szakértő szerint a gép egyértelműen az egyik hajtómű megsemmisülése miatt zuhant le. A hajtómű kigyulladását egy másik szakértő szerint kiválthatta egy, a szárnyban bekövetkező robbanás, begyulladhatott az üzemanyagtartály, s a tűz gyorsan átterjedhetett az egész szárnyra. Már csak azért is, mert a mérnök szerint e széria konstrukciója nem igazán megbízható. Sokak szerint

e szériának az ukrajnai Motor Szics-gyárban készülő hajtóművei bizonytalanok, sokat rakoncátlankodnak, s emiatt állandóan ellenőrizni kell őket.

Megemlítik, hogy tavaly az Angara légitársaság egy An–148-asának Jakutszkban szintén a felszállás után gyulladt ki a hajtóműve, de akkor sikerült visszatérni a repülőtérre. A vizsgálat a tűz okaként az üzemanyag-vezeték meghibásodását feltételezte.

S hogy a hajtómű miért gyulladhatott be? A szakértők szerint sok oka lehet, és csak a részletes vizsgálat derítheti ki. De ugyanígy vizsgálják a személyzet lépéseit és az időjárási viszonyok okozhatta problémákat is.

A tragédia után Orszkban hétfőn gyásznapot, Orenburg megye templomaiban és kolostoraiban gyászmiséket tartanak, Moszkvában pedig a tragédia miatt törölték a hétfőre tervezett farsangi mulatságokat.

A szerkesztő ajánlja